Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Tizennégy év, négy modellfrissítés, megannyi boldog és elégedett vásárló. Ezek jutnak eszünkbe, hogyha a Renault Twingo első, a városi minik körében legendássá váló generációjára gondolunk, mely manapság is a legtöbb helyen az utcakép szerves részét képezi. A 2007-ben érkezett második generáció és annak 2012-ben ráncfelvarráson átesett verziója követte az előd szeretett megoldásait, azonban erényeihez mérten méltatlanul kevés figyelmet kapott. Most pedig eljött az idő, bemutatkozott a legújabb, harmadik generációs Renault kisautó, mely szakít a hagyományokkal és így próbálja meg ismét a francia márka egyik legkelendőbb típusává varázsolni magát.

Látványos az üveg csomagtérajtó - galériaA 2014-es Genfi Autószalonon a városi minik kategóriájában igazi robbanást tapasztalhattunk, hiszen a közös lapokra épülő, ám teljesen más stílust képviselő Peugeot 108, Citroën C1 és Toyota Aygo mellett bemutatkozott tesztünk hatalmas várakozásnak örvendő résztvevője, a Renault Twingo is. A nagy csinnadratta pedig nem volt véletlen, hiszen az autó gyökeresen megváltozott elődeihez képest: az új Smarttal közös alapokra építkezve immáron egy farmotoros, hátsókerékhajtású, ötajtós járművet köszönthetünk személyében, mely mindössze a bohókás összképet és a jópofa megoldásokat örökölte meg az elődöktől.

Jól sikerültek az arányok - galériaMielőtt azonban nekiállnánk az autó nyüstölésének, azt már most kijelenthetjük, hogy bármilyen teljesítményt is nyújt az újdonság, mi mindig meleg szívvel gondolhatunk majd rá, hiszen a hódító útra induló vadonatúj Twingo látványos formája hazánk fiának köszönhető. Név szerint Wittinger Csabáról van szó, akinek rajzai olyannyira tetszettek a Renault vezetésének, hogy végül azok alapján, az ő vezetésével készült el az az autó, amelyet most bármelyik Renault kereskedésben kiemelt helyen láthatnak, mint a márka nagy reménysége. Érdemes megemlíteni még, hogy a magyar szakember munkájának gyümölcse a Twin’Run is, mely gyakorlatilag a Twingo, és a hamarosan érkező Twingo R.S. előfutára volt.

Ha már szó esett a magyar vonatkozásról, mindenképpen érdemes megállni egy pillanatra az új kisautó külsejénél, hiszen lássuk be, kategóriájában igazán fontos tulajdonságnak számít a vonzó megjelenés. Tesztalanyunk esetében azt hiszem, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy egy igazán látványos és kellemes formákkal lett megáldva. A márka jelenlegi formanyelvétől igencsak eltérő autó mindössze a hatalmas Renault jelvényt örökölte a nagyobb testvérektől, ugyanakkor ez rendjén van így, hiszen az egyben aranyos és mégis határozott tekintet igazán jól áll a Twingónak, ami a hölgyek mellett a férfiak számára sem közömbös jelenség. Az autó négy sarkába kitolt kerekek és a négy ajtó ellenére az arányok is teljes mértékben a helyükön vannak, míg a rejtett hátsó kilincsek és az üveg csomagtérajtó tovább emeli a szélesen terpesztő hátsóval megalapozott hangulatot, nem is beszélve az extraként kérhető matricákról és a jókedvű, világos színekről.

Hívogat az utastér - galériaElső látásra sokan nem gondolnák, de a motor a csomagtartó alatt, a hátsó tengely felett található, aminek végein egyébként az elöl található társaiknál szélesebb abroncsokkal megáldott kerekeket találunk. A motor új helyre költözésével egyébként megannyi pozitívum is jár, mint például a rendkívül kicsi – falak között – 9,09 méteres fordulókör és az elődnél 23 centivel hosszabb és így jóval tágasabb utastér. Persze vannak hátrányai is az újításnak: a melegedő erőforrás befűthet a csomagtérben, amelyből sok helyet el is vesz, habár az még így is 25 literrel, 190 literesre nőtt, és az üléseket ledöntve akár majd egy köbméteres is lehet. Ha már az előző generációval hasonlítgatjuk az autót, érdemes megemlíteni, hogy a 10 centivel gyarapodott tengelytáv ellenére a teljes hossz ugyanennyivel csökkent, köszönhetően a jóval rövidebb túlnyúlásoknak.

Az utastérben helyet foglalva a tervezők szerencsére nem vetettek véget a jókedvnek. Akármerre fordulunk, biztosan a látóterünkben marad egy színes betét vagy egy ötletes megoldás, melyek minden alkalommal mosolyra fakasztják az embert. Noha ez egy „mindent szemnek, semmit a kéznek” helyzet, a Twingo kategóriájában nem is várhatjuk el, hogy mindent puha anyagokkal borítsanak, hiszen valamin spórolniuk kell a gyártóknak is. Ettől függetlenül néhány helyre kerülhettek volna jobb minőségű matériák is. A műszerfalat és a középkonzolt egybeölelő színes betét igazán jó ötlet, és a kormány formája is felettébb látványosra sikerült, szinte vonzza az ember kezét.

Jópofa, de kevésbé hasznos megoldásokPraktikum szempontjából nincs okunk panaszra, hiszen rengeteg tárolót találhatunk az autóban, amelyek az összes apróságunkat képesek elnyelni, sőt, a gumis rögzítővel ellátott ajtózsebekbe akár nagyobb tárgyakat is kényelmesen elhelyezhetünk. A felárért kapható kivehető kesztyűtartó szintén jópofa ötlet, habár nehéz elképzelni, hogy a vállpánttal ellátott kis szütyőt akárki is magával hordaná az utcán. A középkonzol alján szintén egy mobil dobozka található, mely alatt pohártartók rejtőznek. A kemény műanyagból készült tárolót azonban egy kissé baklövésnek éreztem a teszt alatt, hiszen akár belülre, akár a tetejére szeretnénk rakni valamit, az folyamatosan hangosan csúszkál benne/rajta, míg vezetés közben a lábunkat nekidöntve egyfolytában mozgolódik, ami bizony zavaró lehet.

Igazi családtag

Immár 12 éve, újkorától kezdve van családunk tulajdonában szeretett első generációs Twingónk, ami alatt volt alkalma bizonyítani képességeit. Az 1,2 literes, 75 lóerős motorral szerelt példány a hazánkban igencsak ritkán előforduló, ötsebességes robotizált váltóval van szerelve. A mai napig megunhatatlan formákkal megáldott autóról nehéz elképzelni, hogy több mint 20 éve mutatkozott be a nagyközönség előtt. A kedves gombszemeknek látszó első és hátsó fényszórók, a hatalmas ajtók – a hozzájuk tartozó különleges kilincsekkel – és a három szellőzőnyílás a motorháztetőn igazán egyedi jelenséggé varázsolja a 3,43 méter hosszú első generációs Twingót.

A széles ajtók nem könnyítik meg a szűk helyeken történő beszállást, ugyanakkor a hátsó sorhoz korrekt hozzáférést biztosítanak. A sok helyen csupasz elemek valamint a gyenge minőségű műanyagok és összeszerelés ellenére kellemes hangulat fogad minket belül, nem is beszélve a hatalmas térről, mely még a hátul ülők számára is meglepően tágas helyet biztosít. Mindeközben a nagy ablakfelületeknek köszönhetően jó a körkilátás és rengeteg fény jut az autóba.

Két Twingo felirat van elrejtve a képenAz 1,2 literes benzines kellő vehemenciával mozgatja az autót, habár a rövidre áttételezett robotizált váltó minden egyes fokozatcseréje egy örökkévalóságnak tűnik gyorsulás közben – nem is beszélve a hatalmas rántásokról. A futómű hangolása a mai kor követelményeihez mérten már kissé butácskának mondható: az úthibákon keményen felüt a felfüggesztés, miközben a gyors kanyarvételeket sem támogatja. A kormányzás rendkívül plasztikus és pontatlan, a fogyasztás azonban a robotizált váltó ellenére sem mondható rossznak a maga 6 liter körüli értékével – természetesen saját korának követelményeihez mérten. Akárcsak a legújabb verzió, hibái ellenére az első generációs Twingo is egy igazán szerethető négykerekű, mely városi használatban kiváló társunkká szegődhet.

Itt is nőtt a Twingo - galériaA helykínálatot tekintve ismét elismerő szavakkal illethetjük az új Twingót, mely a kissé magas üléspozíció mellett minden irányban elegendő hellyel szolgál az elöl ülőknek. Apropó, a szép, többszínű kárpittal ellátott, kényelmes ülések egyetlen gyengepontja az integrált fejtámla, mely 185 centitől már nem nyújt megfelelő alátámasztást. Az immáron külön ajtókon megközelíthető hátsó sorra szintén nem lehet különösebb panaszunk, habár a kategóriában találkoztunk már nagyobb teret kínáló modellekkel is. 180 centiig azonban még így is bevállalhatunk hosszabb utakat, egyedül a magasra húzott térdekkel és a csak billenthető ablakokkal gyűlhet meg a bajunk a hivatalosan továbbra is csak két személy fogadására képes hátsó paddal kapcsolatban. A csomagtérről már esett szó az előzőekben, de azért jegyezzük meg itt is: az alapból 190 és a hátsó támlákat lehajtva, sík padló mellet 980 literes értékek jónak mondhatók, de közvetlenül a motor fölé hosszabb útra ne tegyünk fagyasztott vagy romlandó dogokat – hiába, a csavarokkal rögzített fedélen található vastag hővédő réteg sem tud csodát tenni.

Ha kíváncsiak rá, mire képes a Renault új fejlesztésű egyliteres erőforrása, lapozzanak!