„Vinum regum, rex vinorum", magyarul „a borok királya, a királyok bora", jegyezte meg XV. Lajos francia király kedvesének, Madame de Pompadurnak, amikor kitöltött a hölgy poharába egy pohár Tokaji aszút. És biztos vagyok benne, hogy amennyiben ez a jelenet az új Rolls-Royce Phantom mellett zajlott volna le, akkor a jobb hátsó ajtót kinyitva csak ennyit mondott volna az uralkodó a Hölgynek: „az autók királya, a királyok autója". És ez minden túlzás nélkül megfelel a valóságnak.

Hiszen amennyiben a luxus, a kényelem és a fényűzés kerül előtérbe, akkor a Phantomnak nincs párja; lehet, hogy a szupersportkocsik között vannak nála erősebb, gyorsabb vagy kívánatosabb négykerekűek, ám egy, a méltóságára valamit is adó uralkodó mégiscsak egészen bután mutatna bármelyikben. Az idén megalapításának 115 éves évfordulóját ünneplő Rolls-Royce önmagában is az autógyártás tetejét jelenti a luxusszegmensben, a Phantom pedig a csúcsmodellje a márkának, amelynek minden porcikájában érződik a híres alapító mérnökzseni, Sir Frederick Henry Royce immár legendássá vált jelmondata: „Törekedj a tökéletesre mindenben, amit csinálsz. Vedd a létező legjobbat, és tedd még jobbá. Ha pedig nem létezik, akkor tervezd meg".

A Rolls-Royce Phantom egyszerűen páratlan jelenség, tényleg megáll körülötte a levegő... – galéria

A Rolls-Royce 115 éves történelme alatt rengeteget változott a világ és a márka sorsa is igencsak bonyolultan alakult, több alkalommal volt tulajdonosváltás. Sajnos volt a briteknek kevésbé fényes korszaka is, de a BMW irányítása alatt az elmúlt közel 20 évben újra magára talált a cég, ami nem véletlen: a BMW nem fukarkodott megfelelő összeget fektetni a fejlesztésekbe, a német gyártó technológiai színvonala pedig az egyik legmagasabb szintet képviseli az autógyártásban, a konszernpolcról pedig bármit le tudnak/tudtak emelni a Rollsnál.

A Phantomra visszaterelve a szót, az általunk tesztelt VIII. generációról közel 2 éve hullt le a lepel, a modellnek pedig abból kiindulva, hogy a korábbi, VII. Phantom közel 15 évig volt piacon, még sokáig kell szolgálnia. És már elöljáróban elmondhatom, hogy Henry Royce nagyon büszke lenne rá.

Minden apró porcikájában arisztokrata – galéria

Ennek megfelelően a tervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy a Phantom VIII az elképzelhető legmagasabb műszaki színvonalat képviselje, a természetesnek, illetve kötelezőnek számító páratlan minőség, illetve kivitelezés mellett.

Az első Phantom egyébként 1925-ben jelent meg, ami azt is jelenti, hogy az autóipar leghosszabb múlttal rendelkező aktuális típusneve. És tekintettel arra, hogy 6 év múlva a modell centenáriumát fogja ünnepelni, abban is biztosak lehetünk, hogy az aktuális, általunk kipróbált modellből 6 év múlva lesz egy exkluzív különkiadás, ami a Phantom 100 éves múltjára reflektál majd. Na de ne szaladjunk ennyire előre; ugorjunk vissza a jelenbe és fussuk át, hogy mit is hozott az új generáció.

Nem tudja – és nem is akarja – elpalástolni méreteit – Rolls-Royce Phantom (2019) képgaléria

Az angolok nem meglepő módon a forradalmian új megoldások helyett inkább az evolúciós fejlesztést választották, de ezért nem lehet haragudni rájuk, hiszen a luxuskategória nem a divathajhászásról szól. Az új Phantomot első ránézésre nem nehéz összekeverni elődjével, ugyanakkor közelebbről megvizsgálva minden pontján fejlődött az autó: profilból nem sokat változott, és a főbb formákon is csak finomítottak, mégis minden porcikáján érezhetjük, hogy egy vadonatúj autóval van dolgunk. A fényszórók lézeres technológiát kaptak, és a gyáriak szerint abból is a legjobbat – 600 méteren képes nappalt varázsolni az éjszakából –, de a jellegzetes, LED-es nappali menetfények is látványosra sikerültek.

A mérnökök előszeretettel alkalmazták a kézzel polírozott rozsdamentes acélt, ami a jól látható elemek mellett például a motorháztető íveinél és a szélvédők körül is feltűnik. Hátul is jóval modernebb hatást kelt elődjénél az újdonság, azonban ennél jóval fontosabb, hogy az utastér minden eddiginél fényűzőbb lett. Formailag belül is az elődöt követi az új Phantom, ami nem csoda, hiszen a vásárlók nem bravúros vonalakra, hanem letisztult luxusra vágynak.

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer Phantomot vezethetek – főleg nem hazai környezetben...

Közelebbről megfigyelve azért bent is jócskán találhatunk változásokat: a méretesebb multimédiás rendszer okán az analóg óra kissé kijjebb került, a műszerfal szerepét egy digitális – de persze klasszikus rajzolatú – műszercsoport vette át, de még ezeknél is fontosabbak lehetnek a vadonatúj ülések. Noha ne legyen kétségünk afelől, hogy már eddig is királyi kényelemben utazhatott mindenki az autóban, ezentúl egy fokkal még kívánatosabbá váltak a Phantom foteljai. A hátsó sorban négyféle konfigurációban kérhetjük az üléseket: összefüggő padként, különálló fotelekként, de felhajtható könyöktámasszal, különállóként fix könyöktámasszal és egy új kivitelben, amit a gyáriak alvó üléseknek neveztek el. Tesztautónk a második konfigurációt kapta meg, 4+1 ülőhellyel és ennek megfelelően 3 biztonsági övvel, de középen sajnos fejtámla nélkül.

Emellett elképesztően különleges műszerfali betétekkel is gazdagodott az autó, melyek minden eddigi képzeletünket felülmúlják. Az olyan, már eddig is elérhető extrákról, mint a hátsó sorba kérhető multimédiás egységek, az első ülések támlájáról lehajtható asztalkák és a minden irányban elektromosan állítható, masszázsfunkciós ülések vagy éppen a „csillagos égbolt” még nem is beszéltünk – ami luxust csak el tudunk képzelni, azt az új Phantom biztosítja, sőt, olykor még a képzeletünket is felülmúlhatja.

Nem akar modern lenni, pedig valójában nagyon is az – galéria

Ennél is fontosabb lehet azonban a vásárlók számára, hogy a teljesen új, 30%-kal merevebb, alumínium alapokra épülő újdonság a világ leghalkabb autója. Mindez 10%-os javulást jelent 100 km/h-nál az elődhöz képest, amit olyan elemekkel értek el, mint például a 6 mm vastag, kétrétegű üvegezés vagy éppen a különleges gumiabroncsokban megtalálható habréteg, ami önmagában 9 decibellel csökkenti a gördülési zajt. Összesen 130 kilogrammnyi hangszigetelés található az autón, amiben, ha úgy tetszik, síri csendben suhanhatunk.

A komfortot az autó Magic Carpet Ride névre hallgató adaptív futóműve is növeli: a rendszer érzékelőivel folyamatosan pásztázza az utat, és a másodperc tört része alatt állítja a felfüggesztést, hogy a legmakacsabb úthibákon is észrevétlenül lépjen át az autó – ez persze már nem újdonság, hiszen a német prémiumok kínálatában is megtalálható. Ezen kívül a legmodernebb vezetéstámogató és biztonsági asszisztensek is megtalálhatóak a Rolls-Royce újdonságában (360 fokos kamerarendszer, éberségfigyelő, hőkamera, méretes head-up kijelző, félig önvezető funkciók stb.).

Hangtalanul dolgozik, de brutálisan erős a 6,75 literes, biturbós V12-es – galéria

Az erőről egy vadonatúj, 6,75 literes ikerturbós V12-es gondoskodik, amelyet az új Phantomhoz alkottak meg a mérnökök. A teljesítmény a britek klasszikus megnyilvánulását felidézve ezúttal is „több, mint elegendő", de azért elárulták a gyáriak, hogy ez mit is jelent: 571 lóerőt és 900 Nm-es csúcsnyomatékot. Utóbbi már elképesztően alacsony, 1700-as fordulaton jelentkezik, így a 2,6-2,7 tonnás önsúly ellenére a sebességfokozattól és a sebességtől függetlenül sportautókat megszégyenítő gyorsulásra képes a Phantom. Az erőt különben a ZF 8-fokozatú automataváltója továbbítja a hátsó kerekekhez; összkerékhajtás nincs, ez csak a Cullinan luxus-szabadidőautó kiváltsága. A Cullinan motorja különben megegyezik a Phantoméval, de a kisebb Rolls modelleké már nem: azokban nem az új 6,75 literes, hanem egy korábbi 6,6 literes biturbós V12-es dolgozik.

És hogy miként került kezeink közé ez a brit rendszámú, de érdekes módon balkormányos, nem mellesleg pedig ezen konfigurációjában nettó 443 ezer euróba, tehát átszámítva – hangsúlyozom, nettó (!) – mintegy 144 millió forintba kerülő autócsoda? A történetet május 11-jén megjelent cikkünkben, ide kattintva elolvashatják. Röviden annyi a lényeg, hogy a Rolls-Royce jóvoltából lehetőségünk nyílt néhány órára beülni egy vadonatúj Phantom volánja mögé, amit persze nem utasítottunk vissza, és bár az autó átvételekor finoman fogalmazva meg voltam illetődve a rám bízott (számomra) felfoghatatlan érték miatt, végül csak-csak vettem a bátorságot és leteszteltem az autók királyát. Utólag már örömmel mondhatom, hogy nagyon megérte, hiszen életre szóló élmény volt a Phantom, de végig remegő kezekkel és lábakkal vezettem, csak arra koncentrálva, hogy épségben vissza tudjam szolgáltatni az autócsodát.

A királyi kényelem sok autónál elcsépelt szó, pedig valójában csak itt érvényesül – és van belőle hosszított változat (+22 cm) is...

Bár a professzionalizmust és az objektivitást szem előtt tartva igyekeztünk a ‘hagyományos’ módon letesztelni az autót, ehhez egyfelől nagyon kevés volt az idő, másrészt pedig egy ilyen kaliberű autó esetében teljesen felesleges lenne a klasszikus értelemben vett előnyöket, illetve hátrányokat taglalni. Lovagolhatnánk hosszú bekezdéseken keresztül a horribilis árról, de teljesen felesleges a ‘megéri – nem éri meg’ mátrixban kezelni ezt az autót. Itt egyszerűen egy jelképről van szó, nem pedig az ár/érték arányról: a Phantom egy státuszszimbólum, vagy ha úgy tetszik, egy olyan névjegykártya, aminél talán semmi nem mond el többet a külvilág számára a kedves tulajdonos anyagi helyzetéről. A világ legkomolyabb és legexkluzívabb ma újonnan kapható luxusautója ez kérem, ami ha elérhetőbb lenne, nem lehetne ennyire exkluzív.

Nem kell mindenkinek Rolls-Royce-szal járnia – és főleg nem egy Phantommal –, aki viszont megteheti, egyszerűen igényli ezt a színvonalat és a magamfajta földi halandók számára már-már felfoghatatlan ‘puccot’, és elképzelhető, hogy ha ez a guruló hajó olcsóbb lenne, akkor nem is foglalkoznának esetleg vele azok, akik valójában a célközönséget jelentik. Magyarországon egyébként még mindig nem lehet hivatalosan Rolls-Royce-ot vásárolni importőr hiányában, de akik mindenképp egy új Rollsra vágynak, gond nélkül megvásárolhatják álmaik autóját mondjuk Csehországban, Németországban vagy Lengyelországban (hivatalos szerviz Ausztriában is van).

Érdemes csemegézni a galériában, 75 gyönyörű fényképpel készültünk Olvasóinknak – a képeket Szabó Péter kollégám készítette

A Phantom esetében különben az indulóár nettó 375 ezer euró, vagyis nettó bő 120 millió forint, de ez csak tájékoztató jellegű, hiszen a Rolls-Royce ‘Bespoke’ névre hallgató programjának keretében az autó minden pontja teljesen személyre szabható, az ár pedig ennek megfelelően alakul. A márka képviselője, Frank például az átadáskor elmondta, hogy nem kevesebb, mint 44 ezer (!!) külső szín áll a vásárlók rendelkezésére, mi több, rengeteg tekintetben a műszaki részleteken is lehet változtatni. Tehát tényleg minden csak pénz kérdése. És minden bizonnyal az sem meglepő, hogy minden egyes eladott Phantom egyedi (vagyis a Bespoke program keretében készül), hiszen aki egy ilyen kaliberű autót vásárol, nem szeretne egy hasonlóval találkozni.

Ennek megfelelően az árak is csak tájékoztató jellegűek: volt már olyan, hogy csak az őrülten speciális fényezés került közel annyiba, mint az autó alapára, a beltérre pedig szintén súlyos tízmilliókat költhetünk, így teljesen felesleges azt kérdezni, hogy mennyi egy átlagos Phantom ára. Egyrészt, átlagos Phantom a gyáriak elmondása szerint nem létezik, hiszen tényleg az összes a ‘Bespoke’ program része, másrészt pedig az ár csakis a vásárlók igényétől függ. De annyi bizonyos, hogy nettó 400 euró alatti Phantom csak az árlistában létezik, a gyakorlatban nem, a nettó 443 ezer eurós tesztautó pedig a szerényebb konfigurációk közül való...

Az alapfelszereltség persze szinte minden elképzelhető tételt tartalmaz, de azért a felszereltséget is lehet fokozni számos különleges tétellel. Csak hogy néhányat említsünk: hátsó pezsgőhűtő (amiben egy ‘rendes’ nagy pezsgő elfér) törhetetlen pezsgőspoharakkal, elhúzható függönyök a hátsó ajtóknál, fantasztikusan szóló Bespoke hifirendszer, aminek különlegessége, hogy a hangmérnökök három beszállítótól válogatták össze a részegységeit, avagy a szériában járó 21 colosok helyett 22 colos könnyűfém keréktárcsák. Ha már kerekek: a jellegzetes, mindig egyenesen álló (vagyis nem elforgó) RR logó szériában jár, akárcsak a multimédiás rendszerből elsüllyeszthető ‘Spirit of Ecstasy’ szobrocska’ vagy a legendás, rendkívül vastag, pihe-puha birkagyapjú szőnyegszett.

A műszaki finomságokra visszaterelve a szót, a Phantomhoz olyan tételek is szériában járnak, mint például az adaptív légrugózás, a négykerék-kormányzás – amely a Rolls-Royce történelmében itt jelent meg először és nagyon jót tesz a közel 6 méter hosszú limuzin manőverezhetőségének –, a lézerlámpák vagy a személy-/állatfelismeréssel is rendelkező infrakamera. A műszaki oldalról nézve különben meglepő, hogy mennyire nem volt szempont a személyre szabhatóság: a váltónál nincs hagyományos sportfokozat, sőt, manuális üzemmód sem, hiába keressük az üzemmód választót, nem lehet állítani a kormányzás rásegítésének fokát, sőt, a futómű keménységét vagy magasságát sem.

A legendás Rolls-Royce esernyő a Phantom esetében is elmaradhatatlan – galéria

Egyedül egy beszállást segítő, az autót lejjebb süllyesztő funkció van az alacsonyabb termetű ügyfelek számára, de ez is csak álló helyzetben aktiválható. A Rolls-Royce-nál tehát úgy gondolták, hogy a Phantomnak pontosan olyannak kell lennie, amilyennek ők kitalálták, semmi szükség nincs arra, hogy keményebbé, közvetlenebbé, sportosabbá tegye a sofőr. A külső-belső dizájn is a hagyománytiszteletről szól: az autó minden porcikája a klasszikus stílust képviseli, és ami modern, az is hagyományosnak tűnik vagy elrejthető. Ilyen például a becsukható ‘iDrive’ vezérlőpult vagy a központi monitor, ami nemes egyszerűséggel elsüllyeszthető a középkonzolba, ilyenkor pedig egy gyönyörű, domborű Spirit of Ecstasy jelenik meg mögötte a mind anyagát, mind pedig dizájnját tekintve teljesen személyre szabható műszerfalbetétben.

Egy közel 5,8 méter hosszú és a külső tükrök nélkül 2 méter széles autó esetében teljesen felesleges a helykínálatról beszélni: gondolhatják, hogy csak szuperlatívuszokban beszélhetünk a Phantom kényelméről és méreteiről. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor létezik egy hosszított tengelytávú, EWB jelölésű változat, amelynek hossza néhány milliméterrel rövidebb csak, mint 6 méter. A korábbi Phantom különben még a VIII. generációnál is hosszabb volt közel 15 cm-rel, de a kínai piac miatt muszáj volt változtatni a méreteken: a hosszabb tengelytávú modell sem lehetett 6 méternél hosszabb, mert a 6 méternél nyúlánkabb autók vezetéséhez Kínában már nem elég a személyautós jogosítvány.

Érdemes kinagyítani a képeket és alaposan megnézni a galériát – órákig el lehet merülni a lenyűgözően finom részletekben...

Rolls-Royce-ról lévén szó, azon már meg sem lepődtünk, hogy gombnyomásra nappal is csillagos eget varázsolhatunk a fejünk fölé (igaz, a tetőablakot ez esetben sajnos el kell felejtenünk), az egymással szembe nyíló ajtókat pedig villanymotorok húzzák be, vagyis nem kell kinyúlnunk a dögnehéz ajtók becsukásához, elég egy gombot nyomva tartani és a Phantom ajtajai finoman becsukódnak – és persze a hátsó ajtókból a híres Rolls-Royce esernyő sem maradhat el. A csend menet közben is lenyűgöző: még soha nem mértünk (közel sem!) olyan alacsony zajszintet egyetlen tesztautóban sem, mint a Phantomban: a nem éppen kiváló légellenállás ellenére – hisz nézzék csak azt a hűtőrácsot és az óriási homlokfelületet – 130 km/h-nál olyan halk a luxuscirkáló, mint mondjuk egy 7-es BMW vagy egy Mercedes-Benz S-osztály 100 km/h-nál.

A rugózási kényelem is már-már felfoghatatlan, főleg a kerekek ismeretében: nem szabad elfelejteni, hogy a tesztautó 22 colos, defektmentes úthengereken gördült, amelyek bármilyen más ‘normális’ autóra felszerelve kiráznák az ember fogtöméseit. Itt pedig a malomkerekek ellenére vajpuha a rugózás, az autó mindenen észrevétlenül siklik át; ilyen magas szintű kényelmet egyetlen másik autóban sem tapasztaltunk eddig – és valljuk be, hogy ez így is van rendjén. Igaz, csodák nincsenek és a puhaság kicsit a dinamika rovására megy, vagyis teljesen felesleges mondjuk a már említett 7-es BMW-vel összehasonlítani a kanyarsebességeket vagy a keresztirányú dinamikát, de most őszintén: ki a fene szeretne egy Phantommal száguldozni?

Elképzelhetetlenül kényelmes a Phantom hátul (is) – Rolls-Royce Phantom (2019) galéria

Márpedig a motoron biztosan nem múlik: az úgy alapjáraton, mint maximális terhelésnél is szinte teljesen hangtalan 6,75 literes V12-es nem éppen szerény 571 lóerejével és már 1700/perctől kezdve, ráadásul széles tartományban lehívható 900 Nm-es csúcsnyomatékával valószerűtlen menetteljesítményekkel ruházza fel a Phantomot. A 0-100 km/h-s sprintidő 5,3 másodperc (sőt, a 6 méter hosszú hosszított tengelytávolságú csúcsmodell is letudja a feladatot 5,4 szekundum alatt), a rugalmasság pedig minden körülmények között lenyűgöző. Ám ez az erő csakis arra van, hogy egy vagy egy veszélyesebb forgalmi helyzetet maximális biztonsággal abszolválhasson az autó, a száguldozás ugyanis tényleg nem áll jól a Rolls-Royce zászlóshajójának.

És a fogyasztás? Alapvetően teljesen mindegy, hogy mennyit eszik az autó, de a WLTP norma szerinti vegyes étvágy 14,5 l/100 km körül mozog, ami normálisan használva megfelel a valóságnak: mi is simán eljártunk 15 literből, ami a 100 literes üzemanyagtankkal tisztességes, 600 km feletti valós hatótávolságot jelent. De alapvetően ez is mindegy, a Rolls-Royce Phantom potenciális vásárlói ugyanis a legtöbb esetben nem kívánnak 600 kilométereket autózni: sokkal inkább rövid távokon használják ezt a négy keréken guruló autócsodát, általában a jobb hátsó ülésben pezsgőt kortyolgatva élvezve kényeztető otthonuk és a magángépük közötti útszakaszt.

Presztízse páratlan, megáll körülötte az élet és a levegő – galéria

De az ügyfelek ezek szerint nem tudják, hogy mi az igazán jó: a tapasztalatok alapján ha lenne egy Phantomom, eszem ágában nem lenne kiszállni belőle és mindenhova ezzel a külvilágot teljes mértékben kizárni képes trezorral utaznék, amely körül tényleg megáll a levegő és az élet.

Az autók királya, a királyok autója – Rolls-Royce Phantom (2019) galéria

Persze nincs és soha nem is lesz Phantomom, éppen ezért hálás vagyok, hogy megadatott számomra ez az élmény, hogy jó néhány órát eltölthettem ennek a csodának a volánja mögött. És tiszta szívből örülök, hogy nem csalódtunk: bárminemű túlzás nélkül ki merem jelenteni, hogy a Phantomnak a luxus, a fényűzés, a kényelem és az igényesség tekintetében nincs párja; ez kérem tényleg az autók királya, a királyok autója, amit senki és semmi nem vehet el tőle, kerüljön akármennyibe is.