Az érzelmek világában néha olyan útvesztőkre lelhetünk, melyekből magunk sem találunk kiutat, ami talán nem véletlen, hiszen ezekben a nem ritkán egymásnak ellentmondó sugallatokban elveszni olykor igazán jóleső érzés. Mindez pedig még élvezetesebb, ha a világ tetejéről tehetjük meg, ahol úgy érezzük, senki nem akar és nem is tudna bántani, körülleng bennünket a nyugalom és a biztonság megnyugtató fellege, és nem akarjuk, hogy mindez megszakadjon.
Pontosan ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor a Hyundai Grand Santa Fe simogató és az autó leállításakor automatikusan hátracsúszva helyet adó bőrfoteljait kellett magam mögött hagynom, és visszazökkennem a borús valóságba.
Hátul változott leginkább - galériaMindez persze nem véletlenül alakult így, hiszen legutóbbi tesztemben mondhatni szerelmet esküdtem a kompakt kupék kategóriájának, mondván huszonévesen nem is kívánhatna többet azoknál az ember. A dél-koreaiak óriása azonban már az első kilométerek alatt olyan magabiztossággal csavarta el a fejem, mintha régóta készült volna erre a mutatványra. Fővárosunk megszokott délutáni forgatagában ugyanis képes volt olyan harmóniával és nyugalommal elárasztani az utasteret, és vele együtt engem is, melyet már régóta nem éreztem – mindazok ellenére, hogy ezekben a helyzetekben a fogyasztási adatok bizony feljebb pumpálhatnák pulzusunkat, ahogyan a manőverezés sem egyszerű mutatvány a majd’ ötméteres Grand Santa Fével.
A bevezetőben említett ellentmondásos érzelmek tehát már az első utunk során rám törtek: nehezen értettem, hogy a sportosságot kedvelő autórajongóként miként érezhetem magam ennyire otthon egy hétüléses SUV-ban. A teszthét alatt azonban bebizonyosodott, ez egy életforma. Van, aki szereti, van, aki nem, az én szívemhez közel került, és családi autónak jobbat elképzelni sem tudok egy ilyen négykerekűnél, amely amellett, hogy nagyobb nyugalmat és biztonságot nyújt, legalább annyi praktikummal van felvértezve, mint egyterű társai. Persze az éremnek két oldala van, a Grand Santa Fe árát ugyanis megkéri a Hyundai, ami még akkor is borsosnak tűnhet sokak számára, ha objektív szempontok alapján kategóriájának egyik legjobb ajánlatáról beszélünk – de erről később.
Kemény fiúk - galériaAz első benyomás az autózás világában is nagyon fontos, akárcsak minden más területen – még ha nem is szabad ez alapján ítélkezni. A Hyundai pedig ’folyékony szobrászat’ fantázianévre hallgató formanyelvével képes igencsak mélyreható érzelmeket kicsikarni a szemlélőkből. Egy ilyen hatalmas autó esetében sok mindent el lehet rontani, az arányoktól kezdve a pontosan megtervezett apró részletekig mindent el kell találni, hogy a kívánt összkép összeálljon. A dél-koreai mérnökök pedig mesterei ennek, amit már a normál Santa Fe esetében is megállapíthattunk. A nyújtott verzió szemből nem sokban különbözik testvérétől, így az egyszerre agresszív, tekintélyparancsoló és lágy vonalakkal meghúzott krómozott hűtőrács, ledes nappali menetfény és xenon fényszóró egy igazán egyéni arcot varázsol a Hyundai számára.
A 22,5 centivel megnyújtott hobbiterepes – melyből mindössze 10 centi jutott a tengelytávnak – kellemes arányait ugyan megőrizte, de ezzel együtt veszített valamelyest dinamikus megjelenéséből, aminek persze megvan az oka. A normál verzió hátul meredeken emelkedő övvonaláról például a harmadik sorban ülők kedvéért mondtak le a formatervezők, így több fényt juttatva az oda szorulóknak – akiket egyébként nem is kell annyira sajnálni. Számomra némelyest szomorúságot jelentett, hogy a cicás hátsó lámpákról és szélesen terpesztő vállaktól is el kell búcsúznunk, hiszen ezek helyét hagyományosabb formák vették át, habár nem egy embertől hallottam, hogy jobban elnyerte tetszését ez a változat.
Szép képet ad a középső kijelző - galériaKívülről tehát valóban látványos az óriási Hyundai, belül azonban még ennél is többet tud nyújtani. A kulcsnélküli nyitást és indítást biztosító rendszer annyira figyelmes, hogy elég csak az autó közelébe mennünk, máris kihajtja a tükröket aktiválva ezzel az aljukon és a kilincsek mögött található lámpácskákat. A kifejezetten kényelmes, elektromosan mozgatható, deréktámasszal, fűtéssel, sőt még szellőztetéssel is ellátott, némi felárért barna színben pompázó fotelek finom ölelésében a leghidegebb és a legmelegebb napok is jól indulnak. Az első sorban egyébként szinte semmi nem változott a normál verzióhoz képest. A látványos és ergonomikus középkonzol kezelőszervei továbbra is könnyedén kezelhetőek, ahogyan az érintőképernyővel ellátott, navigációs központi rendszer ugyancsak kiválóan teljesít, habár a megjelenítés lehetne kicsit látványosabb. Az összeszerelés minősége továbbra is példás, egy nyikkanást sem hallat sehonnan a Grand Santa Fe. Az felhasznált anyagokra sem lehet panasz, egyedül talán a kezelőszervek környékén fellelhető, karcolódásra hajlamos fekete műanyagot cserélhetnék finomabbra. A kéken izzó, jól olvasható műszerfali órák valamint a köztük található, gyönyörű képet adó és sok információval szolgáló megjelenítő szintén nagy piros pontot érdemel.
Széles skálán állíthatjuk az üléseket - galériaTalán mondani sem kell, a helykínálat több mint fejedelmi. Hátul legalább akkora élmény helyet foglalni, mint az előbb már részletezett első ülésekben – elég, ha csak a szélső utasok számára elérhető ülésfűtést említjük. A 60/40 arányban osztott ülések széles tartományban csúsztathatóak, ráadásul a háttámlák dőlésszögét is saját igényeinkre szabhatjuk. A mérnökök – ahogyan azt a külsővel kapcsolatban már említettem – igazán a szívükön viselték a leghátsó sorban utazók sorsát, ugyanis külön szabályozható klíma is jutott nekik a nagyobb ablakok mellé. Meglepő módon 175 centiig a magasra húzott térdektől eltekintve egészen kényelmesen viselhetjük sorsunkat a szinte teljes értékű ülőalkalmatosságként – főleg, ha a második sorban ülők előrébb húzzák a padot – is helytálló székeken. Egyedül a bejutás problémás, ugyanis csak az egyik oldalról lehet megközelíteni a leghátsó traktust, és ott sem túl nagy nyíláson keresztül, arról nem is beszélve, hogy kifejezetten nagy erőt igényel, a második sori ülés előrehajtogatása. A hét személy számára is kielégítő teret biztosító Grand Santa Féban pedig a hatalmas, mindenkit elkápráztató, félig kinyitható üvegtető koronázza meg az utazás minden pillanatát.
A Grand Santa Fe nem csak az utasok számára tökéletes, hiszen a csomagokat is ezernyi helyre rejthetjük el, kezdve a már alaphelyzetben is hatalmas csomagtartótól, amiből még a két leghátsó ülés könnyed elővarázsolása után is marad elég egy kirándulásra – az itt található 220 Voltos csatlakozóról nem is beszélve. A hatalmas ajtózsebektől a középkonzol alatt található tálcán, a könyöklő alatt lévő hatalmas rekeszen, az első ülés támláján lévő tárolón át egészen a csomagtérpadló rejtett zugáig – ahová nagyon ügyes megoldással, könnyedén elrejthetjük a kihúzható kalaptartót, ha éppen nincs rá szükségünk – a lehetőségek végtelen tárháza tárul elénk, hogy aztán egy feledékeny pillanatunkban hosszú percekig keresgélhessük jól elrejtett apróságainkat.
Ha kíváncsiak rá, mire képes menet közben a Grand Santa Fe, lapozzanak!