A Vitarát nem kell bemutatnom Olvasóinknak, hiszen minden bizonnyal a hazai utak egyik – méltán – legnépszerűbb választásával egyenértékű. A Suzuki crossovere manapság a magyar vásárlók kedvence, amely ezúttal amolyan mindenesként is megmutatta képességeit: 1.4-es turbómotorral, összkerékhajtással és automata váltóval fűszerezve fordult meg szerkesztőségünk garázsában.

Ráncfelvarrás ide, frissítés oda, a Vitara célja továbbra is egyértelmű: a Suzuki elérhető árú, korrekt családi modellt kíván nyújtani a vevőknek, aminek megfelelően a felhasznált anyagok minősége és az általános összeszerelési minőség/funkciók is inkább az alacsonyabb árkategóriát tükrözik, ahol egyértelműen jól szerepel az autó, és korrekt csomagot kapunk személyében.

Terepes képességei ellenére a város az igazi otthona

A 2018-as frissítőkúra során a Suzuki mérnökei érthető módon nem vitték túlzásba a Vitara átrajzolását, hiszen eddig is egy vagány SUV-val állhattunk szemben, amit szeretnek a vásárlók. A kötelező módosítások azért nem maradhattak el: a lökhárítókat finoman átformálták és új hűtőrácsot is kapott az autó. Több lett a króm, de kissé talán meglepő módon az első fényszórók grafikája nem változott, így pedig a LED-es nappali menetfény is maradt a lökhárító két szélén. Hátulról az új grafikájú, részben LED-es egységeket említhetjük.

Noha a 4x4-es, a gyáriak olvasatában AllGrip fantázianéven ismert hajtásrendszer adott, tesztalanyunk otthona már sokkal inkább a város, mint az erdő. A hasmagasság és az összkerékhajtás adta képességek mellett immáron a Suzuki repertoárjából sem hiányozhatnak a TV-s reklámokból ismert, sípoló asszisztensek: a japánok sávtartó segédet, távolságtartó tempomatot, ráfutásgátlót és keresztirányú forgalomfigyelést kapunk a csomagban. Noha ezek az extrák alkalmazása ebben a szegmensben abszolút dicséretes, érdemes megjegyezni, hogy tudásuk a magasabb kategóriás modellek hasonló rendszereihez képest nagyjából egy generációval korábbinak felel meg.

Ergonomikus és korrekt minőségű, ráadásul nem is unalmas a műszerfal

A Vitara egyik erőssége minden kétséget kizáróan a külleme. A baltával faragott éles kontúrok, a szögletes formák 'mokány' jelleget kölcsönöznek az autónak, az összhatás modern, divatos, kemény, amire a látványosan kitolt, függőlegesen futó menetfények csak rátesznek egy lapáttal.

A lendület kicsit elfogyott, amikor a tervezők az autó hátuljáig elértek, épp ezért a far már kissé fantáziátlanra jött össze. Szigorú tekintet, klasszikus osztású karosszéria és a két árnyalatból összetevődő színkombinációknak köszönhetően még feltűnőbb megjelenés – ezt tudja a Vitara. Illetve nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a hasmagasság és az első-hátsó terepszögek már látványra is sejtetik, hogy bizonyos mértékig tényleg képes terepezni a Vitara, azonban a sérülékeny műanyag elemek miatt vad erdőjárásra már nem merészkednénk vele – sebaj, tesztalanyunk igazi otthona a város dzsungele.

Mérges a tekintete - ár/érték aránya mellett divatos formáival is hódít

A jellegzetes sarkos forma a menő stílus mellett másra is jó: tágasságát tekintve a Vitara külső méreteihez képest szinte páratlan, az első-hátsó lábtér kifejezetten tisztességes, a magasan húzódó tető miatt pedig a nagyra nőtt utasoknak sincs izgulnivalójuk, s még széltében sem szűk az autó. A csomagtér mérete átlagos, egy jófajta 'csempészrekesz' is helyet kapott a padló alatt, azonban a poggyászok számára elszeparált hely méretét jelentősen befolyásolja, hogy összkerekes modellel van dolgunk. Ha tágasabb hátsó kell, arra ott van házon belül hasonló ár-érték aránnyal az SX4, igaz, formailag ő teljesen más úton jár.

Az ülések nem csak szépek, de kényelmesek is, a puha matériából pedig még az ajtókárpitra is jutott. A frissítés során a műszerfal felső része is kapott puha burkolatot, de a vékony autók például azért szemléltetik, hogy a szegmens kedvezőbb árú autójával van dolgunk.

Az összkerékhajtás és az automataváltó felára sem vészes

Maga a műszerfal egyébként ergonomikus, és mind használatára, mind pedig kialakítására az egyszerűség a jellemző. A baloldali nyomógombok ezt az érzetet sugározzák, ahogy az egyzónás klíma vezérlője és maga a műszercsoport is. Az érintőképernyős fedélzeti rendszerbe szintén aligha köthetünk bele, néhol többet gondolkozik ugyan, de logikusan épül fel és praktikus, ráadásképp magyarul 'beszél', és dicsérendő módon az Android Auto, illetve Apple CarPlay támogatás sem maradhatott ki.

A figyelem középpontjában persze a turbómotor áll, amely  már jó ideje szerepel a Suzuki palettáján, s mind a felszereltség ismeretében, mind a teljesítmény szerint csúcsmotorként üdvözölhetjük. Az 1,4 literes erőforrás 140 lóerőt és 220 Nm-t pakol le a flaszterre, ráadásul az alacsony fordulaton ébredő nyomaték kifejezetten jól használhatóvá teszi tesztalanyunkat. A kedvező motorkarekterisztika mellé ezúttal korrekt kiosztású és szépen gangoló hatfokozatú automata jár, azonban összességében nem lehetünk maradéktalanul elégedettek az új négyhengeres erőforrással.

Tisztességes kedvezményekkel teszi ellenállhatatlanná a forgalmazó az autót

A kellemesen morgós hangú, és egyébiránt a gyári gyorsulási adatoknál jóval dinamikusabb (9,1 szekundumos 0-100-as sprintet mértünk), minden körülmények között potens 1,4-es ugyanis nagy kanállal habzsolja az életet, s összességében mindinkább középszerű fogyasztásról számolhatunk be. Autópályán szó nélkül nyel le legalább 7,5 litert a japánok büszkesége, míg városban odafigyelve 6,5-7 literrel, a házakat magunk mögött hagyva 5-5,5 literrel járhatunk – az ígéretek 6.3 literes vegyes étvágyról szóltak, ezt nehezen közelíti meg a valóságban az összkerekes Vitara. Ezen még illene dolgozni egy keveset, azonban abban is biztosak vagyunk, hogy az elsőkerékhajtású verzió kevesebbet csipeget a benzintartályból, ráadásul ezek az adatok a magas felépítés tükrében egyébként annyira egyáltalán nem vészesek.

A legkülönfélébb körülményekhez is ügyesen alkalmazkodni képes, gombnyomásra a két tengely között zárható nyomatékelosztású, viszkókuplunggal dolgozó AllGrip rendszer nem olcsó, hiszen 650 ezer forintot kell fizetni érte, kedvezőtlen, csúszós útviszonyok között viszont aranyat ér. Azonban tekintettel arra, hogy a könnyű Vitara egyszerű fronthajtással is ügyesen mozog, az AllGrip csak azoknak ajánlott, akiknek tényleg szükségük van a négy hajtott kerékre és gyakran ki tudják használni előnyeit, a 650 ezer forintos felár ugyanis százalékosan rengeteg (közel 15%), ráadásul – a kicsit szerényebb menetteljesítmények mellett – nyilván magasabb fogyasztással is kell számolni, így kompromisszummal jár.

Az AllGrip hajtás képességei ritkán kerülnek felszínre, de vannak, akiknek aranyat ér

A tapasztalatok alapján mi tehát csak akkor vásárolnánk meg az összkerékhajtást, ha mondjuk lakhelyünk okán tényleg ki tudjuk használni előnyeit. A négy üzemmóddal (Auto, Sport, Snow és Lock) rendelkező AllGrip rendszer 650 ezer forintos felárára azonban még illik visszatérni: ez az összeg valóban soknak hangzik, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az összkerékhajtású Vitarákhoz szériában jár számos asszisztens rendszer, például a hasznos és igazán kényelmes adaptív, követési távolságtartó tempomat, a kétérzékelős vészfékasszisztens, a holttérfigyelő és elhaladó járműre figyelmeztető rendszer, valamint a lejtmenetvezérlő – tehát ezeket az extrákat is tartalmazza az említett felár.

Igazán kellemes futóművet tett az autó alá a Suzuki, a Vitara ugyanis a viszonylagos magassága ellenére is jól, stabilan kanyarodik, miközben a szériában járó nagy kerekek ellenére a komfortról sem kell lemondanunk. A kellemes középutat választó modell ráadásul az összkerékhajtás miatt, főleg sport módban kanyarodik jól, a hátsó hajtást is munkára fogva a szokásosnál mérsékeltebb orrtolás jellemzi. Mindemellé a típusra jellemző, kissé érzéketlen kormányzás jár. Extrák terén jól állunk, amit ebben a szegmensben elvárhatunk, az szerepel a listán, az automata váltó felára pedig 400.000 Ft.

Nagy kedvenc a hazai piacon, nem véletlenül

Összességében tehát érdekes szituációval állunk szemben: a Vitara méretével, tágasságával, praktikumával hódít, ahogy erejével is, azonban ezzel szemben kidolgozása mindinkább középszerű. Persze ha a konkurencia háza táján is körülnézünk, már közel sem tűnik olyan magasnak a Suzuki SUV 6,55 milliós ellenértéke. Ilyen teljesítményű benzines, remekül extrázott összkerekes hobbiterepest automata váltóval ugyanis jobbára csak drágábban kapunk másutt.

Ráadásul a Vitarát folyamatos, igencsak komoly kedvezményekkel igyekeznek népszerűbbé tenni a márkakereskedők, így tesztalanyunk 6,55 millió forintos listaára (plusz 130.000 Ft a metálfény) mellé 5,85 millió forintos, meghirdetett kedvezményes ár került – ennyiért ár/érték bajnok a Vitara.

Kevés komoly ellenfele akad, ez egyszer biztos

A jóval kisebb Mazda CX-3 és a Honda HR-V a Vitaránál kicsit magasabb szintet képvisel, ennek megfelelően náluk a ceruza jóval is vastagabban fog, mi több, az összkerekes Hyundai Kona és a kifutó Opel Mokka X is hasonló cipőben jár, ráadásul a Suzuki az árkedvezményekkel valóban csábító ajánlat lehet. Konkurencia lehet még házon belül az SX4 S-Cross, amely kicsit többért még tágasabb utasteret nyújt.

Néhány szóban

A Suzuki frissítéssel tette vonzóbbá a Vitarát, amely itthon továbbra is népszerű a vásárlók körében. Ezúttal a combos, 1,4-es turbómotorral járt nálunk, ami ugyan csak közepesen fogyaszt, viszont jól viszi a magas építésű "bódét". Az automata kellemes választás a mindennapokra, az AllGrip összkerékhajtás viszont tényleg csak azok számára ajánljuk, akik valóban kihasználják annak képességeit. Egyébként a meghirdetett kedvezményekkel mindenféle túlzás nélkül verhetetlen ajánlatot ad a Suzuki, hiszen 6 millió alatt kapunk kifejezetten jól felszerelt, összkerekes, erős, automata crossovert, amely ráadásul divatos és tágas is, korrekt minőséggel.

Előnyök: Továbbra is kiváló ár-érték arány; Mutatós külső változások; GL+ esetén is bőséges extralista; Jó minőség; Dinamikus turbómotor, Tágas utastér

Hátrányok: Lehetne takarékosabb; A futómű erősen átviszi a karosszériára a vibrációkat; A nagyobb SX4 S-Cross ár-érték arányban még jobb

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek