Csípős reggel volt, de a nap már a korai órákban is kellemesen melegítette az arcomat – mintha az időjárás is tudta volna, hogy az a nap nem átlagos. 3385 lóerőnyi Porschét készültem megmozgatni, így nem csoda, hogy nagy lelkesedéssel indultam el a szerkesztőségből Alsópetényre, ahol a Prónay-kastély idilli környezetében vártak rám és kollégáimra a német gyártó legújabb modelljei. Nem könnyű ugyan az ilyen élményeket szavakba önteni, de tartsanak velem, és ígérem mindent beleadok, hogy sikerüljön.
Hét Porsche várt minket felsorakozva az udvaron: egy 718 Boxster GTS, egy 718 Cayman S, egy 911 Carrera GTS Cabriolet, egy Panamera Turbo Sport Turismo, egy Panamera Turbo S E-Hybrid, egy Cayenne S és egy Cayenne Turbo. Gyors fejszámolás alapján ez bizony kerekítve 484 lóerős átlagot ad ki autónként, tehát nem volt okunk panaszra. Természetesen mindegyik modell a maga nemében hatalmas élményekkel szolgált, ám ezúttal a két Cayenne-re helyezném a hangsúlyt, hiszen ez az a modell, amelyet korábban semmilyen formában nem volt alkalmunk még kipróbálni, míg a többieket – ha nem is ugyanabban a verzióban – már vezethettük. Azért alább egy kisebb keretes írásban röviden a többi modellről is megemlékezek, és a galéria végén is rengeteg gyönyörű fotót találhatnak az eseményről, amelyet ezúton is köszönünk a Porsche által meghívott profi fotósnak.
Egy egész sornyi autó várt ránk - galéria
Térjünk is rá azonban a Porsche óriására: az új Cayenne formailag inkább evolúciós fejlődésen ment keresztül az elődhöz képest, amihez a frontrész hasonlít leginkább. Ezen a ponton talán még a márka rajongói is összetéveszthetik a két autót, de az új, minden esetben LED-es lámpatestek, a valamivel nagyobbra húzott, új hűtőrácsokkal érkező légbeömlők és a máshogy domborodó motorháztető azért árulkodik az újdonságról. Az S és a Turbo verziókat ugyan egy gyors pillantás alapján nem olyan könnyű megkülönböztetni, de azért sok olyan részlet van, amiből egyből feltűnhet, hogy pontosan melyikükkel is van dolgunk – ilyen például a Turbo esetében agresszívabb lökhárítók, vagy éppen a kerek helyett szögletes kipufogók.
Profilból szintén nagy a hasonlóság az előddel, és a 4918 mm-es hosszúságban, az 1983 mm-es szélességben, az 1696 mm-es magasságban illetve a 2895 mm-es tengelytávban sem tapasztalhatunk lényeges különbséget. Utóbbi például teljesen változatlan maradt, míg hosszban 6,3, széltében pedig 5 centit nőtt az autó – egyedül a magasság csökkent 9 mm-rel. A külcsín tekintetében a legnagyobb újítást azonban mindenképpen a hátsó traktus jelenti, ahol az új generációs Panamera lámpatesteihez hasonló fényszórókat kapott az újdonság: a vékony, természetesen teljesen LED-es egységek az egész hátsón végigfutnak, ezzel szélesebbé és sportosabbá téve az összképet.
Nincs szükség extravagáns részletekre - galéria
A Cayenne egyébként 65 kilóval lett könnyebb elődjénél, ezzel sikerült 2 tonna alá csökkenteni az alapverzió súlyát (1985 kg), köszönhetően például a teljesen alumínium karosszériának. A S egyébként 2,02, a Turbo pedig 2,175 tonnát nyom üresen. Talán nem a legagresszívabb megjelenésű SUV a Cayenne a kategóriában, de mégis az egyik legimpozánsabb, amit annak az utánozhatatlan Porsche kisugárzásnak köszönhet, amire az első generáció megjelenésekor sokan azt hitték, hogy nem lesz meg a modellben – a méretes SUV azonban minden porcikájában hordozza ezt a nemességet, és nem kell semmiféle extrával helyettesítenie azt.
Az utastérben már jóval forradalmibb változásokkal találkozhatunk, hiszen a Cayenne természetesen megkapta a Panamerában már megismert, elképesztően fejlett megoldásokat, amik egyben formai hasonlóságokkal is járnak – persze a magasított felépítés okán azért át kellett szabni a részleteket. A hatalmas, 12,3 colos, érintőképernyős PCM multimédiás rendszer szinte mindent tud: a Porsche Connect Plus csomaggal internetelérést és online funkciókat is kapunk, mint például a valós idejű forgalomfigyelés.
A fekete borítás ellenére is nagy a luxus - galéria
A hatalmas érintős megjelenítő mellett a legfontosabb funkciók – például a klíma – fizikai kezelőszerveket is kaptak. A csomagtér is nőtt 100 litert, így az alapérték immár szinte elképesztő, 770 liter – mondanunk sem kell, hátul is fejedelmi a tér, és akár egy teljes klímakonzol áll rendelkezésünkre, hogy mindent a saját ízlésünk szerint állítsunk. A Turbo teljesen fekete megjelenése mellett az S változat klasszikus szürkéje is jól mutatott, de ha rajtunk múlna, mi azért valami különlegesebb konfigurációra szavaznánk.
A fejlett biztonsági és vezetéstámogató asszisztensek sem maradhattak el: sávtartó, holttérfigyelő, automatikus parkolórendszer, 360 fokos kamera, adaptív tempomat, dugóasszisztens, táblafelismerő és az éjszakai közlekedés biztonságát nagyban segítő, hőkamerás rendszer is rendelkezésre áll. A komfortról és a luxusról sem feledkeztek el a gyáriak, így például Bose vagy Burmester hangrendszer, vezeték nélküli internetelérés, és egyéb nyalánkságok is vannak az opciós listán, és akkor az elképesztően finom bőrborításokról és a kiváló anyagminőségről még nem is beszéltünk.
Mindent külön lehet állítani a Turbóban - galéria
Mindez persze a menetpróbán háttérbe szorult, azonban a finom anyagok, a fekete kárpitok ellenére is igazán luxus hangulat, a Turbo esetében Alcantarával bevont kormány vagy éppen a piros biztonsági övek bizony mind-mind megérnek egy misét. A Cayenne-ben ülve kicsit úgy érezhetjük, hogy a világ urai vagyunk, de mielőtt bárki is félreértené a helyzetet, nem azt a beképzelt nagyképűséget váltja ki az emberből, hanem sokkal inkább egyfajta elegáns fölényességet, ami nem negatívumként csapódik le – ezt pedig az is bizonyítja, hogy nem csak a Porsche sportautóit, hanem a hatalmas SUV-kat is mosollyal és elismeréssel fogadták a szemlélődők. Az üléspozíció mindenesetre kiváló, magasan ülünk és mindent látunk, ráadásul vezetés közben nem érezzük azt, hogy egy valódi monstrumot irányítunk – könnyeden lehet kezelni az autót.
SUV-hez mérten is igazán arisztokratikus tud lenni - galéria
A Cayenne minden erőforrással jól teljesít, de mégis teljesen más arcát tudja mutatni egyik vagy éppen másik verziójában. Erre kiváló bizonyíték az S és a Turbo közti különbség, amit persze már maga a motor meghatároz: míg előbbiben egy 2,9 literes, 440 lóerős V6-os, addig utóbbiban egy négyliteres, 550 lóerős V8-as kapott helyet. Ne legyenek kétségeink, már előbbi is villámgyors, amit az 550 Nm-es csúcsnyomaték mellett az alapból 5,2, Sport Chrono csomaggal pedig 4,9 másodperces 0-100-as sprint is bizonyít. Mégis, az S volánjánál ülve kissé azt éreztem, hogy ez a természetes egy Porschétól, és talán a tervezők sem arra gondoltak, miközben dolgoztak az autón, hogy ez valami különleges lesz, hanem arra, hogy ez az, amit egy Porschénak nyújtania kell.
Minden autót kipróbáltunk
A Cayenne-eket kicsit háttérbe szorítva azért a többi autóról is érdemes szólni néhány szót, habár sokkal inkább azt a különleges hangulatot szeretném kiemelni, ami a Porsche modelljeiben ülve átjárja az embert. Legyen szó a kőkemény 718 Boxster S-ről vagy éppen az elképesztően finom, de természetesen villámgyors Panamera Turbo Sport Turismóról, a németek modelljei nem csak a vezetőt és a bent ülőket, de a kinti szemlélődőket is képesek elvarázsolni. A Nógrád megyében nem éppen megszokott látványt nyújtó konvojra még az egyébként a hangos kipufogókra általában csúnyán néző idős hölgyek és urak – elnézést az általánosításért, de ez a tapasztalat – is mosolyogva vagy éppen a szájukat tátva néznek.
Látványos volt a Porschék konvoja - galéria
Kifejezetten jó tapasztalat, amikor ilyen sokféle autót lehet kipróbálni ugyanazon az útvonalon, így például az egyébként nagyon hasonló 718 Boxster GTS és 718 Cayman S – a GTS verzióra inkább egyfajta felszereltségként érdemes tekinteni, hiszen a plusz 15 lóerő mellett csupa olyan extra van benne, amit az S-hez is megkaphatunk, csak összességében drágábban jövünk ki – keménysége után átszállva egy Panamerába bizony teljesen más hangulat uralkodik. Persze Comfort módban, csukott kipufogószelepekkel előbbiek is képesek egészen visszafogott közlekedésre, azért igazán mégis az ordítást, a durrogást és a villámgyors kanyarokat kedvelik, amihez pontos kormányzás, kellően nagy teljesítmény és kiváló futómű is dukál.
Gönyörű volt a Panamera Sport Turismo - galéria
A következő fokozat a 911, ami szintén GTS változatban volt jelen a rendezvényen, és a sportosság mellett már a visszafogottság is egy fokkal jobban ment neki. A Porsche legendás modellje szinte tökéletes, nehéz lenne olyan részletet találni – a hátsó szükségülések használhatatlanságát leszámítva – amibe bele lehetne kötni. A Panamera Turbo Sport Turismo már a Cayenne Turbóra emlékeztet minket: óriási, nagyon finom belül és a luxus mellett olyan teljesítményre képes, ami már-már ijesztő, miközben az egész család és csomagjaik is beférnek hátra. Ezen kívül a Turbo S E-Hybrid is ott volt, amelyről Szabó kolléga részletesen is beszámolt a korábbi cikkünkben.
Persze ott van még a háromliteres, 340 lóerős alapverzió, de mégis kicsit úgy éreztem, hogy a gyáriak az S-t szánták igazán a kiindulópontnak. A Turbo fölényessége persze már a Porschétól is egy extra, amit az 550 lóerő mellett a 770 Nm-es csúcsnyomaték és a 4,1/3,9 szekundumos 0-100-as sprint – utóbbi Sport Chrono csomaggal – és a 286 km/h-s végsebesség mutat meg igazán. Az Alcantara kormányt markolva, az üzemmódváltót Sport állásba kapcsolva a velem együtt több mint 2,2 tonnás óriás egyszerre mintha egy sportautóvá válna. Az állítható futómű a vajpuháról kőkeményre vált, és a kanyarokat csak úgy szeli az autó, miközben a nyolcsebességes automata váltó anélkül is kiválóan teszi a dolgát, hogy a váltófülekkel belenyúlnánk a munkájába.
Van kisugárzása - galéria
2,2 tonna persze 2,2 tonna, amit a gyors kanyarokban annak ellenére is érezhetünk, hogy az összkerékhajtásnak és az négykerék-kormányzásnak is köszönhetően szinte sínautóként fordul a hatalmas test. A kormányzás is egészen jó egy SUV-hoz képest, legalábbis a Turbóban, de még az S-ben is átlag felett teljesít. Igaz, a Cayenne S esetében minden téren érezni, hogy a sportosság mellett legalább olyan fontos szempont volt a komfort is: a kormányzáson is ez érhető tetten, de és a futómű is egy hajszállal még finomabban veszi az úthibákat, miközben alig enged be zajokat az utastérbe az autó – igaz, utóbbi a Turbóra is igaz.
A hátsó utasok sem panaszkodhatnak - galéria
A V6-os hangja ott van a háttérben, de sokkal kevésbé érezni a jelenlétét, mint a Turbo V8-asának esetében, ami azért szándékosan hergeli kicsit a sofőr idegeit. A fogyasztásról ugyan teljesen felesleges egy ilyen menetpróba alkalmával beszélni, de az azért pozitívum volt, hogy teljesítményükhöz mérten egyik modellnek sem szállt el túlságosan az étvágy – persze így is bőven 10 liter feletti értékekről beszélhetünk.
A Cayenne-t egyébként egyre keményebb mezőny fogja körbe, de a többieknek azért igyekeznie kell az alacsonyabb igényű vásárlókat is kielégíteni, míg a Porsche számára nem prioritás az, hogy mindenkit bevonzzon a vásárlói körbe – ezt az is jól mutatja, hogy a leggyengébb változat is 340 lóerős, de az igazi élet inkább a 440 lovas S-től indul. Ennek köszönhetően a Cayenne exkluzivitása megkérőjelezhetetlen – persze árban is jó pár százalékkal a konkurencia felett van, de 30+ milliós autók esetében az a néhány millió forint talán nem akkora különbség.
A Turbo egy mérnöki csoda, de az S-re is elmondható ugyanez - galéria
A Porsche óriásában pedig az a legcsodálatosabb, hogy extravagáns részletek nélkül is képes hozni azt az arisztokratikus kiállást, ami minden Porschéra jellemző, ráadásul úgy, hogy mindez nem negatívan, hanem sokkal inkább pozitívan csapódik le a külső szemlélődőkben is – tehát nem szenved annyira azoktól a sztereotípiáktól, amitől az ilyen nagy SUV-ok általában igen. Mindenesetre a németek ezúttal is bizonyították, hogy nem csodára, hanem sokkal inkább kiváló mérnöki munkára és arra az utánozhatatlan kisugárzásra van szükség, amit évek munkájával építettek fel, és azóta is féltve őriznek – ugyanis egy-egy meggondolatlan lépéssel bizony el is lehet ezt veszíteni.