A hibrid technológia térnyerése, az elektromotorok szélesebb körű alkalmazása napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható. Noha eleinte a kisebb, legfeljebb alsó-középkategóriás modellek esetében tűnt élhető megoldásnak a benzines-elektromos hajtáslánc, mára már a luxusautók felső kategóriájában is válthatunk kétéltűre jegyet.
Napjainkban a luxuskategóriában már szinte mindegyik prémiumgyártó kínál olyan alternatívát, ahol szóhoz jut az elektromotor, illetve az ehhez szükséges tartalékokat felhalmozó akkumulátorcsomag. A BMW a 7-es ActiveHybriddel, a Mercedes-Benz az S400 Blue Hybriddel, a Lexus az LS600h-val, míg a Porsche a Panamera Hybriddel száll csatába. Az már egy érdekes kérdéskör, hogy a csúcskategóriában miért is lehet szükség a benzin-elektromos hajtásláncra, hiszen az amúgy is nehéz testekhez hozzácsapott súlyos akkucsomag ballasztja csak tovább növeli a motorok által megmozgatott test tömegét, miközben a bonyolultabb és szintén nehezebb hajtásláncról nem is beszéltünk. Azt, hogy a felmerülő hátrányokat képes-e fogyasztásban és kifinomultságban kompenzálni az elektromotor hozzáadott értéke, jelent tesztünkből az Audi A8 példájából kiderül.
"Kifinomultság." Noha a felső kategóriában meglehetősen gyakran találkozunk ezzel a fogalommal, ezúttal mégis talán az "elcsépelt" kifejezés passzolna legjobban a négykarikások által felvonultatott végeredményhez. Első blikkre az A8 kedvesebb, barátságosabb jószág, mint mérgesebb tekintetű elődei, a tervezők szeme előtt egy lágyabb, könnyedebb vonalvezetés lebegett a megalkotás pillanataiban. A gyártó jellegzetességei természetesen szinte minden ponton visszaköszönnek, nem marad el tehát az Audis hűtőmaszk, a méretes könnycseppel megrajzolt fényszórók, a tipikus sziluett és az ingolstadtiak manapság alkalmazott hátsó traktusa sem. Egyértelműen nagy, egyértelműen Audi.
A formatervezők persze próbálták kecsesebbre venni a figurát, ennek ellenére mégis érezzük, hogy méretes bálnával van dolgunk - hiába, a több mint ötméteres hosszat, illetve a majd’ kétméteres szélességet nehezen lehet palástolni.
Azt, hogy a hibridrendszer mennyivel dobja meg az A8 tömegét, az adatok tengerében úszkálva tudhatjuk meg. Tesztünk alanya a gyári közlemény alapján üresen 1945 kg-ot nyom a mérlegen, míg egy quattro hajtással nem rendelkező 3.0 TDI modell mázsálásánál 1870 kg-on áll meg, s ami még érdekesebb, hogy egy 250 lovas A8 3.0 TDI Quattro sem nehezebb 1915 kilónál. Nos, ebből még le kell vonnunk a hathengeres dízelmotor, illetve a hibridben szereplő kétliteres turbómotor közti különbséget, így a szorzás-osztás végén diagnosztizálhatjuk, hogy nagyjából 150 kg-ot lehet a hozzáadott elektromos hajtás számlájára írni. Azonban ne is szaladjunk ennyire előre, nézzük, milyen szolgáltatásokkal és kényelemmel hívogat az A8 utastere!
Büszkén hirdeti mivoltát - galériaSajnos a tesztre fogott példány nem épp a legelegánsabban, legötletesebben összeállított darab volt; az ezüst külsővel párosított fekete bőr és az egyébként igényes alumínium dekorbetétek kombinációja akár sablonosnak is nevezhető, ám ez szinte semmit sem vesz el a négykarikások legnagyobbikának példás kidolgozási minőségéből. Az anyagokat nem érheti panasz, puha és kellemes tapintású burkolatot találunk szinte mindenütt, miközben a kapcsolók működését jellegzetes kattanásokkal igyekezett testesebbé tenni a gyártó.
Az első ülések maradéktalan kényelme és hűthetősége, illetve fűthetősége mellett meg kell emlékeznünk a remek masszázsfunkcióról is: ebben az esetben nem a máshol megszokott, gerinctámasz-fújogatós megoldással van dolgunk, hanem a hátat sokkal jobban 'megdolgozó', sok-sok pontból álló rendszerrel. A hátul utazók sem maradnak ki a jóból, az ott is bőséges helykínálatot és a fotelszerű üléseket a négyzónás digitális klíma finomsága, valamint a megannyi lehetőséget rejtő kartámasz teszi teljessé.
További piros pont jár a számos okos és egyben prémium érzetet keltő megoldásnak, így tetszésünket elnyerte a hátsó ajtókból kihajtható, alumínium fedelű hamutartó vagy például az első ajtók felhajtható könyöklője alatt megbúvó bélelt tároló is. Ha már a kényelemről esik szó, az A8 csendes mivoltát sem feledhetjük: a kategóriától megszokott módon még nagy sebességnél síri csendben suhanhatunk.
Finom részletek - galériaA műszerfalat leginkább a külsőhöz hasonlítanám, hiszen itt is tetten érhető a tipikus Audi formatervezés. Noha egy A4-esből átülve is minden kézre esik és teljesen otthonos a hangulat, mégis, az anyagok, illetve néhány finom apróság révén jól elkülönülnek a kategóriák a hasonló formák és megoldások ellenére. Ahogy az Audi többi modelljénél, természetesen az A8 esetében is leginkább a rideg, érzelmekben hiányt szenvedő, funkcionális összkép a jellemző.
Ezt támasztja alá az óracsoport is: az egyszerűség ellenére a két karika közötti, impozáns felbontással rendelkező kijelző, a LED-sorokból álló üzemanyag- illetve akkutölttöttség szintjelző mind-mind azt szolgálja, hogy a prémium érzés ne maradjon el. A központi rendszer kezelhetősége ugyancsak egyértelmű szinte az első használat alkalmával, de erről bővebben olvashatnak az alábbi linken, ahol a német prémiumok fedélzeti rendszereinek összehasonlítását találja a kedves Olvasó.
(A második oldalon fény derül az Audi hibrid rendszerének képességeire, illetve a fogyasztásra.)