Április utolsó vasárnapján a III. Goldtimer Nyílt Napon ismét kézzel fogható közelségbe került a horizont a Budaörsi Repülőtér füves gyepén. Föld és égbolt gyakorlatilag összeért a Goldtimer Alapítvány és a Rákosmente Oldtimer Egyesület lelkes csapatának köszönhetően, akik gyönyörű légi és közúti oldtimerekkel, illetve youngtimerekkel kápráztatták el a kilátogatókat, ráadásul a rendezvény nem csak amolyan jól megszokott statikus kiállítás volt, mert a hagyományokhoz hűen a repülő gépezeteket ki is lehetett próbálni, míg a földhöz ragadt kettő-, három-, és hatkerekűek jövés-menése szintén hangulatos dinamikát és nem utolsó sorban hangélményt szolgáltatott.
Luxusautók üdvözölték a landoló gépeket - galéria
Sokan a legféltettebb járgányukkal jelentek meg, így igen érdekes sorok is összeálltak. A repülőgépek felszállásait az első sorból nézte például két - még hagyományos értelembe vett sportosan elegáns - Jaguar XJS kupé, mely típus hosszú motorházteteje gond nélkül nyelte el az akár hatliteres V12-es, bőven 300 lóerő feletti teljesítménnyel büszkélkedő szívet is, ám az XJS mai szemmel legmegdöbbentőbb tulajdonsága mégsem a hatalmas erőforrása, hanem a kortalansága, hisz kisebb-nagyobb módosításokkal több, mint 20 évig tartotta gyártásban a Jaguar.
Igazi brit kupé szép arányokkal - galéria
A brit kupék és a gyönyörű állapotban őrzött Rolls-Royce között jól megfért a piros Maserati Biturbo Spyder, mely kabrió életre keltésének ötlete az A6 széria utáni majd 30 éves hosszú szünetet követően újra közös munkára sarkalta a karosszériaépítő Zagatót és a Maseratit a nyolcvanas években.
Ritka látvány manapság a gyönyörű hangú Biturbo - galéria
A négyestől kissé jobbra parkolt a kifejezetten vagány ’Rallye Kadett’, melyet gyárilag a motorháztetőn, valamint az oldalán végigfutó fekete betétekkel, no meg kiegészítő fényszórókkal, felspécizett motorokkal és sportos belsővel dobtak piacra.
A matt fekete géptető a sofőr számára zavaró visszaverődő fényt csökkentette
Tőlük kissé hátrébb az amerikai autóké volt a főszerep, az 1958-as évjáratú Cadillac Sedan de Ville óriási limuzinja nem csak méreteivel tűnt ki a tömegből, de formáival is magára vonzotta a tekintetet.
Az autót 365 köbhüvelykes, azaz majd hatliteres motor mozgatta négysebességes automatikus váltóval, a tanksapka a baloldali hátsólámpát felnyitva bújik elő, de a kipufogók is rejtve vannak, míg a hosszú panorámaablakokon belesve hamisítatlan ötvenes évekbeli hangulat tárult elénk a kormányváltóval, a széltében végigfutó pados ülésekkel és a jellegzetes műszerfallal.
Különleges hangulata van a színes belsőnek - galéria
A megtermett limuzinhoz számos érdekes extrát lehetett rendelni – a villanyablakok és ülések, klíma, valamint légrugós futómű mellett a „Autronic-Eye” nevezetű varázsszem például automatikusan vezérelte a távolsági fényszórót, ha szembe jövő autót érzékelt.
Tiszta Amerika, fölényes luxus és kényelem - galéria
A számos szépen felújított nyugati veterán – német, francia, olasz, svéd márkák és mára teljesen elfeledett járgányok, Matra 530 sportkocsi, Rancho szabadidőautó, korhű lakókocsit húzó Volvo szerelvény – mellett képviseltették magukat a szocialista járműipar gyöngyszemei is, régi Csepel műhelykocsi, Ikarus busz is el-elhaladt a belső úton, míg a kétkerekű szekciót MZ-k, Pannóniák, vagy például 1000 köbcentis négyütemű, kéthengeres boxermotoros BMW erősítették. A Fiatok legérdekesebb duettjét a szinte pont egyforma színű új és régi 500-asok adták.
"Én vagyok a kisautó! Nézz már tükörbe, te nagyautó vagy, én vagyok a kisautó!"
A körépület felőli oldalon gyűltek össze a hadsereg járművei. A mára igazi ikonná érett G-osztályos Mercedes terepjárók mellett a haderő kemény magját a jó öreg orosz technika adta. A parancsnoki UAZ és GAZ terepesek szinte eltörpültek a hatalmas URAL-4320 mellett, mely máig nélkülözhetetlen típusa a Magyar Honvédségnek.
Meggyőző terepjáró-képessége miatt civil járműként is kedvelt mind a mai napig
A közepes teherbírású terepjáró tehergépkocsiknak egyébként elsősorban lövészek szállítása és tüzérségi eszközök vontatása volt a fő feladatuk, de létezett belőlük híradós, valamint lokátoros jármű is, sőt még rakéta sorozatvető hordozójaként is funkcionáltak.
10850 köbcentis V8-as dízelmotorjuk 210 lóerőt teljesített, a 1,5 méteres gázlóképessége és 45/40 fokos terepszögek pedig elég meggyőzően hangoznak ma is. Az Ural mellett egy ZiL-157 K állt, mely le sem tagadhatta rokonságát a ’mintául vett’ amerikai Studebaker teherautókkal. A tehergépkocsi egyik fő érdekessége, hogy a hátsó tengelyeknél az igen elterjedt tandemhajtás helyett a KrAZ-okhoz hasonlóan egyedi hajtást alkalmaztak a konstruktőrök.
Volt idő, amikor a teherautóknak is volt némi bájuk
A katonai színekben rejtőző harcászati járgányok között igazi nagyágyúkat is kiállítottak a rendezők a MiG 21-es gázturbinás sugárhajtóműves harcászati vadászrepülők személyében.
Volt idő, amikor a típust a Varsói Szerződés tagállamainak elsődleges vadászrepülőgépeként tartották számon, és nem csak a sok újításnak, módosításnak köszönhető technikai háttere miatt, hanem mert a gyártás 28 éve alatt kifejlesztett 30 altípus egyedei részt vettek a hidegháború minden „forró” pontján, Magyarországon pedig 1961-től 2000-ben történt kivonásáig a repülő készenléti szolgálat gerincét képezték a deltaszárnyú gépmadarak.
Egykor védelmező volt, ma nézőcsalogató - galéria
A leparkolt vadászok mellett a jól ismert ’budaörsi típusokat’ természetesen működésre is szólították a pilóták. Igazi közönségcsalogató volt az alapvetően standard motoros iskolagépként szolgáló, de a második világégés során még éjszakai könnyű bombázóként is bevetett Polikarpov Po-2, melynek csillagmotorja a jellegzetes pöfékelés mellett nagy kedvvel hozta forgásba légcsavarját. A sárga színbe öltöztetett R-18 Kánya, valamint egy Zlin is kikerült a hangárból, a legtöbb utast pedig a legnagyobb madár, a Liszunov Li-2-es vitte.
Épp pihen a két darab 1000 lóerős léghűtéses csillagmotor - galéria
A kilátogatók közül talán kevesen tudták, hogy ez a géptípus a világ talán legsikeresebb repülőgépének, a Douglas DC-3-nak a licence alapján készült a Szovjetunióban és a második világháború után újjáéledő magyar polgári légiközlekedés első repülőgépeként vonult be a hazai aviatika történelemkönyvébe.