A régi autókat kedvelők már jól tudják, a Múzeumok Éjszakája valójában reggel kezdődik, méghozzá guruló tárlatbemutatóval a Budapest Classic Grand Prix jóvoltából, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum előtt. Idén sem volt ez másképp, hisz immáron tízedik alkalommal került megrendezésre a veteránautós verseny. A több mint 100 fős mezőny a hagyományok szerint Budapest és környékének legszebb útvonalait járta be, melyet 1/100-as ügyességi versenyek tettek még izgalmasabbá.

Az idő mindent megszépít – mára már műszaki emlék, minden terepjáró őse

Az indulók között idén is rengeteg érdekes jármű akadt – számtalan kor, stílus, és megannyi nemzet típusai feszültek egymásnak. Volt olyan páros, aki annyira komolyan vette a küzdelmeket, hogy katonai járművel, egy 1941-es Willys Jeeppel érkezett a hozzá passzoló egyenruhában.

1936-os Packard – menetteljesítményei okán akár sportautónak is tekinthetjük

A legidősebb jármű címe idén egy 78 éves Packard Super Eight kupét illette meg, mely nem csak korával, de fogyasztásával is kitűnhetett a mezőnyből annak tükrében, hogy a kocsi nyolchengeres soros motorja a tulajdonos mérései alapján 70-80 liter üzemanyagot kér száz kilométerenként, cserében viszont bőven 100 lóerő feletti teljesítményt kínál, mely arra is elég, hogy a kocsi átlépje a mai autópályás sebességhatárokat.

Érdemes megnézni a motortömb alját, ahol kirajzolódnak a hengerek

Egy anekdota szerint a Packard, hogy bizonyítsa az 1404 Super Eight típus minőségét és kvalitásait, a gyártás kezdetén szúrópróbaszerűen kiválasztott egy kocsit a gyártósorról, melyet tesztpályára vitt és hét napig folyamatosan hajtották úgy a pilóták, hogy csak az elfogyasztott benzint, olajat és vizet pótolták benne, miközben 15 ezer mérföldet tettek meg vele mindenféle gond nélkül.

Pont attól különleges, hogy nem egy agyonextrázott „különlegesség”

A legtöbb autóval természetesen a versenyt alapító Mercedes-Benz Classic Magyarország Egyesület, tehát a csillagos márka képviseltette magát és a legátfogóbb történeti bemutatót is ők tartották. A legkorosabb jármű közülük egy 1938-as V170-es volt, míg a legizgalmasabb újdonságot az idei gyártású SLS AMG testesítette meg a színes forgatagban. Jó volt látni azonban, hogy sokaknak megakadt a szeme a fényezetlen első lökhárítós, dísztárcsás, nem feltűnést keltő fényezésű 190-esen is, melynek pont az emberléptékűsége volt a vonzereje.

Sokan vallják, hogy minden idők legszebb 911-ese ez az széria

A stuttgartiak hegemóniáját gyönyörű Porschék mellett az örök riválisok, a BMW-s párosok két szép kupéval próbálták megtörni. A cápaforma ikonikus alakja, a 635 CSi mellett részt vett a megmérettetésen a bajorok utolsó bukólámpás modellje, egy fehér 840Ci személyében. A 8-as sorozat fejlesztése egyébként a BMW-nél a nyolcvanas évek közepén indult - tehát még bőven a régi hatos széria forgalmazása idején – és 1989 őszén mutatták be a nagyközönségnek a Frankfurti autószalonon.

Nem csak fül-orr-gégészeknek igazi csemege ez a modern cápaarc

Az autó áramvonalas karosszériájának megalkotása már modern CAD tervezőprogramokkal folyt, és a szélcsatornás teszteknek köszönhetően a gyártónak jelentősen, negyedével sikerült csökkenteni az új modell légellenállását a korábbi hatos kupéhoz képest. A vezetési élményt a hatalmas V8-as és V12-es, a zászlóshajóban 380 lóerőt teljesítő erőforrások mellett akkoriban meglehetősen innovatívnak számító multilink hátsó futómű és elektronikus „drive-by-wire” gázpedál fokozta.

Nem csak a CSi kiváltsága volt az AHK futómű, de olyan drága extra volt, hogy Ci-hez nemigen rendelték

A legnagyobb különlegessége pedig az európai CSi modellekhez alapáron kínált AHK (Aktive Hinterachs-Kinematik) futómű volt, mely abban különbözött a passzív hátsótengely-kormányzásokhoz képest, hogy itt nem a futóműre ható erők forgatták a kerekeket, hanem elektronika irányította azokat, még mielőtt az erők felépültek volna.

Súlyfelesleg, vagy szögletes külső? Versenyautónál egyértelmű a döntés

A sok német márka mellett főként olasz és angol autók képviselték az európai modelleket. Közülük a legmeghökkentőbb kinézete kétségtelenül a baltával formázott 1967-es Lancia Fulvia versenyautónak volt, melyet látva számomra értelmét vesztette a kocka-Lada kifejezés. Átellenben vele az Alfa Romeo GT 1300 Junior viszont igazi formatervezői ékszerdobozként tündökölt. Talán mondanom sem kell, a modell formajegyeiért Giorgetto Giugiaro felelt.

Minden egyes részlete formatervezési mestermunka

Érdemes megnézni, milyen rafinált hosszanti légbeömlővel rendelkezik az autó a motorháztető előtt, és milyen míves domborulatok határolják a fényszórókat. A rendezők nagyon jó érzékkel parkoltatták az Alfa elé a 76-os Jaguar XJ kupét, mert szemléletesen láthatóvá vált, hogy miként válik a méretek és apró formajegyek miatt a két alapvetően hasonló formaterv az egyik modellen játékosan sportossá, míg a másikon kimérten elegánssá.

Mindkettő ezüst, mindkettő hasonló forma, mégis teljesen más világ

Ha már különbségekről esik szó, minden veteránautós rendezvényen mind a tervezési szemléletet, mind a méreteket tekintve a spektrum végpontjait a Minik mellett a VW bogarak, illetve az amerikai járgányok adják - utóbbiak idén is kilátogattak a Grand Prix-re. Gyönyörű Mustangok, Corvette-ek mellett egy a filmekből jól ismert Checker sárga taxi is parkolt a „rajtrácson”, a német népautókkal pedig Skodák barátkoztak, ha már az élet úgy hozta, hogy a határok látszólagos megszűnésével egy alomba kerültek.

Sofőr, kérem, tapossa meg a gázpedált! A nyomunkban vannak!

A rokoni szálak boncolgatásánál maradva, két Porsche 356 A szintén indult a versenyen és számomra érdekes módon a szürkébbik tűnt érdekesebbnek, bár a fehér is igen kívánatos volt. Mégis előbbi láttatta igazán, hogy egy eredeti, autentikus szürke fényezés mennyire jól tud mutatni, ellentétben a sok mai mattra erőltetett autóval.

Kortalan forma, ezer közül is felismerhető jellegzetes hang

Ráadásul, amiről ritkán beszélünk, jó volt látni, ahogy a Porsche tulajdonosa szépen előmelegítette a motort indulás előtt, példát mutatva azoknak a sofőröknek, aki a hideg szíveket indítva egyből padlógázzal villantanak, mert ennek egyfajta üzenet értéke is van.

A legszebb Volvo típusok is rajthoz álltak

Sokan azt gondolják, hogy ezek a rendezvények csak és kizárólag a magamutogatásról, a parádéról szólnak, pedig szép számmal akadnak olyan párosok, akiknél a veteránozás életérzésébe bele tartozik a technika megbecsülése, szeretete, egyfajta értékmentés, a múlt előtti tisztelgés.