A Hispano-Suiza története több szempontból is izgalmas, hiszen egyrészt egész Európát behálózó tevékenysége a ködbe burkolózó háttér ellenére is rányomta bélyegét az autóiparra, másrészt a két világháborút sikerült úgy átvészelnie, hogy azokból sikerrel lábaljon ki.

Noha a kezdetek az egyik alapító tag elektromos autókkal történő munkássága okán egészen 1898-ig vezethetőek vissza, a közismertté váló név elsőként 1903-ban került feljegyzésre. Egy svájci mérnök, egy spanyol bankár, és egy francia befektetőcsoport kiválósága alkotta a Fábrica Hispano-Suiza de Automóviles (Spanyol-Francia Autógyár) magját.

A maguk idejében az űrtechnikát képviselték a Hispano-Suiza termékei

A kezdeti lelkesedést alig egy évvel később a fizetésképtelenségbe torkolló fejlesztési költségek törték le, ám nemsokára négy igen fejlett motorral is előrukkoltak a gyáriak. A 3,8 és 7,4 literes négyhengeres erőforrások mellett két nagy hengerűrtartalmú V6-os is napvilágot látott, amik olyan népszerűséggel ruházták fel az egyedi megjelenésű sportautókat, hogy például a spanyol királyi család nem kevesebb, mint 30 darabot vásárolt magának.

Hispano-Suiza (Dubonet) Xenia - galériaNem is kellett sok hozzá, hogy a gyártási kapacitáson túlnőjön az autókra várakozók sora, ezért a termelés egy részét Spanyolországból Párizsba helyezték át. Az I. Világháború során a manufaktúra kénytelen-kelletlen a hadiparra nyergelt át és V8-as motorjaik vadászrepülőgépekben teljesítettek szolgálatot. A megszerzett tapasztalat és tőke jól jött a békeidők luxusautóinak fejlesztésekor, így nem is csoda, hogy később számos jelentőségteljes vállalat, így például az Alfa Romeo, a GM, a Fiat, a Delahaye, de még a Rolls Royce is Hispano-Suizától vásárolt licensz alapján dolgozott.

Az Alfa Romeo, a Fiat, a GM, de még a Rolls Royce is belőle merített ihletet

A II. Világháború ismét a repülőgépek felé terelgette a nemzetközi érdekeltségű vállalatot, ám ekkor már V12-es szörnyetegekkel riogatták az ellenséget. Ezek után már nem volt kétséges, hogy a megszerzett tapasztalatok miatt a manufaktúra elsősorban a repülőgépiparban fog tevékenykedni, ezért a két háború között a gyárkapukat elhagyó autók olyan ritkák lettek, és a maguk idejében olyan fejlettnek számítottak, hogy napjainkra talán a Föld legkülönlegesebb járműveinek tekinthetők.

Ezek közül is kiemelkedik egy példány, mely a Hispano-Suiza H-6C Xenia névre hallgat. Az autó eredetileg 1932-ben még kabrióként látott napvilágot, ám tulajdonosa, az ex-vadászpilóta, Andre Dubonet kicsit többre vágyott. Egy karosszériaépítő, és egy mérnök-zseni segítségével az autó korábban ismeretlen független kerékfelfüggesztést kapott. Az egyedileg átépített, sirályszárnyú ajtókkal bíró kocsiszekrény már csak hab volt a tortán.

Xenia a világ talán legkülönlegesebb autója

A Dubbonet első felesége után a „Xenia” néven emlegetett típusra még a legnagyobbak is felfigyeltek, és fékrendszerének terveit a Rolls Royce, míg futóművének konstrukcióját a Fiat és a GM vette át. A tulajdonost persze kevésbé érdekelték a külsőségek - ő egyszerűen csak piszkosul gyorsan szeretett volna hajtani. Ebben a nyolcliteres, soros hathengeres erőforrás lehetett segítségére, melynek 195 lóerős teljesítménye 201 km/órás elméleti végsebességre tette képessé az 1583 kg tömegű autót.

Sokáig eltűnt a szemünk elől - galériaA Xenia a II. Világháború során a ködbe veszett, s legközelebb 1946-ban Párizsban tűnik fel, ám ekkor már Alain Balleret tulajdonában. Később ismeretlen összeg fejében Charles Morse gyűjteményébe kerül minden idők egyik legjelentősebb autója, s az ezredfordulón a Beach Concours d’Elegance kiállításon váratlan feltűnése szinte lehengerli a közönséget. Dubbonet büszkesége napjainkban egy kaliforniai múzeumban díszeleg, azt hirdetve, hogy az emberi találékonyság és a kitartás még akkor is befolyással lehet az autóipar egészére, ha minden lelemény csupán egyetlen autóban összpontosul.

Ma már egy múzeumban viselik gondját - a Dubonet Xenia teljesen egyedi darab