Ötven éves a Škoda 1000 MB. Az alsó-középkategóriás modell az akkori Octavia utódjaként 1964. március 21-én mutatkozott be. Az első farmotoros, hátsókerék-hajtású és önhordó karosszériás modellként az 1000 MB mérföldkő volt a márka közel 119 éves történetében. A tágas, négyajtós modellt kora egyik legjobb autójaként tartották számon az egyliteres kategóriában, amely kényelme, teljesítménye és technikája terén egyaránt mércéül szolgált vetélytársai körében.
Integetés 50 év távlatából - galériaTeljes egészében új gyár és radikálisan átdolgozott alapkonstrukció, amelyhez kora legkorszerűbb motorja párosult – 1964 tavaszán a Škoda 1000 MB forradalmasította a gyártó termékeit. „A Škoda világszerte az egyik leggazdagabb hagyományokra visszatekintő autógyártó” – emelte ki Prof. Dr. h.c. Winfried Vahland, a vállalat igazgatótanácsának elnöke. „A cég sikereinek alapjául mindig is kiváló termékei szolgáltak. Az 1000 MB a hatvanas években döntő fontosságú mérföldkőnek számított a márka számára, a cseh autógyártás mögött álló magas színvonalú mérnöki tudás meggyőző bizonyítékaként” – folytatta Vahland.
Az akkoriban alapvető irányváltásnak számító fejlesztésbe fektetett energia mindenesetre meghozta gyümölcsét: az új típus bel- és külföldön egyaránt slágertermékké vált, tartósan megerősítve a Škoda európai autóiparban elfoglalt pozícióját, egyben egészen a nyolcvanas évek végéig meghatározva a cseh gyártó modellstratégiáját. Az 1964 áprilisa és 1969 augusztusa közötti időszak során összesen mintegy 443 ezer 1000 MB készült, amelyek több mint fele exportra került – még Új-Zélandra és Ausztráliába is adtak el belőlük.
Napjainkra a típus a cseh márka egyik legnépszerűbb veterán modellje. Az „MB” a Škoda székhelyére, azaz Mladá Boleslav városára, az „1000” pedig az egyliteres motor lökettérfogatára utal. Az 1000 MB többféle kivitelben is szerepelt a kínálatban, az alapváltozat mellett 1966-ban növelt teljesítményű verziók is megjelentek, valamint az elegáns, kétajtós 1000 MBX, amely ma a gyűjtők igen kedvelt és keresett veteránautója.
Korszerű, új üzemben készült - galériaA hatvanas évek elején, meglévő gyárcsarnokai közvetlen szomszédságában a Škoda teljes egészében új üzemet épített Mladá Boleslavban új modellje gyártására. Az akkori idők legkorszerűbb berendezéseivel felszerelt létesítmény összesen több mint negyven gyárcsarnokot és egyéb épületet foglalt magába. A nyolcvanhektáros területen 13 kilométer új út épült, tíz kilométer vasúti sínt fektettek le, s egy teljes rendező-pályaudvart is kialakítottak. Az új gyár még saját öntödével is rendelkezett.
Az 1000 MB kora legkorszerűbb autói közé tartozott. A NOV (NOVÝ OSOBNÍ VŮZ, azaz új személygépkocsi) belső kódjelzés alatt kifejlesztett modell számára a Škoda mérnökei a márka esetében teljesen újszerű alapkonstrukció mellett döntöttek, farmotorral és hátsókerék-hajtással, illetve független kerékfelfüggesztésekkel és önhordó karosszériával. Ezzel véget ért az addig alkalmazott alvázas konstrukciók korszaka.
A típus motorjában a Škoda az első európai gyártóként alkalmazott magasnyomású öntési eljárással készült alumínium hengerblokkot, de a négyfokozatú sebességváltó háza is ezzel a technológiával született. A készítő ezzel egy eredetileg 1922-ben bemutatott, Josef Polák cseh mérnök által kidolgozott eljárást vett elő, amelynek egyik fő előnyét a jelentősen lerövidült gyártási idő jelentette.
Egy új korszak kezdete
Motorja mai szemmel már megmosolyogtatóA hátsó tengely mögé épített, vízhűtésű, négyhengeres, OHV-vezérlésű motor 988 köbcentiméter lökettérfogatából 37 lóerős teljesítményt préselt ki. A modern motortechnika és a jármű mindössze 755 kg-s saját tömege együttesen akkoriban kedvező, 100 kilométerenként 7-8 literes átlagos üzemanyag-fogyasztást eredményezett. A végsebesség 120 kilométer/órára adódott. 1968-tól a motor teljesítménye 43 lóerőre nőtt.
Sorozatgyártásának beindítását megelőzően a ŠKODA széles körű nyúzópróbának vetette alá új 1000 MB modelljét. Az ötven tesztjármű összesen mintegy 1,6 millió kilométert futott 1962-ben, a szovjet telek extrém mínuszaiban éppúgy, mint a Kaukázus forró és poros szerpentinjein.
Korszerűnek mondható technikája mellett a Škoda 1000 MB formavilága terén is döntő előrelépést jelentett a márka számára. A hatvanas évek meghatározó koncepciója volt a klasszikus „háromdobozos” dizájn. Az új modell markáns stílusjegyei között a lendületes ívek és lágy lekerekítések éppúgy szerepeltek, mint az elegánsan az első sárvédőkbe süllyesztett körfényszórók, az eredeti formájú hátsó lámpák, a nagyméretű hátsó panoráma szélvédő és a dinamikus légbeömlő nyílások. A jobb első sárvédőben alakították ki az üzemanyagtartály betöltőnyílását, amit jópofa megoldásként kihajtható Škoda embléma rejtett.
Kompakt méretei (hosszúsága 4,17, szélessége 1,62, magassága 1,39 méter) ellenére az 1000 MB az egész család számára elegendő hellyel és a kor szintjéhez mérten viszonylag magas fokú kényelemmel szolgált, de a fejlesztők a praktikumra is gondoltak: az üléseket például egyenként le lehetett hajtani. A 220 literes csomagtartó elöl, az első fedél alatt, míg a pótkerék közvetlenül a csomagtér alatt kapott helyet, mégpedig úgy, hogy a teljes csomagtartó nyitása nélkül is elérhető legyen.
Az 1000 MB sorozat egészen különleges tagjai csodálhatók meg a Mladá Boleslav-i Škoda Múzeumban, köztük a kétajtós 1000 MBX változattal, valamint a sorozatgyártásba soha nem került kombi-verzió prototípusával. Az autók a jelentősebb oldtimer-kiállításokon és veterán-ralikon is feltűnnek.