A mai, internet uralta adatcsere korában a filatélia egyre mellőzöttebb „sportággá” válik, pedig igazi kincseket rejt. Kicsit meghökkentő, hogy miért pont egy nyugati ország látott benne fantáziát, ám mindenképp dicséretes, hogy az Osztrák Posta kisszériás bélyegsorozaton örökítette meg a keletnémet motorsport legendás alakjait, versenyautóit.

Metalex Lada jókora hátsó szárnnyal

Ahogy nálunk, úgy a német elvtársaknál is népszerű típus volt a Lada a pályaautós versenyeken, a szocializmus idején. Készült belőlük turbós változat, sőt például a litván VFTS és a cseh Metalex gárdája is fejlesztett Lada blokkra tizenhat szelepes hengerfejet, mellyel a litvánok akár 240 lóerőt is ki tudtak csalogatni az erőforrásból.

A kocka el volt vetve a túraautók között is

Az NDK pálya-Ladás legenda, Sieghard Sonntag aktív futballistából lett sikeres motor-, majd autóversenyző. Számos futamgyőzelem, dobogós összesített eredmény, sőt még bajnoki cím is ékesítette pályafutását. A bélyegre vasalt képen egyik kései versenyautója, a Lada 2105-ös látható, amivel 1987-ben harmadik lett a mára kultikussá vált Sachsenringen. A lenti videón pedig hallható is az a négy leömlős hangverseny, ahogy visszahörög féktávon a Lada.

Ulli Melkus árnyékában Bernd Kasper volt a keletnémet formautózás egyik legsikeresebb alakja. Négyszer nyert a szocialista országok legrangosabb „KGST-nemzetközi” versenyén, a Béke Barátság Kupán (BBK) és szintén négyszer lett keletnémet bajnok, amit nagyban megalapozott az a tény, hogy 86-88-ig nem tudta senki elhódítani tőle összesítésben az első helyet.

Milyen szép formájú formaautó!

A bélyeg az 1988-as, Schleizben rendezett versenyt örökíti meg, ahogy Bernd tövig nyomja a gázt az MT77-es Melkus-Thasslernek, melynek alapját a 140 lóerőre húzott 1300-as Lada motor és a Wartburg 311 váltójának párosa adta. Ha abból indulunk ki, hogy a Melkus B-8-as alapmodellje, melyet „csupán” 90 lóerős VAZ 21011-es motorral, Wartburg 311-es váltóval, erősített Wartburg kuplunggal és a Polski Fiat 125p átalakított fékeivel szereltek fel a csekély 420 kg-os tömegének köszönhetően megfutotta a 200 km/h-s sebességet, akkor az MT77-es végsebessége bizonyára jócskán átlépte a 200 km/h-s küszöböt.

Bernd Kasper egyébként ismerős név lehet a magyar motorsport szerelmeseinek is, hisz’ anno csatázott a tragikus körülmények között, a pályán elhunyt hazai ikonnal, Kesjár Csabával is a Formula Easter sorozatban.

Gépsárkány a versenypályán

Északi elvtársak, fogjunk össze! Valószínűleg ez lehetett a mottója Hans-Jürgen Kapplernek, aki Skoda 120-as típussal indult csatába 1988-ban Schleiz-ben és végül a hatodik lett az A-csoport 1300 köbcenti alatti géposztályában.

A bélyeg alapjául szolgáló képet az ismert lipcsei fotográfus, Hannes Bemme lőtte. Kappler versenyezői génjeit volt kitől örökölnie, hisz édesapja is híres pilóta volt - 1955-ben a keletnémet bajnokságban az 1100 köbcenti alatti kategóriában első lett egy Volkswagennel.

Hans papája, Erich Klapper is érezte az autót

Fia, Hans 1965-ben kezdte versenyautós pályafutását egy sokak által használt együléses Wartburg-SEG volánja mögött, majd jó pár év kihagyás után a hetvenes évek végén, 1978-ban Skodával tért vissza a versenypályákra. Az újrakezdés pedig meghozta gyümölcsét.

Kappler 1980-as, gyönyörűen szélesített Ladája

1979-ben a Zsigulival NDK túrautó bajnok lett, 1980-ban és 1981-ben pedig a második helyet csípte el az összesítésben. Kései éveiben ismét visszatért a cseh típushoz, újra Skodára váltott, ám jelentős sikereket már nem ért el, viszont a márkától ennek ellenére sem pártolt el – aktív pályafutása után Skoda kereskedést nyitott.

Peter Mücke Zastavával állt hadba 1980-ban

Peter Mücke korszakos legenda, autóversenyző, később csapatfőnök a DTM-ben és számos híres sorozatban. Karrierjét szerelőként kezdte, majd 1973-ban Wartburggal, míg 1976-ban egy Zastava volánja mögött bizonyította tehetségét.

A jugoszláv csodaparipa 1116 köbcentis motorja a két darab kéttorkú Weber karburátorral 125 lóerőt adott le 8500-as fordulaton, így a négyfokozatú váltóval is megfutotta a 190 km/h-s végsebességet a 750 kg-os autó. A fenti videón érdemes meghallgatni, hogy ordít a Zastava 8500-as fordulaton – már értem, miért használta annyi ideig a német pilóta.

Mücke négyszer lett bajnok a 101-es Zastavával

Mücke egy évvel később, 1977-ben már NDK túraautó bajnok és összesített első helyezését még tízszer ismételte meg az NDK bajnokságban.

A nemzetközi motorsport történelemkönyvébe is beírta magát a német ikon, hisz háromszoros autókrossz Európa-bajnok lett, majd a kétezres években különböző youngtimer bajnokságokban ért el szép sikereket. Kimagasló motorspotos pályafutását mi sem bizonyítja jobban annál, hogy több mint 450 győzelmet zsebelt be a különböző túraautós és autókrossz versenyeken.

Nicsak, egy Trabi! Mondjon bárki bármit is, a kisautó formái gyönyörűek.

Kétségtelenül a legstílusosabb, leginkább bélyegre teremtett NDK-s versenyautó a papírjaguárnak is becézett Trabant, mely nem hiányzik az osztrákok bélyegsorából sem. A zwickaui járgány felejthetetlen pilótája volt Steffen Nickoleit, aki a rally és hegyi versenyek után simább aszfaltra tért és 1986-1988 között háromszor nyerte meg a keletnémet túrautó-bajnokság 600 köbcenti alatti kategóriáját. 83 és 85 között pedig második és harmadik lett összesítésben a nagy veterán Klaus Schumann mögött, akinek már akkor védjegyévé vált ötös rajtszáma. Azért nem lehetett semmi 180 km/h-s sebességgel száguldani ezekkel a 60-80 lóerőre izmosított 'kartondobozokkal'.

Különben én mentem már Trabival 90 km/h-s sebességgel és frenetikus, mondhatni földöntúli élmény volt, ahogy Gyuszi barátom szükségszerűen előzte a Volánbuszt, hogy aztán lendületet tudjunk venni a közelgő emelkedő előtt, ugyanis a nagy szeretettel tartott Trabantjuk hajlamos volt elgyengülni a nagyobb csúcstámadásokon. De visszatérve erre a nemes 80-as értékre, tudom, a mai sok száz lóerős autók bűvöletében ez már nem tűnik soknak, ám ha azt vesszük, hogy 80 lóerővel számolva ez 133 lóerő/liter teljesítményt jelent és több mint háromszorosa a gyári 26 paripának, így már azért nem is hangzik olyan komolytalannak.

Krause A-csoportos, jócskán átalakított Wartburgja

Krause neve német területen egybeforrt a Wartburg márkával. Sokan máig az ő 353-as versenyautóját tartják a legszebb verseny Wartburgnak, mert míg a konkurensek szimpla kéttónusú festéssel fűszerezett járgányokkal versenyeztek, Krause gépét már akkoriban reklámfeliratok díszítették.

Ízlések és pofonok, nekem személy szerint Wolfgang Reich vagány első légbeömlővel tarkított Wartburgja tetszik leginkább.

Wolfgang Reich Wartburg 353w versenygépe jól helyről rajtolhat

Mint akkoriban sok versenyzőtársa, Krause is motorral kezdett sportolni – 350-es Jawával területi bajnokságot nyert 1959-ben, majd plusz két kerékkel megtoldva játékszerét és nem feledve a motorkerékpáron szerzett tapasztalatokat 1970-ben forma hármas bajnok lett, melyet 71-ben egy összesített bronzzal toldott meg.

Krause jól szerepelt a Béke Barátság Kupákon is. 71 és 72 között egyébként az együlésesek bajnoksága mellett párhuzamosan szerepelt a NDK túrautó-bajnokságban is a Wartburggal, mely sorozatban bajnok is lett mindkét évben, amit ’75–ben még egyszer sikerült megismételnie.

Skoda, Dacia, Lada, Zastava a pályán

Valamiért mindig a Schleiz városát említik a bélyegeken a fotók alatt, de miért? Nos, a válasz adja magát, ha leírom, hogy az NDK leghíresebb versenypályája volt a türingiai Schleiz városához közeli, híres-hírhedt Schleizer-Dreieck (Schleizer-háromszög), mely nevét onnan kapta, hogy három olyan útszakaszból alakították ki, amik egymással háromszöget alkottak.

Még a régi toronytól indul a futam

A Schleizer-Dreieck nem mellesleg Németország egyik legrégebbi, közúton kialakított versenypályája. 1923-ban rendezték aszfaltcsíkján az első versenyt és az évek során igazi kultikus hellyé nemesült.

Az 1950-es években már negyedmillió néző előtt tartották a nagy presztízzsel bíró futamokat - még a Formula 3-as bajnokság és a Béke Barátság Kupa is ellátogatott ide és azóta is youngtimer versenyek kedvelt helyszíne.

Nemzetközi Formula-3 verseny 1963-ban

Ugye, hogy mennyi rég elfeledett versenypálya, versenyautó és legendás pilóta volt a keleti blokkban? De nyugodtan említhetném hazánkat is, melynek motorsportos történelme szintén sötét folt. Persze azt, hogy a ’celebsztár’ sportszer gyáros marketingkirály, vagy driftbűvész illuzionista Ken Block éppen eltüsszentette magát, az hír minden fórumon, magyar srácok tömege kívülről tudja életútját, már ezerszer töltötte le az összes videóját.

Schleizer-Dreieck érdekességei

Nem is lenne ezzel baj, ha közben több figyelmet fordítanánk a hazai nagyokra, és arra a motorsportos függönyrészre, ami minket vett körül. Persze ehhez más szemüvegen keresztül kell nézni a sportágat, hisz akkor mások voltak a lehetőségek, más volt a lépték és a körítés, ám ne feledjük, hogy kisebb teljesítményű, szerényebb gépekkel is lehet izgalmas versenyt csinálni, nagyokat küzdeni és nem biztos, hogy kisebb érdem a semmiből versenyautót építeni, közel sem kezes gépeket uralni, mint a mai űrtechnikával őrült összegeket felemésztve varázsolni.