Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Sokszor tanakodunk azon, hogy vajon milyen is a tökéletes autó. Mit kapnánk akkor, ha elrugaszkodnánk a praktikumra vonatkozó minden igényünktől, s csupán a szívünkre hallgatva kezdenénk el húzni a vonalakat az előttünk heverő üres papírlapra? A válaszért ezúttal 77 éves időutazásra indulunk, hogy a múlt egy olyan nagysága önthesse fémbe az elképzeléseit, aki gyakorlatilag a mobilizmussal együtt született.

Vajon miről álmodik egy iparmágnás? - galériaA cégalapító Henry egyetlen fiaként Edsel Ford ereiben motorolaj csörgedezett, fejében fogaskerekek munkálkodtak, de a szíve mindig a helyén volt, noha édesapja csökönyösségéből megörökölt egy jó darabot, ami persze elengedhetetlen volt, ha a vállalat élére kívánt lépni. A kemény munka mellett azonban az ifjú Edsel nem feledkezett meg az álmairól sem, így hosszas tervezés után a cégóriás minden erőforrását kiaknázva megépíttette saját autóját.

A Mona Lisa is szép, de ez a kép is bekerülhetne a Louvre-ba

Az 1934-ben elkészült Model 40 Special Speedster alig egy hete viszonylag váratlanul bukkant fel a Pebble Beach Concours d'Elegance elnevezésű rendezvényen, nem kis döbbenetet keltve a látogatók körében. Az autó pedig sokat tudna mesélni, hiszen megesett, hogy senkinek sem kellett, aztán többen igyekeztek felkarolni több-kevesebb sikerrel, miközben idővel 'Bob' Gregorie nem kapott könnyű feladatotfelbecsülhetetlen, pénzben már alig számszerűsíthető értékre tett szert. Emberek éltek-haltak, de Edsel Ford szíve csücske dacolt az idő hullámaival, mígnem végül visszatért gyökereihez, hogy főnix módjára, hamvaiból támadhasson fel.

Történetünk 1932-ben kezdődik, amikor a feltörekvő Edsel hazatért európai körútjáról, ahol az öreg kontinens sportautóitól megihletve berontott a cég szerződtetett formatervezőjének, E.T. "Bob" Gregorie irodájába. A Ford-családban nem volt ritka, hogy vasmarokkal bántak az alkalmazottakkal, s ezt a mentalítást Henry fia sem volt képes véka alá rejteni, így kérése/parancsa alapvetően egyszerűen hangzott: „Építs nekem egy tökéletes roadstert!”

Mi tagadás, némi megszállottság szorult a családba

Szegény Bob vállára nem kis teher nehezült, s az első tervek Edsel kezei által szerpentinként landoltak a szemetesben, ám idővel a vonalak kezdtek egyre drámaibb formát ölteni. A Model 40-est donorul használó különlegesség koncepciója lassan teljessé érett, s szimbolizálta mindazt, A donor még csak egy átlagos autó volt amire egy ’30-as években élő iparmágnás vágyhatott: tökéletes letisztultság olyan stílusban, amit manapság minimalizmusnak hívnánk, a kor minden műszaki tudományban elért eredményével megspékelve.

Az autó alapjául szolgáló 40-es tengelytávolsága ugyan változatlan maradt, de a karosszéria laposabb és hosszabb lett, így érve el a kívánt hatást. Az anyagelvűségben is tökéletességre törekvő Gregorie persze nem készíthette akármiből a lemezeket, így a Ford repülőgépgyártásért felelős divíziójához fordult, akik az alumínium elemeket szegecsekkel illesztették, miközben a far már az aerodinamika követelményeinek megfelelően a Bugattikhoz hasonló szivar alakban futott össze.

A fizikának van művészi érzéke

Ahogy mindig, a végleges formát ezúttal sem a művészet, hanem a művészeti érzéket sohasem mellőző fizika alakította, így többek között a felnik is a légáramlatok simítása végett lettek tömörek. A könnyű, ám mégis erős kocsiszekrény a mű megkoronázása gyanánt fekete fényezést kapott, az utasteret szürke kárpittal húzták, miközben a végletekig funkcionális vezető helyről nem kevesebb, mint 75 tagú ménest űzhetett a Ford pilótája.

Talán az első Hot Rod is egyben - galériaA viszonylag szerény teljesítmény a motor túlmelegedési hajlamának volt köszönhető, ám a sors fintora, hogy az erőforrás éppen a 1939 telén tomboló fagy áldozatául esett. Így válhatott az Edsel Roadster a Hot Rodok úttörőjévé, hiszen a polcokról lekerült a Mercury V8-as, négyliteres, 101 lóerős erőműve, ami már jócskán felpaprikázta a hangulatot. A tervezőnek ezzel persze több levegővel kellett táplálnia a szörnyet, így az új hűtőrácsok miatt a teljes front-rész átalakításra került, s a brutális teljesítmény hangsúlyozása végett 160 mérföldes sebességig (~250 km/h) skálázott műszeregység került beépítésre.

A Roadster a következő oldalon évtizedekre eltűnik, majd földrészeket szel át..