Tesztek

Toyota Land Cruiser VX Sport teszt (2010) - Óriások földjén

Részletek
Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.
View Comments

Előítéletesnek lenni nem mindig helyes dolog, különösen, ha az ember jó autós újságíró szeretne lenni. Ennek ellenére a kissé ellentmondó külső miatt meglehetősen nehéz negatív elfogultság nélkül tekinteni a Toyota Land Cruiser új generációjára, pedig (továbbra is) érdemes.

Nagyobb és kevésbé komoly lett az új generációNem is értem a formatervezőket. Az még rendben van, hogy a V8-as motorral hajtott és jó 20 centiméterrel hosszabb méretekkel megáldott (és mellesleg kellemesebb külsejű) nagytestvértől meg kell különböztetni az 50 éves legendát, ám a kezdetben dobozformát utánzó terepjáró a legújabb modellcserénél önmaga kínai paródiájává vált.

A külső szubjektív, így hát nem is érdemes ez alapján ítélni. Pedig sok mindent elárul már a csomagolás is. Ahhoz nem kell szemfülesnek lenni, hogy a hatalmas méretek szembetűnjenek, viszont a jobban felszerelt változatok körbekamerázásának kiszúrásáért már jár a plusz pont. A gyors nézelődésnek pedig meg is van az eredménye: már sejthetjük, hogy bent bőséges helykínálat és kényelmes luxushangulat fogad minket.

Az utastérben helyet foglalva nem is kell csalódnunk: a Land Cruiser ugyanis a 90-es évek legvégének Lexus-hangulatát és a prémium márka minőségét örökölte. Bár a műszerek elrendezése tagadhatatlanul terepjárósan funkcionális, a műanyagok, az összeszerelés, a tekerők és kapcsolók működése mind komoly dicséretet érdemel. Az összképből egyedül a legjobban felszerelt változat nagy kijelzőjét hiányoltuk, a kis négycolos képernyőn ugyanis nehézkes volt a tolató-, oldalsó, vagy éppen az első kamerák képének követése.

Az üléspozíció pedig nagyszerű. Szinte a legtöbb magas autóban zavaró, hogy az ülést magasra teszik, miközben a műszerfal személyautós szinten marad, azt az érzést keltve, hogy nem az autóban, hanem az autón ülünk. Itt ennek nyoma sincs, a vezetési pozíció tökéletes, bármiféle frusztráció nélkül figyelhetjük a körülöttünk lévő tereptárgyakat, a mellettünk álló busz vezetőjének feje búbját, vagy a terepen csődöt mondó SUV-tulajdonosok kósza pillantásait.

Mindez pedig már megelőlegezi a „képes lennék kifutni vele a világból” életérzést, amelyen az ötajtós modell esA helykínálat példás...etében (mert a hatalmas méretű V8 mellett háromajtós kivitelben is készül az LC) hat társunkkal osztozhatunk – nagyobb kompromisszumok nélkül. Ugyanis a 4,76 méteres hossz elegendő volt a tervezőknek olyan helykínálat megalkotásához, hogy egymás mögött három 190 centiméteres felnőtt elférjen; igaz, a hátul ülőnek azért ehhez kicsit nyakába kell kapnia a lábát – de egy-két órán át emiatt nem fog sírni. Ilyenkor egyedül az egyébként kicsit magas padlóval rendelkező csomagtartó nagy része tűnik el alig több, mint 100 literes helyet hagyva a csomagoknak – de hát valamit valamiért; akinek pedig tényleg ennyire kell a tér, az gyűjtsön a V8-ra.

Amit már csak a presztízs miatt is megéri, ugyanis bármilyen furcsa, de a hagyományos...és a csomagtartót sem érheti panasz Land Cruiser továbbra is négyhengeres öngyulladós erőforrást kap, háromliteres űrtartalommal. Az erőforrás kulturáltan teszi a dolgát, már a pincéből jól tolva a kettő és egynegyed tonnás terepjárót, viszonylag alacsony literteljesítménye (elvégre ma már két literből is bőven kihoznak 173 lóerőt) pedig magas futásteljesítményt ígér. Vagyis alapjában véve minden rendben van vele és torkosnak sem mondható, hiszen a terepes gumikon futó, nagy légellenállású és homlokfelületű autót is elmozgatta az autópályával gazdagon tarkított normakörünkön 8,3 liter gázolajból 100 kilométeren.

Néhány lóval lehetne erősebb - galériaAz elmaradhatatlan ’de’ viszont megérkezik: noha gyengének nem érződik a modell, néhány kósza lóerőt még jogosan elviselnénk benne, különösen annak fényében, hogy közel 3 tonnára hizlalhatjuk össztömegét. Bár elképzelhető, hogy a feltételezhetően rosszul bejáratott sajtós példány produkált mérsékelt dinamikát, de bármilyen beállítást is próbáltunk, a szériában hatfokozatú manuális váltóval, a tesztautóban viszont ötgangos, és nem mindig finoman kapcsoló automatával szerelt LC 0-100-as sprintje 1,2 szekundummal elmaradt a gyáriak által regisztrálttól.

Pedig állítgatni elég sok mindent lehet a legenda új verzióján. A tesztautóban ugyanis a központi TORSEN differencálmű mellé még hátsó zárható differenciálzár is került, emellé pedig hegymeneti elindulássegítőt, lejtmenetvezérlőt, kúszónyomaték-szabályozást, és kinetikus dinamikus felfüggesztést is kapott a modell, melynek csúcsverzióját még adaptív, állítható felfüggesztésekkel is kiegészítik a japánok.

Jó minőség, széleskörű állíthatóság - galériaUtóbbira városban lehet csak szükség, ahol a hirtelen érkező nagyobb úthibák keményebben érkezhetnek a kocsiszekrényt helyén tartó hátsó futómű felől, viszont komolyabb kritika az alapverzió hangolását sem érheti. Versenyautóra senki se számítson - sőt, a terepgumik révén gyakorlatilag a menetdinamika szekcióból a dinamika rész hiányzik -, de erre a potenciális vásárlóknak nincs is szükségük. Terepen viszont semmi sem hozza ki a sodrából: lehet akár sziklákon autózás, sárdagasztás, vagy földúton történő száguldozás: amit ki lehet, azt ki is szűr a hatalmas Toyota-terepjáró.

Ez nem is csoda, hiszen éppen ez a Land Cruiser célja: minden körülmény közepette helytállni. Így például a jobban felszerelt példányok hűthető, hatalmas középső italtartót kapnak, a csomagtérben 220 V-os csatlakozóval rendelkeznek, sőt, a motortérben két akkumulátort is találunk, amelyek nagyobb igénybevételnél teszmek jó szolgálatot.

Szinte mindenhol bevetettük, és nem találtunk olyan területet, ahol a Land Cruiser ne állná meg a helEz a szem már sokat látott - galériayét. Bár érezni rajta (főként a terepes gumikból adódóan), hogy nem csupán aszfaltra tervezték, de ha nem is csak ott használjuk, nem találjuk ezt majd kompromisszumnak – hiszen kényelemben nincs is hiány. Ha kapnék két jegyet a dél-afrikai VB-döntőre, és választhatnék, biztosan ez az autó lenne, amivel útra kelnék.

Ez, és nem pedig az alapfelszereltségű, 11,78 millióért kínált TX szintű modell, amely a fentebb említett extrák nagy részét, sőt, még annál is sokkal többet nélkülöz. Bár nem tökéletes, az automataváltó megéri a 535 ezer forintos felárát (hiszen nagyon is illik egy ilyen modellbe), sőt, a kissé meredek, 2,2 millió forintért kínált VX is, amely a terepkiegészítőket leszámítva már mindent tud, amit tesztautónk. Bár kétségtelen, hogy nem jön rosszul az egérmozit helyettesítő, 14 hangszórós JBL audiorendszert magában foglaló navigáció, egymilliós felára mégis kicsit boros. De a terepes kiegészítőkért sem kér keveset a Toyota: 1,42 millió egyforintost kell még a zsebéből elővennie annak, aki hátsó differenciálzárra, kúszónyomaték-szabályozóra és terepválasztóra, valamint napfénytetőre vágyik. Mindez pedig már metálfényezés nélkül is 16-17 milliós magasságba emeli a Land Cruiser árát, de azt kell, hogy mondjuk: így teljes az összkép, és még így is megéri az érte kért összeget a legendásan strapabíró, luxushangulatú Toyota.

A makulátlan, metálfényezéssel csaknem 18,5 milliós Executive szintet választóknak vAz opciós tételek erősen megdobják az áratiszont nem árt elgondolkozniuk a V8-as modell megvásárlásán, amely 19 milliótól még nagyobb teret, mindenféle hosszirányú menetdinamikai problémát orvosló 286 lóerős dízelmotort, hatsebességes automataváltót, és jobb megjelenést ad, néhol szerényebb, néhol pedig jobb felszereltség mellett – igaz, a hétüléses luxuskivitel itt is már 21 millió forint.

Ahogy a Land Cruiser esete is bizonyította, vannak előítéletek, amikre érdemes hagyatkozni: ezek pedig az általános igazságok. Vagyis nem szabad elsőre ítélni, a minőséget meg kell fizetni és nem hiába lesz valamiből legenda. Ha megbízható, strapabíró, emellett pedig tágas és kényelmes terepjáróra vágyunk, továbbra is a Toyota kínálja az egyik legjobb megoldást "problémánkra".

Előnyök: Hatalmas térkínálat; Jó minőség; Hasznos extrák; Remek terepképesség; Visszafogott fogyasztás; Tudásával arányos ár

Hátrányok: Nem a legfinomabb automataváltó; Erősen megterhelve szerény menetteljesítmények; Megkérik az árát

Néhány szóban: a Land Cruiserrel bármire vállalkozhatunk – nem csak elhiteti velünk, hogy elvisz minket bárhova, hanem meg is teszi, méghozzá rendkívül kellemes módon. A recept semmit sem változott: a terepes Toyota érzésre ugyanazt a strapabíróságot sugározza, mint 50 éves elődei.

Előítéletesnek lenni nem mindig helyes dolog, különösen, ha az ember jó autós újságíró szeretne lenni. Ennek ellenére a kissé ellentmondó külső miatt meglehetősen nehéz negatív elfogultság nélkül tekinteni a Toyota Land Cruiser új generációjára, pedig (továbbra is) érdemes.

Nagyobb és kevésbé komoly lett az új generációNem is értem a formatervezőket. Az még rendben van, hogy a V8-as motorral hajtott és jó 20 centiméterrel hosszabb méretekkel megáldott (és mellesleg kellemesebb külsejű) nagytestvértől meg kell különböztetni az 50 éves legendát, ám a kezdetben dobozformát utánzó terepjáró a legújabb modellcserénél önmaga kínai paródiájává vált.

A külső szubjektív, így hát nem is érdemes ez alapján ítélni. Pedig sok mindent elárul már a csomagolás is. Ahhoz nem kell szemfülesnek lenni, hogy a hatalmas méretek szembetűnjenek, viszont a jobban felszerelt változatok körbekamerázásának kiszúrásáért már jár a plusz pont. A gyors nézelődésnek pedig meg is van az eredménye: már sejthetjük, hogy bent bőséges helykínálat és kényelmes luxushangulat fogad minket.

Az utastérben helyet foglalva nem is kell csalódnunk: a Land Cruiser ugyanis a 90-es évek legvégének Lexus-hangulatát és a prémium márka minőségét örökölte. Bár a műszerek elrendezése tagadhatatlanul terepjárósan funkcionális, a műanyagok, az összeszerelés, a tekerők és kapcsolók működése mind komoly dicséretet érdemel. Az összképből egyedül a legjobban felszerelt változat nagy kijelzőjét hiányoltuk, a kis négycolos képernyőn ugyanis nehézkes volt a tolató-, oldalsó, vagy éppen az első kamerák képének követése.

Az üléspozíció pedig nagyszerű. Szinte a legtöbb magas autóban zavaró, hogy az ülést magasra teszik, miközben a műszerfal személyautós szinten marad, azt az érzést keltve, hogy nem az autóban, hanem az autón ülünk. Itt ennek nyoma sincs, a vezetési pozíció tökéletes, bármiféle frusztráció nélkül figyelhetjük a körülöttünk lévő tereptárgyakat, a mellettünk álló busz vezetőjének feje búbját, vagy a terepen csődöt mondó SUV-tulajdonosok kósza pillantásait.

Mindez pedig már megelőlegezi a „képes lennék kifutni vele a világból” életérzést, amelyen az ötajtós modell esA helykínálat példás...etében (mert a hatalmas méretű V8 mellett háromajtós kivitelben is készül az LC) hat társunkkal osztozhatunk – nagyobb kompromisszumok nélkül. Ugyanis a 4,76 méteres hossz elegendő volt a tervezőknek olyan helykínálat megalkotásához, hogy egymás mögött három 190 centiméteres felnőtt elférjen; igaz, a hátul ülőnek azért ehhez kicsit nyakába kell kapnia a lábát – de egy-két órán át emiatt nem fog sírni. Ilyenkor egyedül az egyébként kicsit magas padlóval rendelkező csomagtartó nagy része tűnik el alig több, mint 100 literes helyet hagyva a csomagoknak – de hát valamit valamiért; akinek pedig tényleg ennyire kell a tér, az gyűjtsön a V8-ra.

Amit már csak a presztízs miatt is megéri, ugyanis bármilyen furcsa, de a hagyományos...és a csomagtartót sem érheti panasz Land Cruiser továbbra is négyhengeres öngyulladós erőforrást kap, háromliteres űrtartalommal. Az erőforrás kulturáltan teszi a dolgát, már a pincéből jól tolva a kettő és egynegyed tonnás terepjárót, viszonylag alacsony literteljesítménye (elvégre ma már két literből is bőven kihoznak 173 lóerőt) pedig magas futásteljesítményt ígér. Vagyis alapjában véve minden rendben van vele és torkosnak sem mondható, hiszen a terepes gumikon futó, nagy légellenállású és homlokfelületű autót is elmozgatta az autópályával gazdagon tarkított normakörünkön 8,3 liter gázolajból 100 kilométeren.

Néhány lóval lehetne erősebb - galériaAz elmaradhatatlan ’de’ viszont megérkezik: noha gyengének nem érződik a modell, néhány kósza lóerőt még jogosan elviselnénk benne, különösen annak fényében, hogy közel 3 tonnára hizlalhatjuk össztömegét. Bár elképzelhető, hogy a feltételezhetően rosszul bejáratott sajtós példány produkált mérsékelt dinamikát, de bármilyen beállítást is próbáltunk, a szériában hatfokozatú manuális váltóval, a tesztautóban viszont ötgangos, és nem mindig finoman kapcsoló automatával szerelt LC 0-100-as sprintje 1,2 szekundummal elmaradt a gyáriak által regisztrálttól.

Pedig állítgatni elég sok mindent lehet a legenda új verzióján. A tesztautóban ugyanis a központi TORSEN differencálmű mellé még hátsó zárható differenciálzár is került, emellé pedig hegymeneti elindulássegítőt, lejtmenetvezérlőt, kúszónyomaték-szabályozást, és kinetikus dinamikus felfüggesztést is kapott a modell, melynek csúcsverzióját még adaptív, állítható felfüggesztésekkel is kiegészítik a japánok.

Jó minőség, széleskörű állíthatóság - galériaUtóbbira városban lehet csak szükség, ahol a hirtelen érkező nagyobb úthibák keményebben érkezhetnek a kocsiszekrényt helyén tartó hátsó futómű felől, viszont komolyabb kritika az alapverzió hangolását sem érheti. Versenyautóra senki se számítson - sőt, a terepgumik révén gyakorlatilag a menetdinamika szekcióból a dinamika rész hiányzik -, de erre a potenciális vásárlóknak nincs is szükségük. Terepen viszont semmi sem hozza ki a sodrából: lehet akár sziklákon autózás, sárdagasztás, vagy földúton történő száguldozás: amit ki lehet, azt ki is szűr a hatalmas Toyota-terepjáró.

Ez nem is csoda, hiszen éppen ez a Land Cruiser célja: minden körülmény közepette helytállni. Így például a jobban felszerelt példányok hűthető, hatalmas középső italtartót kapnak, a csomagtérben 220 V-os csatlakozóval rendelkeznek, sőt, a motortérben két akkumulátort is találunk, amelyek nagyobb igénybevételnél teszmek jó szolgálatot.

Szinte mindenhol bevetettük, és nem találtunk olyan területet, ahol a Land Cruiser ne állná meg a helEz a szem már sokat látott - galériayét. Bár érezni rajta (főként a terepes gumikból adódóan), hogy nem csupán aszfaltra tervezték, de ha nem is csak ott használjuk, nem találjuk ezt majd kompromisszumnak – hiszen kényelemben nincs is hiány. Ha kapnék két jegyet a dél-afrikai VB-döntőre, és választhatnék, biztosan ez az autó lenne, amivel útra kelnék.

Ez, és nem pedig az alapfelszereltségű, 11,78 millióért kínált TX szintű modell, amely a fentebb említett extrák nagy részét, sőt, még annál is sokkal többet nélkülöz. Bár nem tökéletes, az automataváltó megéri a 535 ezer forintos felárát (hiszen nagyon is illik egy ilyen modellbe), sőt, a kissé meredek, 2,2 millió forintért kínált VX is, amely a terepkiegészítőket leszámítva már mindent tud, amit tesztautónk. Bár kétségtelen, hogy nem jön rosszul az egérmozit helyettesítő, 14 hangszórós JBL audiorendszert magában foglaló navigáció, egymilliós felára mégis kicsit boros. De a terepes kiegészítőkért sem kér keveset a Toyota: 1,42 millió egyforintost kell még a zsebéből elővennie annak, aki hátsó differenciálzárra, kúszónyomaték-szabályozóra és terepválasztóra, valamint napfénytetőre vágyik. Mindez pedig már metálfényezés nélkül is 16-17 milliós magasságba emeli a Land Cruiser árát, de azt kell, hogy mondjuk: így teljes az összkép, és még így is megéri az érte kért összeget a legendásan strapabíró, luxushangulatú Toyota.

A makulátlan, metálfényezéssel csaknem 18,5 milliós Executive szintet választóknak vAz opciós tételek erősen megdobják az áratiszont nem árt elgondolkozniuk a V8-as modell megvásárlásán, amely 19 milliótól még nagyobb teret, mindenféle hosszirányú menetdinamikai problémát orvosló 286 lóerős dízelmotort, hatsebességes automataváltót, és jobb megjelenést ad, néhol szerényebb, néhol pedig jobb felszereltség mellett – igaz, a hétüléses luxuskivitel itt is már 21 millió forint.

Ahogy a Land Cruiser esete is bizonyította, vannak előítéletek, amikre érdemes hagyatkozni: ezek pedig az általános igazságok. Vagyis nem szabad elsőre ítélni, a minőséget meg kell fizetni és nem hiába lesz valamiből legenda. Ha megbízható, strapabíró, emellett pedig tágas és kényelmes terepjáróra vágyunk, továbbra is a Toyota kínálja az egyik legjobb megoldást "problémánkra".

Előnyök: Hatalmas térkínálat; Jó minőség; Hasznos extrák; Remek terepképesség; Visszafogott fogyasztás; Tudásával arányos ár

Hátrányok: Nem a legfinomabb automataváltó; Erősen megterhelve szerény menetteljesítmények; Megkérik az árát

Néhány szóban: a Land Cruiserrel bármire vállalkozhatunk – nem csak elhiteti velünk, hogy elvisz minket bárhova, hanem meg is teszi, méghozzá rendkívül kellemes módon. A recept semmit sem változott: a terepes Toyota érzésre ugyanazt a strapabíróságot sugározza, mint 50 éves elődei.

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek