Apró lépések sorozata – csak erre van szükségünk, és szinte bármit elérhetünk. Ha úgy érezzük, hogy valami elérhetetlen, túl nagy falat, csak egy lépést kell tennünk felé. Csak erre az egy lépésre kell koncentrálnunk. Majd a következőre, és így tovább.
A szegmens legnagyobb történelmévelValahogy így volt ez a Toyota RAV4 esetében is. Az igazi ikonoknak ugyanis nem egyszerű a megújulás, a RAV4 pedig tulajdonképpen az első fecske volt a középkategóriás crossoverek szegmensébe – a siker pedig nem maradt el. Ám ekkor még minden más volt, akkoriban még az ezredforduló egyre izgalmasabbnak tűnő végére vártunk, hogy aztán 2000-től a második generáció is hódítson.
Időközben azonban eltolódtak a vásárlói igények, a kategória pedig egyre népesebb lett – olyannyira, hogy mára a kompakt crossoverek, avagy SUV-k az autógyártók legfontosabb modelljeivé nőtték ki magukat. A Toyota pedig egyre nehezebben tartott lépést a változó igényekkel – a RAV4 tagadhatatlanul elmaradt a legjobbak mögött. 2013-ban érkezett meg a várva-várt megújulás, hogy aztán igazán most, 2016-ban rázzák formába a típust.
Transzformáció - alaposan átrajzolták
Bár a generációváltás mindig fontos dolog egy típus történelmében, már attól a perctől kezdve, hogy először vezethettük a frissített változatot, úgy gondoljuk, hogy a mostani ráncfelvarrás jóformán fontosabb fejlődéseket hozott, mint a korábbi megújulás. Nem terepre való - a 4x4 felesleges luxusA RAV4 esetében ugyanis az egész hajtáslánc-paletta lecserélődött, és jobban megfelel az igényeknek: városi használatra, vagy éppen innovatív csúcsmodellnek ott van az egészen ügyes hibrid immár, az elnyűhetetlen kétliteres, szívó benzines pedig megmaradt a megbízható, összkerekes mindeneseket keresőknek – akár automataváltóval is. Végül pedig megérkezett tesztünk főszereplője, amely Toyotás berkekben vadonatúj, BMW-től érkező kétliteres dízelmotort kapott – és kizárólag elsőkerékhajtással elérhető. Valljuk be: az összkerékhajtás egyébként is csak egy terhes dísz ebben a szegmensben az év 360 napján.
Felejtsük el az eddigi RAV4-et! Nem mintha az eddigi, negyedik generációs modell rosszul sikerült darab lett volna, sőt, korrekt ár-érték arányával eddig is imponálni tudott. Kilépett a komfortzónából - galériaA ráncfelvarrással azonban szinte minden területen továbbfejlesztették a típust a gyáriak, odafigyelve a kritikákra. Ennek eredményeképpen ugyanúgy karakteres, de szélesebb körnek megfelelő külső megjelenést kapott a típus.
A vékonyra húzott hűtőrács, valamint a kisméretű lámpák a legújabb Toyota formanyelvet jelképezik. A karakteres LED-es nappali menetfényről könnyebben beazonosítható a típus. A változást bizony hátulról is észrevenni: az eddig kissé elnagyolt felületek helyett sokkal jobb kidolgozottság, és szebb, modernebb, ugyancsak LED-es lámpa fogad. Miközben a kategória felsőbb szegmensébe tartozó helykínálatot biztosító méretek nem változtak, formailag megnyerőbb, dinamikusabb, részletgazdagabb lett a RAV4.
Az alapok változatlanok: tágas volt, tágas is maradt a RAV4
Minőségi felértékelés - galériaBelül talán még több változott. Miközben a jó pontokat (például a jól felszerelt változatokon a műszerfalon végigfutó, bőrhatású, varrott kárpitozást) megtartották a tervezők, sok helyen jobb minőségű anyagokat érinthetünk. Emellett a kialakítás is rendezettebb, igaz, néhány gomb továbbra is kissé takarásban tud lenni. Az anyagok azonban egységesebbek és a látványt sokkal kevesebb részlet töri meg – például a különálló kvarc óra is eltűnt. Emellett tárolórekeszekből még mindig akad bőven, igaz, ennek hátulütője, hogy a manapság divatosan a váltó köré szórt gombok kevésbé hozzáférhető helyre kerülnek – helyüket ugyanis hasznos rekeszek veszik át. A minőségérzet és a funkciók azért így is a helyükön vannak, és már a közel sem csúcsra szerelt tesztautónkba is jutottak felsőbb kategóriákat idéző opciók, például az ügyes bi-LED fényszóró, valamint a kissé lassú elektromos csomagtérfedél-nyitás.
Sok rekesz, minőségi összhatás, helyenként eldugott kapcsolókkal
A központi rendszer is sokat fejlődöttA minőségérzetet és az informáltságot is nagyban javítja a műszercsoporton található, színes, jó felbontású 4,2 colos kijelző. Emellett nagyobb, hét colos lett a központi rendszer kijelzője is. Utóbbin kaphat helyet a csúcsverzióban a szintén újdonságként megjelenő 360 fokos kamerarendszer, melynek leglátványosabb funkciója az álló helyzeti 3D-s megjelenítés, mikor is az autót körbepásztázó kamerákból keselyűként köröző madártávlati képet rak össze az autó. Menet közben azonban a hagyományos, egyértelműbb 3D-s megjelenítés van segítségünkre. A felbontás lehetne valamivel jobb, a kategória határain belül maradva viszont nem lehet fogást találni a funkción, amely tényleg gyerekjátékká teszi a manőverezést és még terepen is segíthet.
Biztonsági csomag: jó szimat felárértHa már felszereltségek: fontos előrelépés a Toyota Safety Sense biztonsági segédrendszer csomag megjelenése. A frissített Aurisban bemutatkozott rendszerhez képest a RAV4-ben fejlettebb érzékelőket találunk: egy kamera és egy radar kombinációját. Így például az akadályokra és ráfutásra figyelmeztető, majd önfékező rendszer a gyalogosokat is felismeri, és már 40 km/h-tól élvezhetjük a távolságtartó tempomat előnyeit. Emellett holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető rendszer is található a csomagban. Teljes körű és tapasztalataink szerint jól működő pakkot kaphatunk, ráadásul olyan áron, amelyre nehéz nemet mondani: a 330 ezer forintos befektetés elenyészik, ha a mérleg másik serpenyőjébe bármilyen jellegű balesetet is teszünk, amelyet több alkalommal is megakadályozhat.
Nem üres ígéret: valóban, hallhatóan csendesebb lett
A funkciók és lehetőségek bővítése mellett a hagyományos értékek csiszolásáról sem feledkezett meg a Toyota. Így például a méréseink szerint eddig sem rossz hang-, és vibrációszigetelést is fokozták, például a padlóba épített tompító anyagok vastagsága 55 %-kal nagyobb. Mindez tempótól függetlenül járul hozzá a zajcsökkentéshez, amelynek hatását szerencsére nem csak papíron, de a valóságban is tapasztaljuk – az elődhöz viszonyítva méréseink szerint átlagosan 2 dB-lel halkabb az újdonság.
A dízelmotor a BMW-től érkezik - jóval erősebb, mint a korábbi Toyota erőforrás
Nincs elrejtve, mégsem harsányEbben szerepet vállal a BMW-től érkező kétliteres öngyulladós erőforrás is, amely az Avensis mellett immár a crossoverhez is elérhető. Az egység kulturáltabban és kevesebb vibrációval kér szót magának, mint japán elődje. A nemrégiben még a 18d utónevű bajor modellekben szereplő erőforrás 143 lóerőt és 320 Nm nyomatékot kínál – utóbbi eléggé korán megérkezik, a gázreakció is kellően élénk, a turbónyomás is hamar felépül, így igazán flottul, torpanás nélkül lehetünk úton.
Az elődöt csak a tükörben látjukHogy mennyire, azt az előddel fűszerezett műszaki táblázatunk is szemlélteti a mérésekkel, de a gyári adatokra is alaposan rácáfoló 9 másodperc körüli 0-100-as sprint is igazolja, hogy a kategória elvárásaihoz mérten több mint rendben vagyunk. Ráadásul a rugalmasság közel 12 százalékot javult közel hasonló váltóáttételek mellett. Akad még jó hír? Igen, az új erőforrás valamivel takarékosabb is, igaz, ez az összkerékhajtás hiányát beszámítva csak néhány deci, viszont a normakörünkön rögzített 5,2 literes eredmény a magas felépítmény és a kapott menetteljesítmények fényében egészen kiváló érték – a konkurensek tengerében is bátran kihúzhatja magát a RAV4 érte.
Gyorsan váltva már kissé akadA hatfokozatú váltóval ennyire szoros barátságot nem kötöttünk, igaz, rossz viszonyról szó sincs. Az egység egyszerűen nem sportváltó, a lassabb kapcsolásokat kedveli – ilyenkor tökéletesen teszi szerepét. Forszírozva hajlamos némi akadós jelleget magára venni, ám ezt igazán komolyan nem vetjük a szemére, hiszen a RAV4 nem a sportolásról szól; sokkal inkább a család ügyes szállításáról a tágas belső térben.
Felpuhulhat - sportosan feszes a futóműÉppen ezért kissé feleslegesen feszesnek találtuk a futóművet. Tény, hogy egészen, sőt, meglepően jól tart a futómű és egészen ügyesen megbirkózik az oldaldőléssel vagy a terhelésváltással, viszont a legtöbb vásárló valószínűleg jobban örülne egy puhább hangolásnak – pontos kormányzás ide vagy oda. Persze egyel kisebb, 17 colos kerekeken javíthatunk valamennyit a koránt sem vészes helyzeten.
A RAV4 a végére húzza elő legnagyobb ütőkártyáját: árazása egészen barátságos. Első ránézésre a 7,1 milliós induló ár nem éppen csábító, ám ez már a kétliteres dízelhez tartozik, egészen gazdag alapfelszereltséggel. A képeken látható – „fullosnak” tűnő – tesztautó innen nincs is nagy ugrásra: még éppen befér 9 millió alá. A normafelszereltségünkhöz legközelebb álló szint is ez; a navigációt elhagyva kaptuk a 8,76 milliós, összehasonlításra szánt árat.
Ugyanígy felszerelve pedig sok konkurens meglephet minket: a Hyundai Tucson listaáron megközelíti a 10 milliót, az új Volkswagen Tiguan pedig át is lépi azt (10,76 M). A sort sokáig folytathatnánk – egyedül a Renault Kadjar tud a nagyobb méretű kompakt crossoverek közül hasonló árat felmutatni (8,81 M), viszont csak 1,6 literes, 130 lóerős dízelmotorral.
Néhány szóban
Ár/érték arányban valami egészen kiválót teljesít a Toyota alaposan felfrissített crossovere. A RAV4 azonban jó árazásán túl is kimondottan ügyes szereplő a kategóriában, köszönhetően a BMW-től érkező hatékony, erős és viszonylag kulturált dízelmotornak. Ehhez társul a minőségi, praktikus és tágas belső tér, valamint a kimondottan fejlett opciók és felszereltségek lehetősége, és máris igazán erős szereplőt kapunk. A többi már ízlés kérdése: mi jobban örültünk volna egy puhább futóműnek, mint ahogy sokan biztosan hiába keresik az automataváltó vagy az összkerékhajtás opcióját – igaz, arra ott a hibrid, amely városban annyival takarékosabb a dízelnél, amennyivel autópályán szomjasabb.
Előnyök: Tágas, minőségi utastér, fejlett opciókkal; Dinamikus, hatékony, elődjénél kulturáltabb hajtáslánc; Kiváló ár/érték arány
Hátrányok: Tempósan működtetve kissé akadós váltó; Lehetne puhább a futómű; Automataváltó és összkerékhajtás hiánya a dízelhez (igaz, arra ott a hibrid)