Tesztek

Ha minden egyterű ilyen látványos lett volna, akkor máshol tartana ez a kategória. Az érzelmekkel telítődött új Scénic a benzines után ezúttal 130 lóerős dízelmotorral igyekezett bebizonyítani, hogy a költséghatékony kombik és a menő crossoverek mellett is van élet – de küldetését csak részben teljesítette.

Ezúttal dízelt takar a csábos arc - galériaAz alapokat már ismerjük: a Scénic meglepően jó formában tért vissza a generációváltással, és hogy emellett a hagyományos értékekről sem mondott le, azt jól bizonyította korábbi tesztünkben. Most viszont nincs egyszerű dolga: az 1,2 literes benzines turbómotor helyett ugyanis ugyanúgy 130 lóerős 1,6-os dízellel érkezett szerkesztőségünkhöz. Ezzel eddig nincs gond, hiszen a legalul gyenge, ám középen és felül erős, mellesleg takarékos és kulturált dízelmotort eddig is kedveltük, de az egység 1,1 millió forintos felára egy olyan tényező, amelynek láttán mindenki nagyot nyel majd. Ennyiért ugyanis valamit nagyon kell tudnia az alternatívának.

Nehéz lenyelni az ugyanolyan teljesítményű dízel 1,1 milliós felárát

Egy biztos: anyagból többet ad az öngyulladós kivitel, ugyanis a nehéz dízelmotor miatt összesen 110 kilóval nyom többet a drágább 130 lóerős Scénic. Ezért aztán puszta erejét méréseink szerint kevésbé tudja érvényesíteni, mint könnyebb benzines testvére: 10,3 helyett 10,8 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100 km/h-ra – igaz, mindkét szám jelentősen jobb az egált hirdető gyári 11,4-es adatnál.

A dízelnél is ugyanannyit kell használniDe ne szaladjunk ennyire előre! Az 1.6 dCi ugyanis régi kedvencünk, vétek lenne rossz színben feltüntetni. A kis négyhengerest rengeteg dologért lehet szeretni: például fajtájához képest egészen kulturált és pörgős. Legalul azért nincs elemében, viszont amikor 1800 körül magára talál, rögtön 320 Nm-rel teszi feleslegessé az alacsonyabb fokozatba váltást.

Ez pedig némileg megkönnyíti életünket, igaz, a fajlagosan hosszabb áttételezésű váltó ellenére valójában a benzines alternatíva halkabb. A dízel viszont tagadhatatlanul rugalmasabb; a 4. fokozatban mért 60-100-nál tapasztalt 2,3 másodperces differencia bizony jól érezhető. Mindez persze orvosolható, ha az átlagos kapcsolhatóságú, kissé hosszú úton járó hatfokozatú váltó karjához nyúlunk.

Eddig tehát érdemi előny nem nagyon írható az öngyulladós verzió számlájára – igaz, hátrány sem. A fej-fej melletti küzdelmet a fogyasztás dönti el. De nem annyira, mint gondolnánk. A mai modern benzinmotorok ugyanis sokkal hatékonyabbak tudnak lenni, mint elődeik, a modern dízeleknél viszont ez nem feltétlenül van így.

Fogyasztásban kétliteres előnnyel számolhatunkPanaszra ezért nincs ok, amit az 5,2 l/100 km-re mért normafogyasztási körünk is tökéletesen igazol. Autópályán és városban ennél többet, de finom pedálmunkával akár még éppen 6 liter alatti értékkel számolhatunk, országúton pedig nincs akadálya a 4-essel kezdődő számoknak. Vegyes használatban, hidegen indítgatva, több személlyel azért számolhatunk 6 liter feletti értékkel – legyen mondjuk 6,5 l/100 km. Hasonló körülmények között a benzines legfeljebb 2 literrel lesz szomjasabb, ami 100.000 kilométer után még mindig csak 7-800 ezer forintot hagy a zsebünkben, vagyis 400 ezer forint mínuszban leszünk úgy, hogy közben az objektíven összességében nem jobb (igaz, nem is rosszabb), de valamivel környezetszennyezőbb motort használtuk. Ezt követően pedig már előjöhet a dízel fokozott szervizigénye, a meghibásodás kérdése, így az olló nem nyílik tovább. Ha rengeteget autópályázunk, akkor talán felhozhatunk magunknak érvet a dízel mellett, de ilyen felár mellett ügyes képességei ellenére sem éri meg az 1.6 dCi.

Kimondottan ügyes a navigációA Scénic viszont más eset, ugyanis a látványos külső mögött ügyes és fejlett szolgáltatásokat találunk, amihez jó térkihasználás társul. Az első ülés kényelmére páran azért panaszkodtak, de ezért a kis kompromisszumért bőven kárpótol a TMC-re is képes, vagyis a prémium márkák egymilliós opcióinál is jobban használható navigáció, vagy a jól variálható belső tér, amely nagyobb tárgyak szállítására is alkalmas.

A jó minőségű anyagok mellett néhol kapunk egy-egy sivár felületet, valamint érdekes módon a dízel tesztautó itt-ott már apró percegéseket és zörgéseket adott ki magából - a benzinessel nem volt ilyen gond. Visszaevezve a praktikum területére, mi mindenképpen kifizetnénk a Grand Scénic 400 ezres felárát, hiszen így hétszemélyes kialakítást és/vagy nagyobb csomagteret kapunk, ez pedig az egyterű felépítés lényegi előnye.

20 colos kerék alapból - igenis kompromisszumA tényt, hogy krónikus helyhiányban szenvedőknek érdemes a Scénic, és főleg a nagyobb változata mellett dönteniük, tovább erősíti a tény, hogy egy Mégane kombi hasonlóan felszerelve kb. 1 millió forinttal olcsóbb. Lehet, hogy kevésbé jól variálható és alacsonyabban pakolható, viszont ne feledjük, hogy a puttonyos kompakt az alap Scénicnél 22 centivel hosszabb, ami hosszú tárgyak elnyelésére jobban alkalmassá teszi, ráadásként pedig nem kényszerítik ránk a nehéz 20 colos kerekeket. A teljesség igényével nézve pedig ott a Kadjar is – a crossover hasonló áron elérhető, igaz, érdekes módon ott még durvább, összesen 1,3 millió forintos az egyhatos dízel felára.

A hasonló motorizáltságú konkurensek, például a Volkswagen Golf Sportsvan, a Ford C-Max és a Kia Carens, ugyanilyen szintre felszerelve néhány százezerrel drágábbak, ráadásul kevésbé látványosak, és talán a Golf kivételével kvalitatív szempontból sem jobbak.