A lényeget viszont ezúttal az élmények határozzák meg. A mágikus gombpáros a kézifék mellett bújik meg, s praktikusan egyetlen nyomással húzhatjuk fel, illetve le mind a négy oldalablakot, a kis krómozott karral pedig a vetkőzés mutatványát idézhetjük elő. A vászontető hamar nyílik/csukódik, s valóban akár 50 km/h-s sebességig kivitelezhető a művelet – így még a városi forgalmat sem akadályozzuk egy esetleges hirtelen nyakunkba zúduló zivatar esetén.
A mágikus gombok - galériaMaga a kabrió életérzés szinte kifogástalan a Cascada volánja mögött, ami többek között annak köszönhető, hogy az első ablak nem húzódik túlságosan hátra, bőven ellátunk felette. A menetszél kedvünk szerint borzolhatja a hajunkat: nyitott tetővel még 90 km/h-nál is elviselhetőek az áramlakot, a szélterelővel fokozhatjuk a nyugalmat az utastérben, az oldalablakok felhúzását követően pedig még 100 km/h felett is beszélgethetünk a jobbunkon ülővel.
Vitathatatlan, a Cascadával öröm a kabriózás, s csukott tetővel is meglehetősen kellemes vezetési élményt nyújt, ám ekkor néha-néha visszafogott, távoli percegés jelzi, hogy a karosszéria bizony csavarodik. A kabriózás élményét egyetlen dolog képes elrontani, mégpedig a dízelmotor.
Noha a Cascada esetében szigorúan túrakupéról/-kabrióról van szó, sokkal szívesebben látnánk egy nyugodt járású, csendes benzinmotort az orrában. A kiöregedő 2.0 CDTI roppant kemény járású, s melegen sem csitul jelentősen a kerregés, amely valamelyest megszokható.
Hátul ennyi hely van - galériaCserébe viszont automata váltóval párosítva a kényelem és a dinamizmus biztosított. A 10,4 szekundumos 0-100-as sprint elegendő, az automata pedig nyugodtan és rángatásmentesen gangolgat a hat fokozat között. Átlagos képességű a hajtáslánc tehát – nagy hibája nincs, de manapság léteznek hatékonyabb és modernebb rendszerek is.
Ennek ellenére nem volt panasz az étvágyra sem, hiszen az 1,7 tonnás kabriót 6,9 literes átlagfogyasztással vitte a kétliteres turbódízel automatával. Városban az autó nem kér többet 7,2 liternél, országútra tévedve pedig 5,5 liter alá is bekúszhat az étvágy. Persze nyitott tetővel a megnövekedett légellenállás miatt pár decivel többet abrakol a németek dízele.
Az összképet ellenben javítja, hogy csukott tetővel még 130 km/h-nál is szinte alig van némi zaj, továbbá a futómű, amely Opelesen gyors, miközben a komfortról sem kell lemondanunk. A tesztautóhoz járt a gyártó FlexRide állítható csillapítású rendszere, amely Sport és Tour módban jelentős eltérést mutat.
Előbbiben igen kényelmes, utóbbiban érezhetően feszesebb, gyorsabb az autó kanyarban, az 1,7 tonnás tömeget meghazudtolóan sebesen autózhatunk az íveken. A túl nagy tempót elsőkerekes révén visszafogott orrtolással jelzi a Cascada, de nagyobb gázelvételre szolid táncba vihető a feneke – egy szó, mint száz, vezetni igenis élvezetes az Opel vászontetősét. Ehhez persze a szépen varrott, kellő vastagságú és jó formázású kormánykerék, valamint maga a pontos, az útfelületről elegendő információt közvetítő kormánymű is szükséges.
Szélterelővel fokozható a tempó - galériaAmit esetleg negatívumként említhetünk, az a Cascada mérete, ugyanis a tágasság miatt megnövelt karosszéria sarkai nehezen beláthatóak, az A-oszlop vaskos, ráadásul a hatalmas ajtók gyakorlatilag még egy fél parkolóhelyet képesek elfoglalni. Épp ezért érdemes óvatosan cikázni a sűrű forgalomban vagy a precíziós manőverek során.
Konkurens után kutatva meglehetősen nehéz a dolgunk, hiszen itt nem pusztán egy kompakt kabrióról beszélünk, hanem egy méreteivel a középkategóriába lépő, félig-meddig prémium termékről. Piaci rést töm tehát be az Opel a Cascada által, beékelődve a hétköznapibb, egyszerűbb kabriók, azaz példának okáért a Peugeot 308 CC vagy a Renault Mégane CC, valamint német prémium trió középkategóriás kabriói közé. Épp ezért árazás tekintetében is ezzel a köztes stratégiával szembesülünk, a Cascada a kétliteres dízelmotor és az automata váltó párosával épp 8,4 millió forint alatt indul, miközben a kifogástalanul felszerelt, ülésszellőztetéssel, navigációval, sávtartó asszisztenssel, holttérfigyelővel és bőrkárpittal, továbbá állítható futóművel teletömött tesztautó már a 11,7 milliós határon is túlfut.
Ellenben egy józan verziót már 9,6-9,7 millió forint környékén össze tudunk állítani. Érdemes azonban a benzinmotorokra is szemet vetni, hiszen a kerregős dízel nem passzol a kifinomult, kényelmes kabrió stílusához.
A 170 lóerős, új, immáron Szentgotthárdon készülő egyhatos turbómotorral ugyanis a magasabb "Cabriolet" felszereltséggel 8 milliótól indul a Cascada, amiből néhány kötelező tétellel 8,5-8,6 millió forint környékén egy roppant jó ár/érték arányú, szépséges és élvezetes kabriót hozhatunk ki.
Néhány szóban
Az Opel a Cascada megalkotásával piaci rést töm be a prémium kabriók és a kompakt kupé-kabriók között, mindezt úgy, hogy közben remek termék is egyben. Az anyagminőség kiemelkedő, az összeszerelés elfogadható, de inkább csak átlagos, a kabrióként nyújtott élmény pedig tényleg hibátlan. Nem lehet panaszunk a tágasságra, s a tömeg tekintetében takarékos, kényelmes hajtásláncra, valamint a remek futóműre sem. A Cascada produkcióját leginkább a kemény járású dízelmotor, a nehezen belátható karosszéria és néhány apróbb figyelmetlenség árnyékolja be. Ezekkel együtt élve viszont kényelmes, tágas, jó ár/érték arányú és elegáns kabriót kapunk a pénzünkért.
Előnyök: Kényelmes és igényes utastér; Kabriós szemmel jó helykínálat; Praktikus részletmegoldások; Takarékos üzem; Kiváló vezethetőség; Értékarányos árszabás; Jó áron mért extrák; Hamisítatlan kabriós érzés; Zárt állapotban csendes
Hátrányok: Kemény járású dízelmotor; Néhol kifogásolható összeszerelési minőség; Rapszodikus üzemanyagszint-jelző; Nehezen belátható, méretes karosszéria