Tesztek

Az egzakt tudományok elsajátítása során megtanultuk, hogy minden ágazatnak van egy alapvetése, ha úgy tetszik egy a szerteágazó ágakat a törzsig csupaszító definíció, ami megkérdőjelezhetetlen. Egyetlen mondat, ami önmagában még semmit sem mond, de mégis hozzáértők számára tartalmazza kis világunk minden értelmét.

Azt hiszem, ha egy szép napon nekünk intéznék a „miért?” kérdést, arra definíciószerűen csak egyetlen válaszunk lenne: Mert autózni jó!

A fenti mondatot továbbfejtve az általunk leírt cikkek mindegyike levezethető lenne, de vajon hol van a kezdetek kezdete? Melyik az a lépés, amivel átléphetnénk az autózás világának képzeletbeli küszöbét, hogy kitáruljon előttünk a közúti közlekedés, a versenysport, a műszaki tudományok és a mérnöki szenvedély széles kapuja?

Vajon melyikük képes meghódítani a szívünket?

Ha újonnan megvásárolható járművekben keresnénk a szabadság zálogát, akkor bizony a Renault Twingonál, a Hyundai i10-nél, vagy éppen a Suzuki Altonál ideálisabb beszállókártyát aligha találnánk. A triumvirátus mindhárom tagja a kisautók kategóriáját képviseli és külsejükben is csak alig-alig különböznek egymástól, de versenyzőink teljesen más egyéniséggel és saját érájukban erősen különböző árcédulával rendelkeznek. Lássuk hát, melyikük képes elrabolni a szívünket!

Kisautók egy halomban - galériaElső pillantásra a legjelentősebb különbség, hogy a Renault Twingo korlátozott darabszámban kiadott Miss Sixty modellje csak két ajtón keresztül várja, hogy beszálljunk, míg az Alto és az i10 már négy ajtóval édesget minket magához. A franciák üdvöskéje rózsaszínű fényezése és kerekei ellenére sem taszító még a férfi szemek számára sem, hiszen első fényszórói így is kimért sportossággal pislognak vissza ránk. Hozzá képest a Hyundai ráncfelvarrott típusa nyugodt háziállatként kelti a megbízhatóság korántsem megtévesztő látszatát, míg a Suzuki doromboló kiscica módjára igyekszik társunkul szegődni. Meglepetésre oldalnézetből alig különböznek egymástól tesztautóink, s hátulról is csupán az i10 függőlegesen elnyújtott fényszórói lógnak ki a sorból.

Kívül kicsi, belül nagy - elkél a mérnöki kreativítás

A csomagtartókat kitárva már megmutatja magát a tervezői tehetség. A Suzuki puttonya képtelen mosolyt csalni az arcunkra, aminek nem csak a társaihoz mérten magasabb és a rakodást megnehezítő perem a kiváltója, de az amúgy is szerény, 129 literes űrtartalom a kialakításnak és a kalaptartó takarásának köszönhetően szinte kihasználhatatlan és alkalmatlan még a hasonló formájú sporttáskák befogadására is.

Praktikus, hajtogatós - galéria nyílikA hétköznapok sokszínűsége ellen a Twingo tologatható hátsó üléseivel száll szembe, így számára a csomagtartó mérete csak rangon aluli kérdés lehet, és űrtartalma165 és 258 liter között gyakorlatilag bármilyen értéket felvehet. Sajnálatos, hogy a szerencsétlen és néhol cifra kialakítás mégis a pakolhatóság és praktikum ellen szól, így e téren a Hyundai i10 győzedelmeskedik, melynek ülései a Renault előnyére ugyan nem hajthatók fel olyan ötletesen - sőt, lehajtva őket még a padló síkjába sem simulnak bele makulátlanul- , de a sík oldalfalnak köszönhetően mégis ez a legjobban kihasználható "raktér". Az utastérben persze mindennek meglesz majd a böjtje, de most már itt az ideje, hogy beállítsuk magunkra a vezetőüléseket.

Az utastérben már közel sem ilyen nagy a hasonlóság

A Suzuki volánja mögött azonnal megtaláljuk az ideális pozíciót, ami a két ellenfél esetében már korántsem ilyen egyértelmű. A Twingóban a mindenféle oldaltartást mellőző és csúszós ülések egyáltalán nem hordozzák magukban a kezdeti biztonságérzet lehetőségét, és a pedálok kezelése is megszokást kíván, hiszen a kezdetben fel-felcsúszó lábfejünk beleakad az erre lehetőséget adó műanyag borításba. A kellemetlenség persze néhány óra elteltével feledésbe vész, mivel ösztönszerűleg kezdünk el dolgozni, de az ergonómiából így is elmarad a jeles osztályzat. A fenti megállapítás alól az i10 sem talál kibúvót, hiszen a kuplungpedál útjának felső egyharmadában kezd el összezárni a tengelykapcsoló, ami olyannyira kényelmetlen és szokatlan, hogy precíziós műveletek esetén már combbal is kénytelenek vagyunk emelni a lábunkat.

A Hyundai bőségesen felszerelt és igen fürge

Szerencsére a Hyundai kielégítő minőségű műanyagai és bőséges felszereltsége feledtetik velünk a kezdeti kellemetlenségeket. Többek között USB csatlakozó, négy elektromos ablak, elektromosan állítható visszapillantó tükör és kormányról vezérelhető szórakoztató berendezés kelti bennünk a figyelmes törődés érzetét. Míg a kényelem joggal juttatja eszünkbe a gyengédség fogalmát, addig ez a szó a sebességváltók esetében eddig teljesen ismeretlen volt.

Most pedig kénytelenek vagyunk felvenni a szótárunkba, mert a gyermeteg kapcsoló nem csak látványában tűnik törékenynek, de működtetése is teljesen ellenállás nélküli, amolyan egyujjas művelet. Noha a kis karocska az egyes fokozatok bevétele után is lötyögős marad, mégis könnyen megtaláljuk a kívánt fokozatot, és gyors kapcsolásra is mód van, amit az is alátámaszt, hogy fürgekezű Szabó kollégánk markában álló helyzetből 100 km/órára 2,5 másodperccel gyorsabbnak bizonyult az i10 a gyárilag megadott értéknél.

Az autós társadalom oszlopos tagja a kis i10

Méréseink során a hamarosan nyugdíjazásra kerülő 1,1 literes, 68 lóerős, négyhengeres benzinmotor sem hazudtolta meg önmagát, melynek négyezres fordulatnál igazán megjön a kedve és hangja a rögtönzött mókára. A magas fordulaton relatíve harapós erőforrás fogyókúrára nehezen fogható, hiszen ilyenkor előszeretettel kortyol a 35 literes üzemanyagtartályból.

Hyundai i10 - galériaA futóművet dicséret illeti, mivel az autó a rövid tengelytávolság ellenére határhelyzetben is megőrzi alulkormányozottsági hajlamát, ami tapasztalataink szerint ellentétes a vártakkal. Arra már szokásos szerpentines kirándulásunk során derült fény, hogy a kis i10 kanyarokban a végtelenségig kiegyensúlyozott marad. Addig-addig feszegettük a határait, miközben továbbra is semlegességről tett tanubizonyságot, hogy végül elégedetten csettintetünk azzal a megállapítással, hogy hétköznapi használat mellett maximális biztonsággal szolgálja majd tulajdonosait. Drága árat majd a rossz minőségű városi utakon fizetünk a jóindulatért, ugyanis a kemény felfüggesztés okán kátyúkra hajtva úgy érezzük magunkat, mintha egy kiéhezett fehércápa harapott volna az autóra, hogy némi marcangolás után méretes cafatot szakítson a húsából.

A Suzuki utastere sajnos meglehetősen rideg műanyagokból építkezik

Fogjuk is inkább menekülőre a dolgot, és huppanjunk bele a Suzuki Altóba! Ehhez a művelethez persze csak akkor folyamodjunk, ha nem vagyunk hajlamosak a depresszióra, a vidám külső ugyanis szürke és ingerszegény belsőt takar. A hiányosságokkal küzdő összeszerelési minőség sajnos nem képes palástolni a néhol sorjás és rideg műanyagok keltette rossz első benyomást. Kétség sem férhet ahhoz, hogy a plasztikot bőséggel tartalmazó utastérben néhány ezer kilométer elteltével nyikorgó alkatrészekkel találkozunk majd, s ezt a kellemetlenséget még a szerény felszereltség sem lesz képes feledtetni velünk.

Nincs itt semmi, ami felesleges lenne, de olyan sem, ami manapság már elvárható egy újonnan kínált autóban. Az első ablakok ugyan még elektromosan mozgathatóak, ám a visszapillantó tükrökről ugyanez nem mondható el, a hátsó ablakok leengedése pedig nem létező fogalom a kis Alto számára. A fordulatszámmérő luxusából szintén nem jutott a szomorú szamurájnak, így arra sem következtethetünk, hogy a háromhengeres, egyliteres, 68 lóerős motort mely tartományokban érdemes üzemeltetni.

A motorháztető alatt egy pörgős benzinmotor teljesít szolgálatot

A teljesítményfüggvény persze a pörgős motor fordulatszámával ível felfelé, de az áttételek kiosztása kissé szerencsétlen olyan tekintetben, hogy ügyesen kell gépészkednünk ahhoz, hogy ne essünk vissza a motor nyomatéktalan tartományába. A váltó pontossága, erőszükséglete, és útjai ettől függetlenül a három versenyző közül a legpéldásabbak, s ugyanez mondható el a vezető ergonómiájáról is, noha a jobb első ülés egyedül itt nem állítható magasságában.

A futómű az i10-esénél puhábbra sikerült, így kátyús úton a Suzuki volánja mögött jobban érezhetjük magunkat, ám a gátlók időnként sikertelenül veszik fel a harcot a hirtelen felütésekkel szemben. A már korábban is vallatott Alto esetében semlegességről szó sincs, mint inkább kiszámítható jelleggel, ám igen hamar válik alulkormányozottá, amit természetesen a szokásos módon gázelvétellel korrigálhatunk. Az íven való fékezés művészetét se nagyon firtassuk, erre ugyanis a far belengetésével válaszol a kis Suzuki.

Közelebb lépve el lehet veszni a látványos részletekben

Itt van hát az ideje, hogy befaroljunk a Renault Twingó mellé, ami a hölgyek legnagyobb örömére a Miss Sixty divatmárkával karöltve érkezett hozzánk, hogy a feltűnést és a járókelők mosolyát sem elkerülve foghassuk vallatóra. A karosszéria tetszetős virágmintáiból már következtehetünk arra, hogy a tervezők az utasteret is minőségi munkával, odafigyeléssel és precizitással alakították ki. A kormányt megragadva azonnal elégedett mosoly ül ki az arcunkra, hiszen a minőségi műanyagok mellett szépen varrott kárpitokkal és műbőrrel találkozhatunk.

Szemtől szemben - galéria nyílikA műszerfal egésze látványos a digitális kijelzők sokaságának köszönhetően, és a középen helyet kapó fordulatszámmérő még némi retro-stílussal is megfejeli az összképet. A hímzések a szépen futó öltésekkel számos helyen visszaköszönnek, s bizony már a luxust sem kell mellőzniük a tulajdonosoknak, hiszen az USB csatlakozótól, a Bluetooth kapcsolaton keresztül az összehasonlításunkban messze a legszebb hanggal rendelkező "zenedobozig" minden rendelkezésre áll, ami napjaink divatos kisautóitól megkövetelhető. Az ajtók borításai elől kellemes tapintásúak és igazán szépek, de a hátul ülőknek sem lehet oka a panaszra, mivel még a termetesebb utasok is viszonylag kényelmesen elférnek itt. A 180 cm magas vezetők számára a fejtér éppen csak elegendő, ami részben a tesztautóba szerelt napfénytető számlájára írható.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy egy Miss Sixty verzióban ülünk

A sebességváltót megragadva azonnal meglepődünk, hiszen ahhoz képest, hogy egy hölgyek számára készülő autóba került, meglehetősen "karcos" és akadós, ezért működtetése még a keményebb markú férfiak számára is erőt igényel. Noha a kapcsoló jól meg van vezetve és feszes, azért az útjai kissé hosszúra sikerültek. Itt kell megjegyeznem, hogy tesztautónk igen szerény futásteljesítménnyel bírt, s érthető módon azt nem tudtuk megállapítani, hogy mi írható a bejáratási időszak számlájára, és mi nem. Éppen a fent említett okból kifolyólag nem tettük ki az autót a gyorsulás-mérés erősebb igénybevételének sem.

Renault Twingo Miss Sixty - galériaMindezek tükrében az 1149 köbcentiméteres, négyhengeres benzinmotor 75 lóerős teljesítménye elegendő az autó dinamikus mozgatásához, de az alsó fordulatszám tartományban a gázreakció kissé kelletlennek bizonyult, noha a váltó áttételezéseit szerencsésen méretezték a gyáriak. Míg a Renault motorja autópályás tempó mellett 3350-es fordulaton járt, addig az i10 műszerének mutatója a négyes számnál cövekelt le. A végeredmény ugyanaz, hiszen az Autó Pult normakörén mindkét típus 5,8 literes átlagfogyasztást produkált, míg e téren a Suzuki Alto szerepelt kiemelkedően 4,7 literes kiváló eredményével.

Fogyasztásban a Suzuki remekelt

Míg az üzemanyag-felhasználás tekintetében a Suzuki állhat a dobogó legfelső fokán, addig a futómű próbája során a Miss Sixty remekelt. A Twingo felfüggesztése igencsak jól szigetelt, és szinte már-már nagyautósan kifinomultnak tűnt. Ennek köszönhetően az autó meglehetősen robosztus, masszív érzetet kelt, miközben az úthibákat különösebb zaj nélkül simítja ki. A téli gumikon idejekorán tapasztaltunk alulkormányozottsági hajlamot és gázelvételre a Suzukihoz hasonlóan, ám kevésbé intenzíven válik játékossá a kis Renault fara.

Végső soron elmondhatjuk, hogy összehasonlításunkban a Renault Twingo Miss Sixty és a Hyundai i10 a háta mögé utasítja a Suzuki Altot, így kettejük között dőlhet el a harc. A piszkos anyagiak terén a Hyundai mindenkit lesöpör a színről, hiszen bőséges felszereltségével 2.199.000 forintos áron szinte verhetetlen ajánlatnak számít. Ennél a Suzuki forgalmi engedélyének birtoklási jogáért éppen 200.000 forinttal többel kell érkeznünk a kereskedésbe, míg a Renault 2.790.000 forintos alapárával könnyen átlendülhet a hárommilliós határon is.

Árban a Hyundai verhetetlen

Egybehangzó véleményünk alapján a Twingo Miss Sixty éppen annyival jobb és kifinomultabb autó, mint amennyivel többe kerül, ám ez idáig még nem szóltunk a családosokat érintő érvekről. A Renault és a Suzuki ugyanis csak négy fő szállítására hivatott, míg az i10-ben a hátsó pad középső traktusán is egy hárompontos (!) biztonsági övet találunk, ráadásul a négyajtós Hyundai remekbe szabott kisautójában a fejtér is nagyobb, mint konkurensei esetében. Vásárláskor a szívünkre hallgatva megfeledkezhetünk a szükség esetén ötszemélyes jelleg nyújtotta előnyökről, de a hétköznapokban egyik percről a másikra merülhet fel az ilyen igényünk.

Aki ezzel a jelentős hátránnyal és a magasabb vételárral meg tud barátkozni, annak hű társa lesz a kiválóan felszerelt, jó ár/érték aránnyal megáldott és divatos Renault Twingo Miss Sixty, ám a praktikumra áhítozók számára a Hyundai i10 lehet az ideális választás, melyet ráadásul most (a fent említett árba már belekalkulált) 600.000 forintos kedvezménnyel kínál a forgalmazó.

Alkotóik lelkiismretes munkát végeztek - velük válthatunk jegyet a paradicsomba

Mindhárom típusról elmondható azonban, hogy alkotóik lelkiismeretes munkát végeztek, ugyanis sok-sok millió forintért bárki képes lenne még kiválóbb autót építeni, ám olcsón szívhez szóló típust létrehozni, az művészet. Azok a vásárlók, akik szeretnék megtapasztalni egy új autó birtoklásának örömét, egyik típusban sem fognak csalódni. Mert egy jármű gyári illatát magunkba szívni, az ülésekről a fóliát letépni és megtenni az első kilométereket, az olyan élmény, amit egyszer az életben mindenkinek át kellene élnie. A Renault Twingo Miss Sixty, a Hyundai i10 és a Suzuki Alto nem csak ugródeszkák a felhőtlen autózás világába, de egyben belépők a szabad és korlátlan közúti közlekedés paradicsomába is.