Ahhoz, hogy az elektromos autózás komolyan labdába rúghasson, három dologra van szükség. Nagy hatótávú villanyautóra, ésszerű teljes használati költségre és jó infrastruktúrára. Előbbin nem változtat a jelenlegi Nissan Leaf búcsúzó, Black Edition szériája, de ár-érték arányban letesz egy elgondolkodtató ajánlatot. Mégis elég volt egyetlen rosszul elsült nap, hogy a fenébe kívánjuk a technológiát.
Paint it black, ahogy a Stones mondaná„Ki az ördög vesz fekete villanyautót?” – mondtuk ki Csizsek Ádám kollégámmal egyszerre, miközben a 34 fokos melegben fejvakarva néztük a napon aszalódó villanyautót. Szerencsére, ha igényünk van rá, a Nissan Leaf képes állóhelyzeti klimatizálásra, vagyis ideális hőmérsékletet teremt, mielőtt beülnénk, de a látványban izgalmas, tulajdonságaiban viszont kevéssé előnyös fekete színválasztást napsütéses melegben fokozott terhet ró a klímaberendezés nyakába, tovább fűrészelve a hatótávot.
Búcsú - néhány hónap múlva érkezik a következő generáció
Ádámnak és a többi ingázónak tökéletesA hatótávot, amellyel kapcsolatban már mindent megénekeltünk korábbi, 30 kWh-s Leaf tesztünkben, és amely talán a leggyakrabban elhangzó kifejezés a villanyautók kapcsán. Pedig az egész csak nézőpont kérdése. Ádám kollégámnak például tökéletes választás a Leaf. Tatabányáról jár be minden nap budapesti munkahelyére, mindkét állomás közelében gyors és kevésbé gyors, ám továbbra is ingyenes töltési lehetőséggel. Ádám nem járja az országot, 100 kilométeres körben mozog, így kompromisszumok nélkül, a zöld rendszám és a minimális kötelező szervizköltség révén jelenleg ingyenesen használhatná az autót – ha beszállna kedvezményesen, állami támogatással 8,9 millióért.
Fekete felni, fekete spoiler, fekete tükör, fekete ottbentDe mit kapunk ezért, és miért jó a Black Edition? A búcsúzó tökfekete széria a 8,5 milliós közepes, Acenta felszereltségi szinthez képest 400 ezer forintét ad LED-es fényszórót, 3 év ingyenes WiFi használatot 7 GB havi adatforgalommal, sötétített hátsó ablakokat, 360 fokos kamerarendszert, kék varrásos lábszőnyegeket és fekete kiegészítőket (felnik, hátsó légterelő, tükrök). Vagyis, mindent összeadva néhány százezres árelőnyt kínál. Másik oldalról nézve a 340 ezerrel drágább Tekna szinthez képest le kell mondanunk a szabad színválasztás lehetőségéről, a 17-es kerekekről (ezek pont nem is hiányoznak), a Bose hangrendszerről és a (mű)bőrkárpitozásról. Így nézve annyira már nem is nagy csoda az ajánlat, igaz, ha a fekete szín a zsánerünk, így is mindenes villanyautót kapunk a búcsúzó Leaf személyében.
Minden jelen van a fedélzeten, ami kellhet - kemény, könnyen karcolódó műanyagokba burkolva
Van, akinek kifizetődő használniaHogy mindez mit jelent egy hagyományos, benzines autóval való összehasonlításban, azt most egy automataválós, 125 lóerős benzines Golffal szemléltetjük, amely ugyanilyen jól felszerelve, mint egy Tekna Leaf árban közel 10 millióig nyújtózik. Igen ám, de ők is adnak kedvezményt, így a valós differencia körülbelül 1,5 millió forint a Golf javára, amely sok tekintetben, de főleg anyagminőségben jobb autó – az értéktartás azonos szintjét tekintve tehát legalább kétmilliót kell visszahoznunk adókedvezményből, ingyenes parkolásból, kedvezőbb üzemeltetésből és az ingyenes töltés lehetőségéből. Mindez koránt sem lehetetlen, ha úgy ingázunk, mint Ádám, közben pedig élvezhetjük az elektromos hajtás nagyszerűségét, az azonnali reakcióktól kezdve a szinte teljes csendességig és tisztaságig.
További kérdések akkor jönnek, ha autópályán és/vagy messzire mennénk
Így tölhetjük gyorsan - ha működik a töltőHa viszont úgy élünk, mint jómagam, aki ilyenkor nyaranta hetente egyszer lazán megtesz egy Budapest-Győr-Balaton-Budapest háromszöget, már jobban fájhat a fejünk. „De miért?” – hördülhetnek fel Ábelként részben joggal az infrastruktúrát ismerők, hiszen Budapesten számtalan, Győrben kettő, de Tatabányán, Veszprémben, Siófokon és Székesfehérváron is egy-egy gyorstöltő akad, amivel fél óra alatt legalább 80 százalékra tölthetjük az akkumulátort. Ha működik és nem foglalt, akkor tényleg nincs hiba a dologban, a teszthét ominózus pénteki napján (amit a tesztelt Leaf és a megtapasztalt történések jegyében nyugodtan hívhatunk fekete pénteknek) azonban nem volt szerencsém.
A küldetés: Budapestről csomagot vinni Szántódra, majd onnan eljuttatni magam Révfülöpre. Nehezítés: 33 fok, az M7-es erős szembeszél, valamint a komp kerülése. Kitétel: ugyanolyan tempó, mint egy benzines autóval – semmi gyorshajtás, de a megengedett maximumok teljesítése. A teljes táv: 226 kilométer, körülbelül 160 kilométer után gyorstöltéssel Siófokon.
Hiába tűnik áramvonalasnak: váltó híján autópályán vége van
Korábbi cikkeinkből tudhatjuk, hogy a villanyautók – így a Leaf – nincsenek otthon autópályán. Ha kiküszöböljük az elektromos Nissan sebességmérőjének csalását (bő 10 km/h), és éppen szembeszéllel küzdve, klímával utazunk (mint most), akkor a 30 kWh-s akku felhasználható tartománya nem igazán elég erre a 160 kilométerre. Lassítanom kellett hát, de nem sokat, így teljesen jó időt futva, az akkukat teljesen lemerítve érkeztem oda a siófoki töltőhöz, ahol a PlugShare alkalmazás szerint éppen senki sem tartózkodott. Ez így is volt, a ritka megfordulási gyakoriságot pedig pókhálók, málló papírlapok és némi apokalipszis hangulat erősítette meg, amelybe egyedül a nyaralók távoli zsivaja nem hagyott belefeledkezni.
Ide hiába jöttünk - a baj akkor van, ha már elmenni sem tudunk szuflával
Őt hívjuk, ha negatív példát keresünk munkamorálraAztán jött a hidegzuhany: nem működik a gyorstöltő. Telefonszám felhív, majd hosszas csengés után közlik velem, hogy igazából már hetek óta nem jó a töltő, így jártam, minek nekem elektromos autó, hehe. Kellemetlen, roppant kellemetlen, majd javasol egy lassabb, fizetős töltési lehetőséget a közeli hotelben. További faggatózásomra a javítás várható időpontjáról és az üzemeltető kilétéről kaptam egy telefonszámot, amely azóta is kikapcsolt állapotban várja az érdeklődőket. Közben helyi munkások is jártak arra, elmesélték, hogy már volt ott a Pisti, aki javítani akarta, de Pistinek nincs elektromos autója, így nem tudta lehívni a hibakódot.
Pistinek sok szeretettel: a hibaüzenet
Hol működik, hol nemSzerencse, hogy nem családdal voltam, és nem kifejezett nyaralási szándékkal: a következő egy órát egy hotelben ülve töltöttem, majd egy ezressel szegényebben épp annyi áram került az akkukba, amivel a veszprémi gyorstöltőt elérhettem volna. Majd útnak indultam, ezúttal klíma nélkül, a rekorddöntős tempómat elővéve, a hatótáv pedig felkúszott 66 kilométerre. Ekkor úti célom, Révfülöp kapásból megvalósíthatónak tűnt. Fűzfőnél 55 kilométer volt hátra és 55-öt írt hatótávnak a Leaf – nincs ezzel baj. Almádinál 43-ra már 44-es kiírás jutott, Füreden pedig 28-ra 32. Odaértem végül?
Hát persze, hogy nem, és erről már nem az infrastruktúra, hanem a Leaf tehet. Aszófő után, 49 km-re Siófoktól ugyanis a 19-es kijelzés nullára váltott, majd pedig már az akku töltöttségi százalékát sem kötötte az orromra a Leaf. A korábbi rekorddöntésből pedig jól tudom, hogy ez akár 5 kilométer múlva végső megállást jelent. Talán hajtottunk már annyi vizet az elektromos autózás malmára, hogy most azt mondjam: kedvem lett volna örökre otthagyni az út szélén a(z egyébként nem vontatható, csak tréleren szállítható) modellt, sőt, örülhetett volna, hogy megússza ennyivel.
Amikor még minden jó volt: 88 kilométeres jóslat 78 kilométerre - a fogyasztás elvileg csökkent, mégsem volt elég
A cél előtt 17 kilométerrel azt mondta, hogy itt a végHátraarc, majd Füred határában végtelenül szimpatikus, egész gyors töltési lehetőség a Megújuló Energia Központnál. Látják, az elektromos autó megtanítja értékelni az élet apró dolgait. Valóban jobb egy poros parkolóban várni az elektronok beérkezését, mint pár faluval később az út szélén napokra ottmaradni vadonatúj autónkkal. De ha választanom kell, akkor inkább benzines autót hajtva szürcsölgetném az almafröccsöt már 2-3 órája, családom körében, a hegyek mögött elbújó Nap aranysárga tündöklésében elveszve.
Itt menekültem meg. Végül ingyen tettem meg 226 kilométert, csak éppen 3 órát vesztettem az életemből
A villanyautó jó dolog, de nem minden áronMindez egyetlen irányba mutat, ami nem az elektromos autózás megvetése. Hanem a kivárás. A Black Edition helyett mi megvárnánk az új Leaf-generáció érkezését (néhány hónap), vele együtt pedig a hatótáv növekedését (akár felár ellenében is). Várnánk még az infrastruktúra bővülését, a valóban gyors töltési alternatívák megjelenését. Amíg ez nem történik meg, addig továbbra is vékony rétegnek szól az elektromos autózás, amely mint hajtásmód egyébként végtelenül szimpatikus, jó dolog.
Visszafelé egyébként klíma nélkül, hűvösebb időben, az Autó Pult normafogyasztási kör irányelveinek megfelelően jöttünk, és budaörsi célállomásunkat éppen elértük az akku teljes lemerítésével, vagyis kb. 150-160 kilométert tudunk úgy autózni, ahogy a belsőégésű konkurensek átlaga kb. 5 l/100 km-es értékkel. A Leaf esetében ez a végén már erőteljes aggodalommal és számításokkal járt, amit töltőtől függően 0,5-11 óra konnektorozás követett.