Miután kiveséztük két tesztalanyunk külső és belső tulajdonságait, ideje rátérni a lemezek alatt lapuló technikára. A Peugeot 208 a legerősebb elérhető erőforrással érkezett hozzánk, ami igaz a Jazzre is – habár a japán kisautóhoz mindössze egy szerkezet áll rendelkezésre. Míg a francia versenyző 1,2 literes háromhengeresét egy turbó is segíti, addig a Honda 1,3-asa nem rendelkezik felöltővel – ennek ellenére csupán 8 lóerő választja el őket, hiszen míg a 208 110, addig a Jazz 102 tagú ménessel vonul harcba. Nyomaték tekintetében már jóval nagyobbra nyílik az olló, hiszen a turbós benzines 205 Nm-es nyomatékcsúcsával szemben a szívómotor mindössze 123 Nm-t tud felmutatni, ráadásul, míg előbbi már 1500-as fordulaton jelentkezik, utóbbi csak 5000-nél tetőzik, így két teljesen más karaktert kapunk.

Négy kontra három henger - galériaIndítás után máris markáns különbségekkel szembesülhetünk: a 208 háromhengerese jellegzetes orgánummal, magát megrázva kel életre, míg a Honda csendesen és kulturáltan adja tudtunkra, hogy útra kész. Félreértés ne essék, a Peugeot esetében sem beszélhetünk erőteljesen zavaró rezgésekről, de az egyértelmű, hogy a francia nem tudja letagadni háromhengeres mivoltát. Alacsony fordulaton ennek köszönhetően a Jazzben csendesebben utazhatunk, ugyanakkor a fordulatszámmérőt magasabbra csalva már fordulhat a kocka, ugyanis a japán hangszigetelése ekkor már megadja magát a betörő hanghullámoknak, és a 208 bár nem csendesebb, jellegzetes morgása sokak szerint kellemesebb aláfestést kínál. A Honda CVT váltójának köszönhetően ráadásul mindez hatványozódik, ugyanis erőteljesebb gyorsítás közben állandó magas fordulaton igencsak zavaró a Jazz hangja, míg a manuális változatban legalább a váltások megtörik a monotonitást.

Már-már egyterűs profil - galériaA japán kihívó tehát négy hengerének köszönhetően a hétköznapokban csendesebb társ tud lenni, ugyanakkor a francia kisautó morgása sem nevezhető zavarónak, sőt, van olyan, aki kifejezetten kedveli. Rátérve a menetteljesítményekre: a Hondánál a turbó hiánya bizony erősen rányomja a bélyegét a végeredményre ebben az összehasonlításban. Noha a 0-100-as sprintben ez kevésbé mutatkozik meg – ugyanis a nagyobb test és a gyengébb motor igazolja az adatok közötti különbséget (manuális váltóval) – rugalmasságban már egyértelműen alulmarad a japán versenyző. Míg a Peugeot szinte minden fokozatban dinamikusan indul meg – a turbólyukat leszámítva –, a Jazz váltójával bizony ügyeskednünk kell, ugyanis csak egy viszonylag kis fordulatszám-tartományban indul meg igazán az autó. Ezt azonban a gyáriak is tudták, így a 208 hosszú úton járó, átlagos váltási érzettel rendelkező szerkezetével ellentétben a japánok egy igazán jól kapcsolható, viszonylag rövid úton járó szerkezetet terveztek autójukba.

A Honda esetében egyébként az automataváltóra sem lehet panasz, leszámítva a 0-60 km/h közötti késlekedést, ami azonban minden hasonló szerkezetnél megfigyelhető – így védi magát a fokozatmentes szerkezet. Az új CVT még 7 virtuális fokozatot is kapott, amik között az alapáron járó kormány mögötti fülekkel váltogathatunk, és bár a motorféken kívül valódi haszna nem sok van, mégis dicsérendő a japánok igyekezete.

Hangulatban a 208 a nyerő - galériaTulajdonképpen egyik autó sem nevezhető igazán sportosnak – a Jazz kiváló manuális váltóját leszámítva – és ehhez igazodnak a felfüggesztések is. Ugyan mindkét típus elöl MacPherson, hátul pedig csatolt lengőkaros megoldással rendelkezik, így is igencsak nagy különbségeket tapasztalhatunk. Míg a Peugeot hátsója kanyarban már-már veszélyesen elpattog az úthibákon, és a kátyúkat sem veszi észrevétlenül, a Hondánál szerencsére sikerült mindkét téren jócskán felülmúlni a franciákat. A kormányzás esetében már nem beszélhetünk ilyen különbségekről, hiszen mindkét autóban jól súlyozott szervóval és pontos irányíthatósággal találkozhatunk – noha érdekességként érdemes megjegyezni, hogy míg a Peugeot a legkisebb, addig a Honda az egyik legnagyobb volánnal büszkélkedhet a kategóriában.

Egy bekezdés erejéig még érdemes rátérni a modern extrákra is, ugyanis manapság már ezekkel is számolnunk kell a kiskategóriában. Természetesen mindkét modell esetében találkozhatunk ilyenekkel: a Jazzben például alapáron jár a tempomat, míg a Peugeot-nál az automatikus parkolórendszer jelent pluszt, de városi vészfékrendszer, ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszer, automatikus távolsági fény és ablaktörlő, tolatókamera, tolatóradarok vagy például elektromosan behajtható tükrök mindkét típushoz elérhetők. A Honda ezen felül ráadásul az ADAS rendszert is elérhetővé tette a Jazzhez, amelyben a fent említetteken kívül sávelhagyásra figyelmeztető jelzés és táblafelismerő kapott helyett.

Praktikumban verhetetlen a Jazz - galériaMiután minden fontos részletre kitértünk, nézzük, hogy milyen hatással vannak tesztalanyaink a pénztárcáinkra. Elsőként az a kérdés, hogy milyen számokkal találkozhatunk a benzinkutakon. Nagy örömünkre egyik modell esetében sem kellett otthagynunk a gatyánkat a töltőállomásokon, ugyanis míg a Peugeot 5,1 literes, addig a Honda 5,2 literes normafogyasztással örvendeztetett meg minket. Mindez egyébként 4 liter körüli országúti, és 5,5-6 liter közötti autópályás és városi átlagot jelent. Noha a Jazz esetében a gyáriak pár decivel jobb fogyasztást ígérnek CVT váltóval, mi azért nem tennénk rá a fejünket, hogy a manuális szerkezettel nem lehet ugyanezt az eredményt elérni.

Ami talán még a fogyasztásnál is kicsivel fontosabb lehet, az a két autó nyakába akasztott árcédula. Ezen a ponton nehéz igazságot tenni, ugyanis a 208 esetében kizárólag a legmagasabb, Allure felszereltségi szinthez párosíthatjuk a 110 lóerős benzinest, míg a Jazznél minden szinthez elérhető a manuális és az automataváltó egyaránt. A Peugeot emiatt igencsak borsos, 4.615.000 forintos alapárral várja a vásárlókat, míg a tesztautónk árcédulája már az ijesztő 5,5 milliós határhoz közelít – igaz, ebből most lejön 200 ezer forint importőri kedvezmény. A Jazz ezzel ellentétben a legolcsóbb, szinte minden szükséges opciót tartalmazó Trend felszereltséggel már 3,7 millió forintért elérhető alapáron, de a legjobban felszerelt automataváltóval ellátott példány is megáll 5,13 millióban – amelyből a CVT felára 300 ezer forintot tesz ki. Ha tehát kizárólag a 100 lóerő feletti benzinesek jönnek szóba, akkor a Jazz bizony lelépi a 208-ast, legalábbis ár/érték arányban.

Ugyanakkor a Honda kizárólag ezzel az erőforrással érhető el, így bár a gyengébb benzinesek ellen viszonylag jutányos árával és magas alapfelszereltségével még harcba szállhat, de a dízelek ellenében nem tud alternatívát felmutatni – noha ebben a kategóriában nem feltétlenül ajánlott a drága öngyulladósok választása. A két tesztalanyunk rengeteg konkurenssel büszkélkedhet, melyeket többek között összehasonlító tesztünkben is megtalálhatnak, ugyanakkor azt egyértelműen megállapíthatjuk, hogy míg a Jazz majdnem a legolcsóbb alapárral és ennek ellenére a legpraktikusabb kialakítással rendelkezik, addig a 110 lóerős 208 a legmagasabb felszereltségnek köszönhetően talán a legdrágább a kategóriában, miközben legnagyobb erényének a divatos és hangulatos külső és belső kialakítást, illetve a potens erőforrást nevezhetjük.

A cikkben található, és a galéria végén csokorba szedett látványos fotókért Erdélyi Ferencet illeti a köszönet, akinek további munkáit ezen a linken tekinthetik meg.