Néhány hete egy egészen különleges tesztautó járt az Autó Pult szerkesztőségénél. Gondolom, elsőre most kinevetnek, hogy a fehér Opel Zafirát ezzel a jelzővel merem jellemezni, ám ez esetben az érdekesség a lemezek alatt, a technikában rejlik. Na meg abban, hogy hazánkban hivatalosan nem is kapható az a modell, amit jó 600 kilométeren keresztül nyúztunk annak érdekében, hogy választ kaphassunk a következő kérdésre: vajon mennyire vehető számításba a CNG (compressed natural gas = sűrített földgáz) mondjuk a benzin, vagy akár a gázolaj alternatívájaként?
_article.jpg "Vajon állja a sarat a CNG a többi üzemanyaggal szemben?")
Vajon állja a sarat a CNG a többi üzemanyaggal szemben?És hogy miként jött a gondolat, hogy le kéne tesztelni ezt a különleges Zafirát? Egyszerűen kíváncsiságból; de vélhetően nem csak mi voltunk kíváncsiak az előbbi kérdés válaszára, hanem talán Önök közül is sokan. Mindenesetre, annyit tisztáznunk kell már az elején, hogy a CNG mint üzemanyag „nyugattal” összehasonlítva csak hazánkban számít ritkának, mint a fehér holló. És tudják, miért? A válasz igen egyszerű: kishazánk teljes területén egyelőre sajnos mindössze két (igen, jól olvasták: 2) töltőállomás van, ahol kiskereskedelmi forgalomban tankolhatunk sűrített földgázt autónkba: az egyik Győrben, a másik pedig Szegeden található. Így pedig érthető, hogy miért nem találkozunk az utakon lépten-nyomon ezzel az egészen „tiszta” üzemanyaggal (összehasonlításképp: Ausztriában úgy nagyjából 200, Németországban pedig körülbelül 800 olyan (gyors)töltőállomás akad, ahol CNG-t tankolhatunk; gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt és semmivel sem körülményesebben, mintha egy benzinkútnál töltenénk tele gépkocsink üzemanyagtartályát).
Pedig ha tudnák, hogy emiatt miből maradunk ki… Röviden összefoglalva jelentősen tisztább, ráadásul lényegesen takarékosabb autózásból. Előbbinek oka nem más, minthogy a benzinnel/gázolajjal összevetve a mérsékeltebb CO2-kibocsátás mellett nagyjából 50-70 százalékkal kevesebb szén-monoxidot (CO) pöfögtetnek a levegőbe a sűrített földgázzal üzemelő autók, emellett pedig a szénhidrogének szintje a benzinüzemhez képest 50 százalékkal alacsonyabb, miközben a gázolajosokhoz mérten a nitrogén-oxidok mennyisége akár 70%-kal kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a káros, szilárd részecskék itt gyakorlatilag nem is léteznek. Érdemes elgondolkodni ezeken a számokon… És a takarékosság? Ezen a téren nem is kell gondolkodni, elég csak átfutni mérési adatainkat: azonos, nyugodt - ám vegyes - használat esetén benzinből úgy 8,5 litert kért a méretes Opel 100 kilométerenként, gázból pedig 5,5 kilogramm kellett neki ugyanekkora távolság megtételéhez. Ez így önmagában még nem mond sokat, ám most figyeljenek: 1 liter benzin nagyjából 340 forintba kerül, míg 1 kg sűrített földgáz nem drágább 250 forintnál (!), így nem nehéz kiszámolni, minden száz kilométer gázzal használva nagyjából 1400 forintba, míg benzinnel körülbelül 2900-ba kerül. Azt pedig még nem is említettem, hogy földgázzal ráadásul fürgébb is az autó, amit méréseink is alátámasztottak; nos, azt hiszem, ilyenkor mormoghatjuk magunkban szemünket meresztve, elgondolkodva, hogy „no comment”…
Hazánkban sajnos nem egyszerű CNG-t tankolniViszont egyelőre ennyit az elméletről és a fogyasztásról, most jöjjön néhány technikai(bb) információ a fehér Opelről. Gondolom, eddig sem volt nehéz kitalálni, hogy a CNG-s Zafira esetében egy földgázüzemű (monovalentplus) négykerekűről beszélünk, ami annyit tesz, hogy jelen esetben az autó gáz üzemmódban és a tartalék benzintartálynak köszönhetően képes a hagyományos üzemanyaggal is közlekedni. Mindezt egy - a műszerfalon elhelyezett - gomb segítségével tudjuk kiválasztani, akár menet közben is. A legjobb pedig, hogy mivel a CNG-s üzem elismerten és köztudottan tiszta, ezért például akár szmog-riadóban is közlekedhetünk ezzel az Opellel, teljesen legálisan és nyugodt szívvel. Mindennek viszont ára van: az autó benzintartálya az európai szabályozásnak megfelelően nem lehet nagyobb 15 liternél, jelen esetben pedig még ennél is kisebb eggyel. Nem nehéz kiszámolni, hogy az említett, 8,5 - 9 liter körüli átlagfogyasztással mindez megközelítőleg 150 km-es hatótávolságot eredményez (tehát vészesen mászik lefelé a benzinszintmérő mutatója). De sebaj: ott van a négy, összesen 122 liternyi tartály, amelyekbe a gyár szerint 21 kg gázt tankolhatunk; ezzel átlagosan további 350-400 kilométerrel gyarapítva a megtehető távolságot. Aztán tankolhatunk újból. Határainkon belül maradva Győrben, vagy Szegeden…
A Zafira hajtásláncában egyébként igazából nem találunk semmi különöset: ebben az összeállításban adott az ismert, Szentgotthárdon gyártott 1,6 literes négyhengeres turbómotor, amely jelen esetben 150 lóerőt és 210 Nm-nyi forgatónyomatékot képes kipréselni magából. Az erőforrást viszont a mérnökök a CNG-s üzemhez hangolták, ami annyit tesz, hogy a sűrített földgáz légköri nyomáson „mutatott” nagyon magas, kb. 120-as oktánszáma miatt a sűrítési viszonyt lényeges mértékben megemelték. Mi több, gázos üzem esetén a turbónyomást is növeli az elektronika, aminek köszönhetően ilyenkor magasabb teljesítménnyel és nyomatékkal gazdálkodhat a sofőr. Méréseink szerint megközelítőleg 10-11 lóerővel és nagyjából 25 Nm-rel tudott többet a turbómotor CNG állásban, mint benzines üzemben (95-öst tankolva) – a gyárilag megadott teljesítmény, és nyomatékértékeket egyébként egyértelműen csak CNG-s üzemben képes produkálni az egészen dinamikus autó.
_article.jpg "Benzin módban több mint duplájába kerül a Zafirázás")
Benzin módban több mint duplájába kerül a ZafirázásA különbségek persze a menetteljesítményekben is jelentkeznek: gázzal 12,1 szekundum helyett alig 11,5 másodperc alatt teljesítette a Zafira a százas sprintet, nyomatékrugalmasságban pedig negyedik fokozatban, 60-100 km/órára gyorsítva hét tizeddel volt gyorsabb (10,89 helyett 10,18), teljesen azonos körülmények között. Tehát összefoglalva: a turbós CNG-s Zafira szmog-riadóban is közlekedhet, károsanyag-kibocsátása egészen alacsony, fenntartási költségei a benzines üzemmel összehasonlítva alig érik el az 50%-ot (és egy dízelnél is jóval olcsóbb, hiszen az 1400 forint/100 km nagyjából 4,3 literes átlagfogyasztásnak felelne meg a Zafira esetében), míg menetteljesítményei is emberesebbek. És még valami: ha a (hazánkban) nem létező kúthálózattól eltekintünk, a CNG-s üzem abszolút nem befolyásolja a mindennapi használhatóságot. A földgázos autó ugyanúgy üzemel a legzordabb időjárások közepette, a farkasordító hidegben és a 40 fokos kánikulában egyaránt. És biztonságos; a hozzáértők szerint a rendszer kevésbé robbanásveszélyes, mint egy benzines négykerekűé, mi pedig - mivel nem vagyunk CNG szakértők és nem áll módunkban megbizonyosodni erről - elhisszük nekik.
És hogy egyébként milyen az Opel Zafira CNG-s változata? Hát pontosan olyan, mint bármelyik másik, hagyományos Zafira. Az ügyesen elhelyezett tartályoknak köszönhetően a harmadik üléssorról sem kell (vagyis inkább kellene) lemondaniuk a tulajdonosoknak, és az autó nagyon ügyes variálhatósága, illetve szellős helykínálata is maradt a régi. Külső és belső kiképzéséhez, a kicsit szintetikus kormányzáshoz, a pontosan, közepesen hosszú utakon és túl nagy erővel kapcsolható váltóhoz, a feszes és nem túl kényelmes, bár a realitás határán belül nézve egészen dinamikus futóművéhez hasonlóan. Na és persze maradt az egyszerűen megszokhatatlan indexkapcsoló is. Az egyedüli érdekességet a tesztautó radikális, sok-sok irányban állítható Recaro első foteljai jelentették (az Opel PR-ese elmondta, hogy ezeken ő is meglepődött, hiszen „véletlenül” kerültek bele a tesztautóba, a megrendelt egyszerűbb sportülések helyett meglepetésként), amelyek combban olyannyira szűkösek voltak, hogy 100 km után már szabályosan fájtak a lábaim bennük - de a vékonyabb utasok szerették tartásukat és kényelmüket.
_article.jpg "A motortérben (is) szinte minden maradt a régi")
A motortérben (is) szinte minden maradt a régiA költségekről meglehetősen nehéz beszélni, hiszen – amint arra már a teszt legelején is utaltam – hazánkban hivatalosan nem kapható a modell. Viszont a németországi árakat megvizsgáltam, és arra jutottam, hogy az 1,6-os, 150 lovas turbós Zafira azonos felszereltség esetén pontosan 800 euróval (azaz nagyjából 230 ezer forinttal) drágább a szintén 150 lóerős, 2,2 literes benzinesnél, amelyet itthon listaáron 6,32 millió forinttól vesztegetnek az Opel kereskedésekben, szóval egyszerűen számolva elvileg nagyjából 6,55 millió forinttól lehetne hozzájutni egy sűrített földgáz/benzinüzemű Zafirához. De! El ne felejtsük a regisztrációs adót, amely szintén a CNG-s verzió javára billenti a mérleg nyelvét, ugyanis az 1,6-os motort 478 ezer forintos adóteher illeti, míg a 2,2-es benzinesért 1,47 milliót kell befizetni. Tehát papíron elvileg tényleg kedvező áron, akár 5,6-5,7 millió forinttól hozzá lehetne jutni az autóhoz, ami képességeit és fenntartási költségeit figyelembe véve még a báziskivitelben szerény alapfelszereltségéből kiindulva is nagyon barátságos összeg.
_article.jpg "Egyelőre csak győri és szegedi taxisoknak ajánlható")
Egyelőre csak győri és szegedi taxisoknak ajánlhatóMindez csak elvben működik, hiszen a jelenlegi „kúthálózat” miatt nem ajánlhatom Önöknek, hogy csapatostul rohanják meg az Opel kereskedéseket a CNG-s Zafirákért. De Bálint Norbertet, a Fővárosi Gázművek Zrt. szóvivőjét ez ügyben felkerestem, és ő elmondta, hogy már komoly erőfeszítésekkel dolgoznak a helyzet javításán, illetve a jövőbe bizakodóan tekint(enek) a hazai CNG-helyzet szempontjából. Csakhogy egy gyorstöltőállomás felállítása nagyon költséges, és megfelelő mennyiségű CNG-s autó, busz, vagy tehergépkocsi szükséges ahhoz, hogy a töltőállomás gazdaságosan üzemeltethető legyen. Norbert egyébként megmutatta, hogy a Főgáz belső felhasználású, lassú töltőállomásán hogy néz ki egy tankolás (itt jóval kisebb teljesítményű kompresszor dolgozik, mint a gyorstöltőkön; CNG-s Zafirájuk, illetve Opel Combójuk megtankolásához emiatt néhány perc helyett kb. 8 óra szükségeltetik), és elmondott jó néhány érdekességet is – melyekből néhány morzsát fentebb megemlítettem - a sűrített földgázzal kapcsolatban.
Összességében tehát egyelőre az egész egy szép nagy mókuskerék, amelyen gyakorlatilag csak egy nagyobb volumenű céges, esetleg állami megrendelés segítene. Addig pedig marad a CNG-s Zafira a győri, valamint a szegedi taxisofőrök tuti alternatívája, akiknek viszont tényleg érdemes lehet fontolóra venniük a különc Opelt…
Néhány hete egy egészen különleges tesztautó járt az Autó Pult szerkesztőségénél. Gondolom, elsőre most kinevetnek, hogy a fehér Opel Zafirát ezzel a jelzővel merem jellemezni, ám ez esetben az érdekesség a lemezek alatt, a technikában rejlik. Na meg abban, hogy hazánkban hivatalosan nem is kapható az a modell, amit jó 600 kilométeren keresztül nyúztunk annak érdekében, hogy választ kaphassunk a következő kérdésre: vajon mennyire vehető számításba a CNG (compressed natural gas = sűrített földgáz) mondjuk a benzin, vagy akár a gázolaj alternatívájaként?
Vajon állja a sarat a CNG a többi üzemanyaggal szemben?És hogy miként jött a gondolat, hogy le kéne tesztelni ezt a különleges Zafirát? Egyszerűen kíváncsiságból; de vélhetően nem csak mi voltunk kíváncsiak az előbbi kérdés válaszára, hanem talán Önök közül is sokan. Mindenesetre, annyit tisztáznunk kell már az elején, hogy a CNG mint üzemanyag „nyugattal” összehasonlítva csak hazánkban számít ritkának, mint a fehér holló. És tudják, miért? A válasz igen egyszerű: kishazánk teljes területén egyelőre sajnos mindössze két (igen, jól olvasták: 2) töltőállomás van, ahol kiskereskedelmi forgalomban tankolhatunk sűrített földgázt autónkba: az egyik Győrben, a másik pedig Szegeden található. Így pedig érthető, hogy miért nem találkozunk az utakon lépten-nyomon ezzel az egészen „tiszta” üzemanyaggal (összehasonlításképp: Ausztriában úgy nagyjából 200, Németországban pedig körülbelül 800 olyan (gyors)töltőállomás akad, ahol CNG-t tankolhatunk; gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt és semmivel sem körülményesebben, mintha egy benzinkútnál töltenénk tele gépkocsink üzemanyagtartályát).
Pedig ha tudnák, hogy emiatt miből maradunk ki… Röviden összefoglalva jelentősen tisztább, ráadásul lényegesen takarékosabb autózásból. Előbbinek oka nem más, minthogy a benzinnel/gázolajjal összevetve a mérsékeltebb CO2-kibocsátás mellett nagyjából 50-70 százalékkal kevesebb szén-monoxidot (CO) pöfögtetnek a levegőbe a sűrített földgázzal üzemelő autók, emellett pedig a szénhidrogének szintje a benzinüzemhez képest 50 százalékkal alacsonyabb, miközben a gázolajosokhoz mérten a nitrogén-oxidok mennyisége akár 70%-kal kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a káros, szilárd részecskék itt gyakorlatilag nem is léteznek. Érdemes elgondolkodni ezeken a számokon… És a takarékosság? Ezen a téren nem is kell gondolkodni, elég csak átfutni mérési adatainkat: azonos, nyugodt - ám vegyes - használat esetén benzinből úgy 8,5 litert kért a méretes Opel 100 kilométerenként, gázból pedig 5,5 kilogramm kellett neki ugyanekkora távolság megtételéhez. Ez így önmagában még nem mond sokat, ám most figyeljenek: 1 liter benzin nagyjából 340 forintba kerül, míg 1 kg sűrített földgáz nem drágább 250 forintnál (!), így nem nehéz kiszámolni, minden száz kilométer gázzal használva nagyjából 1400 forintba, míg benzinnel körülbelül 2900-ba kerül. Azt pedig még nem is említettem, hogy földgázzal ráadásul fürgébb is az autó, amit méréseink is alátámasztottak; nos, azt hiszem, ilyenkor mormoghatjuk magunkban szemünket meresztve, elgondolkodva, hogy „no comment”…
Hazánkban sajnos nem egyszerű CNG-t tankolniViszont egyelőre ennyit az elméletről és a fogyasztásról, most jöjjön néhány technikai(bb) információ a fehér Opelről. Gondolom, eddig sem volt nehéz kitalálni, hogy a CNG-s Zafira esetében egy földgázüzemű (monovalentplus) négykerekűről beszélünk, ami annyit tesz, hogy jelen esetben az autó gáz üzemmódban és a tartalék benzintartálynak köszönhetően képes a hagyományos üzemanyaggal is közlekedni. Mindezt egy - a műszerfalon elhelyezett - gomb segítségével tudjuk kiválasztani, akár menet közben is. A legjobb pedig, hogy mivel a CNG-s üzem elismerten és köztudottan tiszta, ezért például akár szmog-riadóban is közlekedhetünk ezzel az Opellel, teljesen legálisan és nyugodt szívvel. Mindennek viszont ára van: az autó benzintartálya az európai szabályozásnak megfelelően nem lehet nagyobb 15 liternél, jelen esetben pedig még ennél is kisebb eggyel. Nem nehéz kiszámolni, hogy az említett, 8,5 - 9 liter körüli átlagfogyasztással mindez megközelítőleg 150 km-es hatótávolságot eredményez (tehát vészesen mászik lefelé a benzinszintmérő mutatója). De sebaj: ott van a négy, összesen 122 liternyi tartály, amelyekbe a gyár szerint 21 kg gázt tankolhatunk; ezzel átlagosan további 350-400 kilométerrel gyarapítva a megtehető távolságot. Aztán tankolhatunk újból. Határainkon belül maradva Győrben, vagy Szegeden…
A Zafira hajtásláncában egyébként igazából nem találunk semmi különöset: ebben az összeállításban adott az ismert, Szentgotthárdon gyártott 1,6 literes négyhengeres turbómotor, amely jelen esetben 150 lóerőt és 210 Nm-nyi forgatónyomatékot képes kipréselni magából. Az erőforrást viszont a mérnökök a CNG-s üzemhez hangolták, ami annyit tesz, hogy a sűrített földgáz légköri nyomáson „mutatott” nagyon magas, kb. 120-as oktánszáma miatt a sűrítési viszonyt lényeges mértékben megemelték. Mi több, gázos üzem esetén a turbónyomást is növeli az elektronika, aminek köszönhetően ilyenkor magasabb teljesítménnyel és nyomatékkal gazdálkodhat a sofőr. Méréseink szerint megközelítőleg 10-11 lóerővel és nagyjából 25 Nm-rel tudott többet a turbómotor CNG állásban, mint benzines üzemben (95-öst tankolva) – a gyárilag megadott teljesítmény, és nyomatékértékeket egyébként egyértelműen csak CNG-s üzemben képes produkálni az egészen dinamikus autó.
Benzin módban több mint duplájába kerül a ZafirázásA különbségek persze a menetteljesítményekben is jelentkeznek: gázzal 12,1 szekundum helyett alig 11,5 másodperc alatt teljesítette a Zafira a százas sprintet, nyomatékrugalmasságban pedig negyedik fokozatban, 60-100 km/órára gyorsítva hét tizeddel volt gyorsabb (10,89 helyett 10,18), teljesen azonos körülmények között. Tehát összefoglalva: a turbós CNG-s Zafira szmog-riadóban is közlekedhet, károsanyag-kibocsátása egészen alacsony, fenntartási költségei a benzines üzemmel összehasonlítva alig érik el az 50%-ot (és egy dízelnél is jóval olcsóbb, hiszen az 1400 forint/100 km nagyjából 4,3 literes átlagfogyasztásnak felelne meg a Zafira esetében), míg menetteljesítményei is emberesebbek. És még valami: ha a (hazánkban) nem létező kúthálózattól eltekintünk, a CNG-s üzem abszolút nem befolyásolja a mindennapi használhatóságot. A földgázos autó ugyanúgy üzemel a legzordabb időjárások közepette, a farkasordító hidegben és a 40 fokos kánikulában egyaránt. És biztonságos; a hozzáértők szerint a rendszer kevésbé robbanásveszélyes, mint egy benzines négykerekűé, mi pedig - mivel nem vagyunk CNG szakértők és nem áll módunkban megbizonyosodni erről - elhisszük nekik.
És hogy egyébként milyen az Opel Zafira CNG-s változata? Hát pontosan olyan, mint bármelyik másik, hagyományos Zafira. Az ügyesen elhelyezett tartályoknak köszönhetően a harmadik üléssorról sem kell (vagyis inkább kellene) lemondaniuk a tulajdonosoknak, és az autó nagyon ügyes variálhatósága, illetve szellős helykínálata is maradt a régi. Külső és belső kiképzéséhez, a kicsit szintetikus kormányzáshoz, a pontosan, közepesen hosszú utakon és túl nagy erővel kapcsolható váltóhoz, a feszes és nem túl kényelmes, bár a realitás határán belül nézve egészen dinamikus futóművéhez hasonlóan. Na és persze maradt az egyszerűen megszokhatatlan indexkapcsoló is. Az egyedüli érdekességet a tesztautó radikális, sok-sok irányban állítható Recaro első foteljai jelentették (az Opel PR-ese elmondta, hogy ezeken ő is meglepődött, hiszen „véletlenül” kerültek bele a tesztautóba, a megrendelt egyszerűbb sportülések helyett meglepetésként), amelyek combban olyannyira szűkösek voltak, hogy 100 km után már szabályosan fájtak a lábaim bennük - de a vékonyabb utasok szerették tartásukat és kényelmüket.
A motortérben (is) szinte minden maradt a régiA költségekről meglehetősen nehéz beszélni, hiszen – amint arra már a teszt legelején is utaltam – hazánkban hivatalosan nem kapható a modell. Viszont a németországi árakat megvizsgáltam, és arra jutottam, hogy az 1,6-os, 150 lovas turbós Zafira azonos felszereltség esetén pontosan 800 euróval (azaz nagyjából 230 ezer forinttal) drágább a szintén 150 lóerős, 2,2 literes benzinesnél, amelyet itthon listaáron 6,32 millió forinttól vesztegetnek az Opel kereskedésekben, szóval egyszerűen számolva elvileg nagyjából 6,55 millió forinttól lehetne hozzájutni egy sűrített földgáz/benzinüzemű Zafirához. De! El ne felejtsük a regisztrációs adót, amely szintén a CNG-s verzió javára billenti a mérleg nyelvét, ugyanis az 1,6-os motort 478 ezer forintos adóteher illeti, míg a 2,2-es benzinesért 1,47 milliót kell befizetni. Tehát papíron elvileg tényleg kedvező áron, akár 5,6-5,7 millió forinttól hozzá lehetne jutni az autóhoz, ami képességeit és fenntartási költségeit figyelembe véve még a báziskivitelben szerény alapfelszereltségéből kiindulva is nagyon barátságos összeg.
Egyelőre csak győri és szegedi taxisoknak ajánlhatóMindez csak elvben működik, hiszen a jelenlegi „kúthálózat” miatt nem ajánlhatom Önöknek, hogy csapatostul rohanják meg az Opel kereskedéseket a CNG-s Zafirákért. De Bálint Norbertet, a Fővárosi Gázművek Zrt. szóvivőjét ez ügyben felkerestem, és ő elmondta, hogy már komoly erőfeszítésekkel dolgoznak a helyzet javításán, illetve a jövőbe bizakodóan tekint(enek) a hazai CNG-helyzet szempontjából. Csakhogy egy gyorstöltőállomás felállítása nagyon költséges, és megfelelő mennyiségű CNG-s autó, busz, vagy tehergépkocsi szükséges ahhoz, hogy a töltőállomás gazdaságosan üzemeltethető legyen. Norbert egyébként megmutatta, hogy a Főgáz belső felhasználású, lassú töltőállomásán hogy néz ki egy tankolás (itt jóval kisebb teljesítményű kompresszor dolgozik, mint a gyorstöltőkön; CNG-s Zafirájuk, illetve Opel Combójuk megtankolásához emiatt néhány perc helyett kb. 8 óra szükségeltetik), és elmondott jó néhány érdekességet is – melyekből néhány morzsát fentebb megemlítettem - a sűrített földgázzal kapcsolatban.
Összességében tehát egyelőre az egész egy szép nagy mókuskerék, amelyen gyakorlatilag csak egy nagyobb volumenű céges, esetleg állami megrendelés segítene. Addig pedig marad a CNG-s Zafira a győri, valamint a szegedi taxisofőrök tuti alternatívája, akiknek viszont tényleg érdemes lehet fontolóra venniük a különc Opelt…