Az új Kia Sportage hamar a rivaldafénybe került, hiszen a gyártó gondoskodott a kellően meghökkentő formatervről, akár kívül, akár belül nézzük az autót. Ráadásul a népszerű dél-korei kompakt SUV továbbra is széles motorpalettával bír, amelynek tagja tesztalanyunk is: öntöltő hibrid hajtáslánccal és összkerékhajtással járt nálunk ezúttal a közkedvelt modell.
A Toyota mellett egyre többen kínálnak öntöltő hibrideket, ami igazán üdvözítő. Számomra ez a kategória, vagyis ez a hajtás a leghasznosabb, hiszen amolyan gondozásmentesen, a háttérben folyamatosan munkálkodva képes lefelé nyomni a fogyasztást. Nem igényel semmilyen külső beavatkozást, nem kell töltögetni, így vagy úgy kezelni, állítgatni, egyszerűen csak használni kell és úgy is működik a varázslat.
Vagány az új Sportage, ami miatt sokan szeretnek bele
Tesztalanyunk nem a Toyota és a japánok elképzelései alapján összeált Ford rendszer elve alapján működik, hanem egyszerűen a váltóhoz integrált villanymotoros megoldást adja nekünk a Kia, azaz egy hatgangos automata, villanymotor, és esetünkben összkerékhajtás szerepel a csomagban.
Noha a forma, mint olyan alapvetően ízlés kérdése, most semmiképpen sem csukhatjuk be a szemünk és a szánk, a Sportage ugyanis roppant összetett dizájnt kapott, amiről bizony muszáj ejteni legalább néhány szót. Azt előre leszögezhetjük, hogy a globális Kia Sportage az Opposites United (ellentétek egysége) formanyelvvel felkavarta a kompakt SUV-k állóvízét. Különösen az autó kiállását alapjaiban meghatározó orr-rész sikerült karakteresre, de a karosszéria oldalról és hátulról sem unalmas.
A kék szín és a fekete tető tovább dob az amúgy is vagány stíluson
A kompakt SUV esetében már az előző generáció is bevállalósabb volt, de az újdonság igazán egyedi, különleges és agresszív megjelenést kapott. Szemből mintha egy igazi ragadozóval állnánk szembe, a LED-es nappali menetfények és a fényszórók párosa szögletes megoldásaival egészen különlegesek, ahogy az újraértelmezett, esetünkben GT Line logóval is ellátott hűtőrács is látványos.
Tesztalanyunk az előtte bemutatott EV6 elektromos autó vonásaiból is örökölt jó néhányat. Legalábbis nem nehéz belelátni a rokonságot a D-oszlop kiképzésébe vagy például a csomagtérajtó-hátsó lámpa kialakításba. Az elődhöz képest újszerűbb megjelenés praktikus szempontból egy helyen jelent visszalépést: a kevesebb üvegfelület kevésbé világos utasteret jelent is jelent egyben.
A 4515 mm hosszú modell tengelytávolsága 2680 mm, amivel abszolút jól helyezkedik a maga köreiben: nem nyújtották túl nagyra, de a praktikum oltárán is igyekeztek nem áldozni a márka stratégái. Hosszával így is három centivel múlja felül elődjét, minden más dimenziójában egyébként pontosan egy centiméterrel lett nagyobb az autó, így a szélessége 1865 mm, a magassága 1645 mm.
A csomagtér pedig még nagyobbat nőtt, hiszen a korábbi 491-1480 liter helyett immár 591-1780 literes értékeket tud felmutatni a Sportage, amibe már az egész család cuccát kényelmesen bepakolhatjuk – a hátsó üléstámlák 40:20:40 arányban dönthetők, ugyancsak fokozván a praktikumot.
Egyedi, praktikus megoldásokkal igyekszik a gyártó a vevők kedvében járni
Egyébként az utastér esetében is igaz, hogy a Kia legfrissebb formai irányvonalát követi a Sportage, a közös, ívelt, tükröződésmentes felület mögé bújtatott kijelzők felbontása, képminősége egyaránt korrekt, miközben a középkonzol tetején trónoló hatalmas, 12,3 colos érintőképernyő alá szerencsére egy rendes, de közben mégiscsak formabontó klímapanel jutott. Ugyanis a klímakonzol nem érintőgombos, hanem érintőképernyős megoldású, így gombnyomásra a klímavezérlés helyett a multimédiás/navigációs rendszer gombsora jelenik meg a panelen. Habár számomra a figyelmet elterelő mivolta miatt még mindig fenntartásokat jelent ez a megoldás, még mindig sokkal jobb, mint amikor kizárólag az érintőkijelzőn lehet állítani mindent.
Az anyagok minősége egészen jó és bár több színben is elérhetők a különböző kárpitok és betétek, ezúttal relatíve egyhangú komor kompozíciót kaptunk a beszálló hajtáslánc mellé. Természetesen a legmodernebb technológiai megoldásokat is felvonultatja az autó, beleértve a mostanra már a legtöbb márkánál elérhető online, okostelefonos alkalmazáson keresztül elérhető funkciókat, melyek segítségével messziről is le tudjuk kérdezni az autó adatait – a Kiánál egyébként Kia Connectnek keresztelték el ezt.
Kényelmes, hűthető vagy fűthető fotelek várják az utasokat
Az első ülések műanyag burkolatú háttámláján nem csupán zseb, hanem akasztófül és USB port is helyet kapott, mi több, a fejtámla hátsó része konkrétan egy ruhaakasztó, ami ugyancsak ötletes megoldás. Amondó vagyok, hogy az íveltsége miatt a vezető felé forduló műszerfalkijelzők, illetve a sok-sok ötletes megoldás miatt a Sportage nagy és kövér piros pontot kaphat, megérdemelten persze.
A Sportage is teljes mellszélességgel támogatja a márkacsoport villanyosítási törekvéseit: alig van már olyan verzió, amiben lenne legalább enyhe hibrid megoldás, de teljes, valamint konnektoros hibrid verziót is készítenek belőle. Benzinesek esetében kiindulásként kötelező a T-GDI turbómotor, a vevő pedig dönthet, hogy ezen felül könnyű vagy teljes értékű hibridséget kér, esetleg konnektoros töltési funkciót. Nálunk a hatfokozatú automatával szerelt összkerékhajtású hibrid járt.
Nem véletlen, hogy a látványra gyúr, mindeközben a műszaki tartalom is rendben van
A teljes hibrid rendszer főszereplője az 1,6 literes négyhengeres turbómotor (265 Nm), mellékszereplője egy 60 lóerős elektromotor (264 Nm), amely összenő a hatfokozatú duplakuplungos automatával. A 230 lóerős rendszerteljesítmény nagyon jól hangzik, 650 ezer forintért pedig összkerékhajtás segít ennek útra vitelében. A csomaghoz 1,49 kWh-s lítium-ion polimer akkumulátor tartozik, ami legfeljebb 2-3 szállingózós kilométerre, vagy mindinkább a benzinmotor hathatós segítésére alkalmas.
Összességében szépen és észrevétlenül variálja a hajtást a rendszer, ráadásul a turbómotor is jól elszigetelve, halkan duruzsol. A dinamizmusra nem lehet panaszunk, noha a teljesítmény tükrében nem kiemelkedő a 8 másodperc alá beférkőzni nem tudó gyorsulás.
Tekerőgomb a váltó előválasztója, mellette pedig az üzemmódváltó tárcsa
A hibrid verzió vadászterülete egyértelműen a város: ilyenkor 230 lovas teljesítményét és az összkerékhajtással már 1,7 tonnás tömegét meghazudtolva 5,8-5,9 literrel is beéri, városon kívül pedig hasonlóan 6 liter alatti az étvágy. Sajnos autópályán, ahol a hibrid rendszer tehetetlen, és csak a súlyát cipeljük, a nagy homlokfelülettel, a plusz kilókkal és a nagy kerekekkel küzdő 1,6-os turbómotor 7-7,5 liter körül lakmározik.
Persze mindez nem csoda, az adottságok ezt teszik lehetővé. Ugyanez igaz a normafogyasztásra, amely a teszthét során kedvezően alakult, noha kiugróan jó értéket azért nem tudott produkálni az autó: a 6,8 literes étvágy egy ekkora és ilyen erős autótól barátinak mondható.
A Kia ötletességét mutatja a variálható tartalmú klíma/multimédia konzol
A futómű tekintetében sem tudunk semmi különösebbet kiemelni. Az elöl MacPherson, hátul multilink rendszerű felfüggesztés a hétköznapi világban egész kellemesen elsimítja az úthibákat és vállalható oldaldőléssel reagál a kanyarodásra, azonban picit jobban forszírozva már elbizonytalanodik, és hol az első, hol a hátsó tengely veszti el a tapadását kissé rendszertelenül.
Emiatt azonban kár volna temetni tesztalanyunkat, a Sportage ugyanis számos jó tulajdonságával igyekszik ellensúlyozni a futómű vagy épp a lelketlen motor miatt keletkező hiányérzetet. Tágassága és a temérdek praktikus részlet legalább annyira fontos, miközben az újszerű és modern műszerfal, az egészen egyedi külső sok szemlélő számára bizonyult túl csábítónak.
Szívem szerint a sima, 150 lovas turbóssal vinném
A forgalmazó jelen pillanatban 9.75 millió forinttól indítja a Sportage beszállóját, ami a 150 lovas, sima egyszerű turbómotoros verziót jelenti. Ehhez képest a 230 lovas hibrid 13,25 milliótól startol, automatával, és alapból a második lépcsőt jelentő Gold csomaggal. A józanságot jelképező normafelszereltséghez innen már csak egy metálfény hiányzik, valamint az összkerékhajtást is bepipálva a normaár kerek 14 millióra adódik. A GT csomagos, azaz fullos tesztalanyunk már alulról nyaldossa a 17 milliót. A 265 lovas konnektoros hibrid felára 2,25 millió forint.
A konkurenciát vizslatva természetesen jócskán akadnak ellenlábasok, elvégre a kompakt SUV az egyik legnépszerűbb kategória felénk. Így a Toyota RAV4 a maga 218 lóerős, sok éve bizonyító hibrid rendszerével, valamint az AWD esetében 12,9 milliós normaárával tesztalanyunk orra alá sok borsot törhet, főleg, hogy egy picit nagyobb és takarékosabb is. Mi több, 12,5 milliótól indul a 197 lovas, ötödik generációs hibrid rendszerrel szerelt Corolla Cross is.
A Sportage egy ajánlható modell, azonban a hibrid hajtás felára elég borsos
Aki a kategóriában tovább szélesítené a látókörét, annak még a Ford Kuga 190 lovas FHEV verziójára is érdemes pillantást vetnie, a Honda CR-V hibrid variánsa pedig ugyancsak nagyobb és kicsivel 13 millió felett már összkerékhajtással is csábít. Persze a végső árért érdemes ajánlatot kérnünk mindegyik márkától.
Néhány szóban
A Sportage a generációváltással korábbi vagányságát csak fokozta: formájában egy igazi izgalombomba, műszakilag, az asszisztensek arzenálját tekintve pedig nagyon is korrekt ajánlat, ahogy a hajtásláncok kínálata is széles, el lehet veszni a lehetőségek között. A lényeg, hogy a Sportage kategóriájában továbbra is feltételek nélkül ajánlott, bár a kiegyensúlyozott csomagnak megkérik az árát, ahogy mindenhol. Jó hír, hogy nem túl kiemelkedően, inkább amolyan közepesen takarékos 1.6 T-GDI-vel szerelt hibrid mellett van annak is választása, aki pont ezen az úton járna többet. Nekik a dízel, egyébként pedig a jó áron mért 150 lovas T-GDI az ajánlott hajtás. Külsejével-belsejével sokakat megnyer, ráadásul a minősége is magáért beszél.
Előnyök: Formailag úgy különleges, hogy mérsékelten megosztó; Kiváló helykihasználás; Jó minőségű beltér és összeszerelés; Kiváló ergonómia; Fejlett extrák; Kellemes hibrid hajtás
Hátrányok: Nem kiemelkedően takarékos; Kissé feszes, olykor bizonytalannak tűnő futómű; Viszonylag magas vételár