Tesztek

A család többi tagjának szóló észérvek letudva. Egy feladat maradt hátra: a hosszú ajtókat szélesre tárni, beülni a kagylóülésekbe, hátranyújtózkodni a biztonsági övért – a többi pedig már csak merő élvezet.

Irány a ring! - galériaElső utam ráadásul rögtön a Hungaroringre vezetett, hogy az ex-Forma-1-es Martin Brundle fiának, az F1 felé haladó Alex Radical tesztjei mellett a márka hazai forgalmazásának lehetőségeiről tárgyaljak. Nürburgring hiányában nem is lehetne jobb helyszínt találni az Opelnek. Indítok. Sportkipufogó ide vagy oda, a motor lágy szólamokkal kelt életre és elárulom, hogy igazán agresszív soha nem lesz orgánuma, ugyanis az Opel mérnökei inkább lemondtak az Insignia OPC esetében elkövetett hibáról, hiszen a zavaró búgást itt nem akarták viszont látni. Így maradt egy finom, érces hanglejtés, amelynél azonban a motor teljesítménye sokkal lehengerlőbb.

Kapcsolgatás nélkül is kilő.

A közepes utakon járó, de gyorsan kapcsolható váltóhoz felesleges is sokszor nyúlni, mivel a nyomatékáradat már 1500-as fordulattól lehengerlő, amire a viszonylag rövid váltóáttételek még egy lapáttal rátesznek. Beszéljenek helyettem inkább a számok: 80-ról 120 km/h-ra mindössze 6 másodperc alatt gyorsul az OPC NE 5. fokozatban. A Nissan 370Z ugyanezt 6,5 szekundum alatt hajtja végre, de akár említhetnénk a Ford Focus RS/Renault Mégane RS duót is.

A dinamika jottányit sem lanyhul, ha lekérjük a teljes lóerő-állományt. Bár a visszaváltásokhoz szükséges gázfröccsre meglehetősen lanyha a motor reakciója, ha ezt áthidaltuk, irgalmatlan erővel húz az erőforrás, amely bizonyos fokozatok kapcsolásánál érezhetően a váltó képességeinek határát is feszegeti. A gyárilag ígért 6,8 másodperces 0-100-as sprintet komoly varázslat nélkül teljesítette mérésünkön a csúcs-Corsa, az itt kiharcolt pár méteres előnyt pedig a teljes negyedmérföldön tartja legnagyobb konkurensével, a Renault Clio RS-sel szemben.

Álló helyzetből is virgonc - az erejét kiválóan átadja az útra.

Nagyon tud kapaszkodni - galériaA hosszirányú dinamikát tehát nem érheti rossz szó, pedig a legerőteljesebb jelzőket az autó kanyarképességei érdemlik. A kis méret és az alacsony tömeg kombinációja eleve csak jót ígér, a hétköznapokban feszes futómű pedig egy szerpentinen vagy a versenypályán tesz igazán jó szolgálatot. A könnyen forgatható, de precíz kormánnyal szépen ívre fonhatjuk az autó elejét, miközben az esetleges alulkormányozottsági hajlamot a fenék érezhetően mozgékonyabb hangolása oldja, majd kifelé úgy marnak az aszfaltba az önzáró diffivel támogatott első kerekek, hogy egy másodpercre sem fogunk unatkozni. Ilyenkor persze fogni kell a kormányt, ám egyáltalán nem eltúlzott mértékben, ráadásul a Nürburgring Edition a tempó fokozásával egyre jobban ráharap az útra és szinte magától befelé fordítja magát. Ez nemcsak nagyszerű élményforrás, hanem kimondottan gyors viselkedést is takar egyben, 10 millió forinton innen pedig nem találni olyan autót, amely szűk fordulókban elhúz a kis OPC-től.

Az élvezetek halmozását követően persze olyan hamar sztoikus nyugalomba kerülhetünk a Corsa volánja mögött, amennyire azt egy ilyen kaliberű autó csak engedheti. A kipufogó visszafogott dallamainak köszönhetően az autópályás menet sem megerőltető a fülnek (ellentétben a Clio RS-sel, amely tekintélyes 4,4 dB-lel hangosabb), miközben minden kezelőszerv működtetése meglehetősen civil. Olyannyira, hogy ez a tény, a motor lagymatag reakciójával karöltve bizony hiányt kelthet a radikális egyedi modell iránt vágyókban – hiába a legmérgesebb jelző, a Corsa meglehetősen nyugodt is tud lenni.

A kipufogó viszonylagos visszafogottsága jó utazóautóvá teszi.

Ebbe az idillbe egyedül a keresztbordákon fel-felütő, egyébként feszességéhez mérten jól csillapító futómű, valamint a keményítés miatt itt-ott nyekergő karosszéria tud belerontani, de ez is csak annyira, hogy ne feledjük a modell kiemelt státuszát. Utóbbit szerencsére annyira nem érezni a benzinkúton, amit 8 literre adódó normakörünk és 10 liter alatti tesztfogyasztásunk is igazol.

Rombuszok és háromszögek - az összhatás izgalmas.

Ezek pedig egy hajszállal szintén jobb adatok, mint a konkurens Clio RS esetében, amely bár hangulatilag erősebb, nagyobb kompromisszumokat is kér. Visszatérve korábbi gondolatomhoz, a becsületes nevén Opel Corsa OPC Nürburging Edition tényleg diszkont árú: a hagyományos OPC-nél sokkal sportosabb, Kevés kisautó bírja a versenypályát.ám alig több kompromisszumot igénylő, hétköznapokban is jól használható, ráadásul limitált autót kapunk jó felszereltséggel már 7,15 millióért, amely objektív szempontok szerint, mindent latba vetve jobb az ugyanúgy felszerelve 6,9 milliós Cliónál. Ha mélyen a pénztárcánkba nyúlunk, még egy izgalmas konkurenst találni, hiszen a MINI John Cooper Works kiadása gyorsabb, még radikálisabb, takarékosabb és minőségibb is, igaz ugyanígy felszerelve már 9,1 millió forint esedékes érte. A VW konszern puhánykodó sportos kisautóit pedig nem is érdemes említeni: nürburgringi magaslatokba ők nem érnek.