Kulturált, nyomatékos és igen takarékos az 1.6 TDCIEzzel a Focus komolyabb hiányosságainak végére is értünk, és innentől kezdve csak elismerően nyilatkozhatunk a modellről. Az ezüst szedán meghajtásáról a Ford és a PSA közös gyermeke, a remek 1,6 literes dízelmotor már általunk is több ízben próbált, frissen átdolgozott változata gondoskodik, amely immár hengerenként az eddigi 4 helyett csak 2 szeleppel operál, igazi utazóautóvá varázsolva a több mint 4,5 méter hosszú „vasat”. A mindennapi közlekedés során a 115 lóerős csúcsteljesítményénél sokkal fontosabb a már 1750/perces percenkénti főtengely-fordulatszámon jelentkező 270 Nm-es csúcsnyomaték, ami szépen mozgatja az üresen közel 1,4 tonnás kasztnit.

Nem egy versenyautó, de gyorsasága bőven elégA 11 másodperces százas sprintidő és a 195 km/órás végsebesség nem számít kiemelkedőnek, de a mindennapi közlekedéshez bőven elegendő az elődmodellben hallatlanul népszerű 1,6 literes dízel erősebbik változata (a gyengébbik 95 lóerőt/230 Nm-t tud), és klímával, felpakolva sem kell lomhaságtól tartanunk – „normális” közlekedéshez nincs szükség többre. A hosszú utakon, de finoman és pontosan kapcsolható, nem utolsósorban hibátlanul áttételezett hatfokozatú kézi váltóval nem nehéz kiaknázni a motorban rejlő potenciált, a nyomatékos viselkedésnek köszönhetően pedig már korán (alig 1500 fölött) elválthatjuk a fokozatokat, 4000 fölé pedig előzések során sem érdemes űzni a kulturált dízelt.

Az amúgy is madárétkű 1.6 TDCI-hez 70 ezer forintért jól működő start/stop rendszert is kaphatunk, amely ugyan csak a városban/dugóban rengeteget közlekedők számára fogja visszahozni árát, mégis megfontolandó opció, ugyanis az álló helyzetben pihenő motor a (zaj)komfortnak is jót tesz. Azt nehéz megmondani, hogy fogyasztásban mennyit „hoz”, ám egy biztos: a dízel Focus szinte termeli az üzemanyagot. Még a legdurvább délutáni pesti dugókban is megáll 8 litTovábbra is inkább dinamikus, mint komfortoserben a fogyasztás, a normális városi étvágy pedig simán megáll 6 literen belül; országúton az autó 4 liter alatt is elvan, de autópályán sem kell neki több 5-nél, és vegyesben is megáll ennyiből.

A Focus már megjelenése óta kategóriájának sportosabb táborát gyarapította, és nincs ez másképp a jelenlegi generációval sem: a mérnökök ezúttal is feszes(kés)re hangolták az igényes felfüggesztéseket, hiszen a típus vásárlói elvárják a dinamikus viselkedést, amit örömükre most is megkapnak. Egészen semleges viselkedésről tanúbizonyságot téve meglepően gyorsan képes abszolválni a fordulókat az igen merev karosszériájú autó (szükség esetén persze a szériában járó ESP közbeszól); tényleg nincs ellenére egy-egy hajtósabb szerpentinezés sem, és még a feláras 17 colos kerekekkel is bőven elviselhető marad a rugózási kényelem – persze hiába várjuk tőle a(z egyik) legnagyobb konkurens Volkswagen Jetta puhaságát, de cserébe képes lekanyarodni azt.

Az új Focus bizony nem olcsó mulatságFőleg, ha jó gumikat választunk hozzá: a tesztautó 215 mm széles, „üzemanyag-takarékos” Goodyear papucsai nem igazán ismerték a tapadást – már oldalirányú terhelés során is könnyen elérték határaikat, de igazán féktesztünkön mutatták ki fogaik (rossz értelemben vett) fehérjét; csapnivalóan vizsgáztak, pedig az autó fékrendszerével nem volt az égvilágon semmi baj. Egy jó tanács: felejtsék el az alacsony gördülési ellenállású köpenyeket és inkább áldozzanak fel néhány tizedliternyi üzemanyagot 100 kilométerenként, minthogy egyszer – amikor esetleg tényleg nagy szükség van rá – ne tudjanak időben megállni…

Mielőtt befejezném mondókámat, a végére még tartogatok egy kis szomorúságot: a kompakt Ford bizony (még mindig) nem olcsó mulatság – főleg a 115 lóerős 1,6 literes dízelmotorral. A listaár szerint 5,72 millió forintnál olcsóbban nem is lehet beülni ilyen Focusba, ráadásul ennyiért csak az ötajtós kivitelt kaparinthatjuk meg – a szedán felára 120, a praktikus kombié pedig 175 ezer forint. A Trend helyett érdemes megfontolni a nála 300 ezerrel többet kóstáló Trend Plus felszereltségi szintet, ami számos hasznos extrát tartalmaz.

További 220 ezer forintért már a legmagasabb Titanium szinthez is hozzájuthatunk, ám itt még koránt sincs vége: a hosszú, innovatív extráktól (is) roskadozó opciós listán csemegézve sok-sok százezret rápakolhatunk még az árra – így vagy úgy, a magas technikai színvonalú új Focus a kategória egyik legdrágább képviselője. Jut eszembe: mi már teszteltünk egy még finomabb Focust. Hogy melyik is az? Jövő pénteki összehasonlító cikkünkből kiderül!