Tesztek

Ötméteres hosszával akár luxusautó is lehetne, és erre játszik rá különösen finom bőrkárpitozása és a részletek iránti igényessége is. Az árlistára vagy ezúttal a motortérbe pillantva viszont akár a prémium alsó-középkategóriában is érezhetjük magunkat. Megvizsgáltuk, hogy mire képes az új dízelmotoros hajtáslánccal az enyhe ráncfelvarrással nevet is váltó Infiniti Q70.

Innen igazán szembeötlő változásokkalAz Infiniti Q70 régi ismerős, csak időközben a gyártó nomenklatúrájának módosítása becsapóssá tette az átkötést. Segítünk: esetében a 2009-ben bemutatkozott M-ről beszélünk, amely korábban dízelként mérte össze erejét a bajor konkurenciával, és hibridként olyat tett le az asztalra, amely akkoriban példátlannak számított (és még most is kiemelkedő). A típus nem csak új néven, hanem év elejétől felfrissítve folytatja pályafutását, amelyet leginkább az átformált világítótesteken lehet kiszúrni – különösen a LED-es hátsó lámpák árulkodnak. Meg persze az első kerekek mögött található 2.2d felirat. A V6-os dízelt váltó négyhengeres öngyulladós ugyanis új jövevény, a Daimler-Renault-Nissan barátság eredménye, vagyis a Mercedes-Benz valójában 2,1 literes dízelmotoros hajtáslánca, hétfokozatú automatával.

Mindössze 20 mm híján öt méter - akár luxusautónak is nézhetjük

Ezzel az alapokat tisztáztuk, ideje bevetni magunkat a mélyvízbe. Pontosabban jelen esetben a tengerkék Infinitibe, amelynek hívogató atmoszférája nem késztet habozásra minket. Ha némileg fékezzük a vonzalmat, akkor feltűnhet, hogy tesztautónk nem akármilyen specifikációban érkezett – ha az első lökhárító-toldat és a 20 colos kerekek nem elég árulkodóak, mindezt hátul az S szimbólum is jelzi.

Hatalmas fékek a 20-as tárcsák mögöttA Sport felszereltségről van szó, amely csúcsfelszereltséggel mintegy 500 ezer forintért elérhető. Az ár persze csalóka: kapunk itt nagyobb fékeket (elöl 355 mm-es tárcsákat, négydugattyús (!) féknyergekkel), valamint 18 helyett 20 colos kerekeket – ha hosszú távon nézzük, drágább csereköltségekkel, amely tovább növeli az árat. Ráadásul a kezünket is köti: a gyönyörű, ezüstporral hintett japán kőrisfa betétek helyett fekete zongoralakk műanyagokat kapunk belülre a sportos hangulat jegyében, de lemondhatunk a barna bőrkárpit lehetőségéről is. Így talán már kitalálhatják: a négyhengeres dízelhez nem ajánljuk a sportosító pakkot, ugyanis jelentős többletköltségért éppen a Q70 finom luxusautós oldalát igyekszik csorbítani.

Igazi üzleti limuzin: egyszerre elegáns és sportos

Érzelmekre ható belső tér - galériaMárpedig utóbbiból igyekszik a legjobbat nyújtani tesztautónk, ami nem csoda, végtére is az Infiniti csúcsmodelljéről van szó. Az előkelő státuszt a mindössze 2 centiméter híján 5 méteres hosszúság is jelzi, amellyel túlnő felső-középkategóriás konkurensein a Q70. Mindez a belső térben is tetten érhető, sőt, az alacsony első ülések mögött nem csak a láb- és a fejtér, de a kilátás is elsőrangú. Ezzel szemben a 450 literes csomagtartó valamivel az átlag alatt van, de kicsinek azért semmiképp sem mondható.

Finom részletek I: szépen kidolgozott gombokBelül kettős érzelmek fognak el minket: a különösen puha bőrkárpitozás, a minőségi anyaghasználat és a tökéletes összeszerelés rögtön belopja magát a szívünkbe, és a finom részletekről sem feledkeztek meg a tervezők. A gombokat, kapcsolókat finom krómkeret veszi körül, a kiválóan szóló Bose csúcshifi ülésbe épített hangszórói látványosak, a letisztult óra és a kecses, magnézium váltófülek pedig a luxus legjavát hirdetik. Mindehhez lágyan ívelő, organikus formákat kapunk, amelyek felüdülést jelenthetnek az egyenesekből táplálkozó konkurensek után.

Csak 1,8 méteres magasságig kényelmesAz odafigyelés magasiskolájának tükrében túlzónak hatnak azok az apró hibák, amelyeket sajnos az enyhe ráncfelvarrás során sem orvosoltak az Infiniti mérnökei. Az ülések 1,8 méternél magasabb személyeknek továbbra is minden irányban rövidek, mint ahogy kurta a szélsőnél magasabban lévő középső könyöklő is. A napellenző túl rövidnek bizonyul, így az A-oszlop felől beérkezhetnek a Nap sugarai a szemünkbe, igaz, így talán szépnek láthatjuk az abszolút idejétmúlt, pixeles, fekete-fehér kijelzőt a műszercsoporton. A funkcióját persze betölti az egység, de tény, hogy lassan már minden kisautóban is különb megjelenítőket láthatunk.

Manapság ez már retro - galériaEz sajnos a központi rendszerre is igaz: az érintéssel és gombokkal is működtethető, egyébként egészen logikus egység megjelenítése idejét múlt, kissé pixeles, és különösen a navigációs résznél nem túl szép – de legalább informatív. A funkcióját betölti, ráadásul a régi gyári CD-inket is beolvastathatjuk vele úgy, hogy azt a rendszer egy merevlemezes háttértárra lementi nekünk a későbbi felhasználás céljából. És higgyék el: fel fogjuk használni a régi, meguntnak gondolt számokat is újra, a 16 hangszórós Bose hangrendszer ugyanis a dalokat egységes színpadképpel, a hangsávokat gyönyörűen összedolgozva fogja visszaadni nekünk. Sajnos nem mindenhova jutott ekkora odafigyelés: a 360 fokos kamerarendszer képe homályos, gyenge felbontású és kontraszt nélküli – nem könnyen használható.

Finom részletek II: ionizátoros, légtisztítós klíma

20 colos kerekekkel is egész szépen csillapítMenet közben a Q70 a kezdeti luxusautós benyomásainkra erősít rá. Csendesen siklik, nagy tempónál is zajtalan marad, és a hatalmas 20 colos kerekek dacára is egészen jól csillapítja az úthibákat. Egyedül csak a nagyobb keresztbordák tudják felütésre kényszeríteni, egyébként határozottan nyugodtan siklik át a hiányosságok felett. Emellett a játékosság sem veszett ki a modellből: az üresen kb. 1,8 tonnás tömeg dacára is egészen virgoncan kanyarodhatunk vele, az élénkség ott van a hangolásban. Nem sportautó, de lagymatagnak sem neveznénk. Már csak a kormányzás miatt sem, amely kimondottan jóra sikerült. Jól súlyozott, ügyesen szavatolja a nyugodt egyenesfutást, miközben kanyarodás közben kellően élénk.

Optimum: a motortér tartalmát a Mercedes szolgáltatjaA 2,1 literes dízelmotor 170 lóereje nem szolgálja ki az igazán sportos ambíciókat, de nem is erre való. A Mercedes-től érkező erőforrás a 400 Nm-rel karöltve ügyesen mozgatja a tágas prémium modellt, a teljesítmény pedig minden vezetési helyzetben elég, ahogy ezt a gyári 8,9 másodperc helyett 8,5 szekundumosra mért 0-100-as érték is hirdeti. A hétfokozatú bolygóműves váltó egyébként hangolása szerint sportos jelleggel dolgoztatja a négyhengerest, szereti intenzívebben forgatni és nagyobb fordulatszámon tartani, de ha elértük a szükséges tempót, akkor felváltogat a hatékonyság jegyében.

Kellemesen dinamikus, nem fogyaszt sokat és éppen olyan kulturált, mint bármelyik dízel

Éppen ezért szomjasnak nem mondhatjuk az erőforrást. Autópályás 130 km/h-s tempónál például még a nagy kerék miatt 0,27-ről 0,28-ra romlott légellenállásal is beéri a Q70 6 literből, országúton pedig finom pedálkezeléssel meglehet a 4,4-es átlag. Mindez az 5,2 l/100 km-re mért normakörünkön is tükröződik – az átlag pedig még sportos, dinamikus használat mellett is 7 liter környékén marad.

Mindezek ma még teljesen jó értékeknek számítanak, de azért érdemes hozzátenni, hogy a Mercedes-Benz cseles módon kifutó hajtásláncát továbbította az Infinitinek. Az új generációs E-osztályban debütált új motor/váltó kombináció fél literrel takarékosabb, miközben érezhetően dinamikusabb és kulturáltabb is. Utóbbira menet közben nem lehet panasz a japán modellben sem, ám ha alapjáraton nem állítja le a start-stop az egységet, a karosszéria kellemetlen rezgését érezhetjük.

A modernebb hajtáslánc is elfért volna benne

Finom részletek III: duplafalú üvegezés a zajszűrés és a biztonság érdekébenPersze ez csak a mérleg egyik nyelve, kompromisszumokat ugyanis lehet hozni, sőt, gyakran kifizetődő. Az Infiniti például árak tekintetében is kilép a kategória kereteiből – csak éppen most lefelé. A 12,9 millió forintos induló ár nem árul el sokat, ha nem ismerjük a gazdag alapfelszereltséget, de például 14,6 millióért már minden földi jóval megkent, normafelszereltségünknél gazdagabb modellt kapunk, ahonnan az abszolút csúcsot jelentő 15,6 milliós tesztautónk sincs messze.

Csak összehasonlításképp: az árban legközelebbi konkurens, a Q70-nel hasonló cipőben járó (nemrég frissített régebbi modell, új hajtáslánccal) Lexus GS 300h 16,3 millió forintért vihető el hasonlóan felszerelve, a német prémium trió pedig közel 18 milliónál tart, de a Jaguar XF és a Volvo S90 is a felső véglethez közelít. Ha pedig mindezt az általunk ajánlott, luxusra hangolt Premium Tech felszereltségi szinten nézzük, az olló még nagyobbra nyílik.

Árban verhetetlen: milliókkal a konkurensek alatt

364 lóerő is ott figyel elérhető közelségbenDe mondhatjuk másképp is: annyiért, amennyiért a konkurensek 150-190 lóerős kétliteres dízel modellt adnak kevésbé jó felszereltséggel, már elvihetjük a Q70 hibrid változatát, amely kulturáltságban és menetteljesítményekben (0-100: 5,3 s) bármelyik öngyulladóst a porba alázza, és legfeljebb 1-2 literrel fogyaszt többet náluk. Ha pedig kitartunk a sportolás mellett, a hibridnél valamivel drágábban, de egyedülálló módon négykerék-kormányzással és sportfutóművel voksolhatunk a karakteres 3,7 literes, szívó V6-osra, melynek 7000-es fordulaton üvöltő 320 tagú ménesétől garantáltan könnybe lábad a szemünk.