Tesztek

Az alábbi teszt receptje a következő: végy egy Smart-ot, adj hozzá még egyet, ízesítsd különböző hajtásláncokkal, felszereltséggel, helyezd el egy cikkben és a tetejét díszítsd egy nővel. A végeredményt az útmutató után láthatják.

Feketén-fehéren, de érzelmesen - galériaAz Autó Pult hasábjain eddig is színvonalas, objektív mérésekkel alátámasztott tesztekkel találkozhattak, most azonban egy egészen új kísérlethez szeretném invitálni kedves Olvasóinkat. A hajtásláncokról, a technikai paraméterekről kevesebbet szeretnék szólni, jöjjön hát a praktikum, a használhatóság, a formák, ívek világa, a női tapasztalat, és a végén az összegzés, melyik autó nyerte el a szívemet? Előre kell bocsátanom, a teljes elfogulatlanság esete nem állhat fenn, mert mindkét bemutatott típust jól ismerem, jelenlegi társam is az újabb generáció tagja közül kerül ki. Most azonban nem levetkőzve az objektív, tesztelői szemüveget, szigorú leszek.

Tulajdonosi példányok a hőskorból és a felnőtt korszakból

A Mercedes-Benz csoport legkisebb tagja az 1998-as debütálás után egy egészen új kategóriát alkotott meg. A kétüléses, minden egyedi részlettel felszerelt, extravagáns autót, amely hamar győzelmet aratott a parkolóhelyekért folytatott versenyben.  Míg korábban inkább a női szíveket dobogtatta meg a Smart, a férfiak is hamar felfedezték a városi törpe előnyeit. Megosztó egyéniség, de mer valamilyen lenniA könnyű manőverezhetőség, a tágas utastér, a méretekhez képest elegendő pakolófelület, rengeteg ötletes megoldás olyan tulajdonságok, amelyek hamar megkedveltették.

A Smart megosztó, de egyben nagyon szerethető. Vagy rögtön rabul ejti használóját, vagy azonnal lehangolja – semlegesség kizárva. Egy olyan autó, ami nem műszakilag akar meghódítani, hanem az élménnyel, amit ad.

Kortalanság: a fekete City Coupe és a fehér Fortwo között egy évtized van

Nagy tér, kevés rekesszel - galériaAz összehasonlítás első részében a 2000-ben gyártott City Coupét tesszük nagyító alá. Az autó formája már rögtön megragadja a tekintet, de az ajtónyitás után jövünk csak rá, hogy mennyi helyünk van. A sportülésekben elhelyezkedve két dolgot kelti fel a figyelmünket. A letisztult műszerfal, valamint az index és a lámpakar könnyű állíthatósági lehetősége, valamint a kellemesen tágas lábtér. Kuplung nincs, hatfokozatú, robotizált váltó gondoskodik rólunk, automata funkcióval.

Ami szembetűnő már az első használatnál, az az autó egyértelműsége. „A beleülök, és már indulok is” magabiztossága. Nincs az ideges szorongás, idegen érzés, funkcionális minden és kézre esik. A váltó bólogat, de ha kihúzatjuk a fokozatokat és megérezzük a ritmusát, az 599 köbcentis benzines, turbófeltöltős motor a városban elegendő lesz. A belső kidolgozás kifejezetten szép, a tesztelt autóban a bőrülés és a kárpitok 13 éve szolgálnak, és a minőség még most is tetten érhető. A csomagtartó az ülésben ülve is elérhető, ez nekem nőként nagyon jó, mert ha ül mellettem valaki, hátul van a táskám és abból persze mindig kell valami.

A jól kihasználható csomagtartó alatt találjuk az apró erőforrást

Hangulatos részletekből nincs hiányA tervezők azonban elmulasztottak két nagyon fontos dolgot. A képeken látható doboz középen házi készítésű, ott alapból nincs pakolóhely. Nagy hiba. Hova tenném különben a kulcsomat a kapunyitáskor, az üveg vizet, a telefonomat, a papír zsebkendőt, a darab papírt, a tollat, a parkoló kártyát, az aprót, és igen, beismerem, a rúzsomat?  Az oldalzsebek azonban remekül teljesítenek. Amellett, hogy feldobják a teret, eltakarják a benne lévő tárgyakat is. A csomagtartó két részletben nyitható, és eddig még a karácsonyi vásárlás is megoldható volt vele, sőt az előző tulajdonos a kutyahálóval még egy nagyobb testű kutyát is szállított vele. A belső világítást azonban kritizálnom kell: a világítótest rossz elhelyezése miatt sötétben alig látni az utastérben, szinte alig van esélyünk bármit is megtalálni.

Jól látható a 20 centiméteres növekedés

A Fortwo mhd azonban komoly fejlődésen ment át. Egyliteres benzinmotor hajtja, erősebb és nagyobb lett, a karosszériához hozzáadott 20 cm már számít. A technikai paraméterekről szóló tesztünket elolvashatják itt, ezért a többiről szólnék. A belső dizájn tekintetében hátralépés történt, az ülések tömörebbek és puhábbak, de mégsem annyira kényelmesek. Az említett oldalzseb hálós szerkezetű, minden átlátszik, ezért semmi apróságot sem hagyhatok benne. Az ajtók nehezen csukódnak a vastag gumitömítésnek köszönhetően, ezért vagy nagyon kitapasztalva csukjuk be, vagy ismételhető a művelet. A kormány már állítható, ez a vezetőnek segítség, de a keresztkonzolba mindig beverem a térdem. A csomagtartót a mérnökök megnövelték, kényelmes, két személy számára megfelelő, egy nagyobb sporttáska, egy utazótáska és egy laptop táska volt a nyári tartalma, rajta a dzsekikkel. Az apró tárgyaknak most sincs több helye, a kulcsomat a pohártartóba kell, hogy tegyem, a kormány melletti apró rekesz ugyan szolgálhatna erre, de ott zörög, és a balkezemnél van.

Fejlődött, de továbbra sem túl praktikus a beltér

A tisztíthatóság tekintetében a régebbi modell nyeri a versenyt. A bőrre ugyan figyelni kell, de a szövetkárpitos rész szépen tisztítható. A Fortwo mhd-nál a fekete plüss a csomagtérben mindent vonz, a táska alján lévő kutyaszőr is hű társa marad, ha nem szedjük ki rögtön. A napi használatot a City Coupe jobban állja, de ez felszereltség függő.

A parkolást nőként feltétlenül ki kell, hogy emeljem. Napi városi használatban ez nagyon fontos szempont, nálam döntő volt. A City Coupe ebben zseniális, mindenhova befér, ugyan szervokormány nincs benne, de ha van egy akkora hely, mint az autó, vele bárhova be lehet állni.

Szinte bárhol elférnek - a régi még könnyebben

Tolatásban a régi nyerA Fortwo mhd megnövelt méretével pont ezt a tulajdonságát veszítette el. Már nagyobb helyet kell keresni, és gyakran esem abba a hibába, hogy a legömbölyített hátsó sárvédőknek hiszek, pedig még bőven van hely mögöttem. Az újdonság ugyanis elveszítette a B oszlopon lévő kisablakot, amely segítette a manőverezést. Ugyanis bármennyire hiszik sokan azt, hogy könnyű vezetni a modellt, ez így nem teljesen igaz, és nem csak a váltó miatt. Az autó trapéz alakú, orra nincs, amit jól láthatóan bekormányozhatunk, és az ülésektől nem nagyon lehet kilátni. Az apró ablak tehát segítség volt a Smart család idősebb tagjainál, most sokkal jobban kell érezni a távolságot.

Az óriási Brabus kerekek sokat dobnak rajtaMielőtt azonban úgy tűnne, hogy a régi jobb, szóljunk arról, hogy a fejlődés elkerülhetetlen volt. A City Coupe mindenkori második autó lehetett csak, hiszen teljesítménye, kialakítása nem tette alkalmassá az országúti használatra. A Fortwo mhd megnövelt erőforrásával, stabilitásával, sokkal inkább kelti a biztonságos autózás érzését. Az országúti használat immáron gond nélkül teljesíthető, bátran nekivághatunk hosszabb utaknak, csak a szélérzékenységre kell figyelnünk. A motor szépen duruzsol, a 130-as tempónál sem bizonytalan. A gyártó tehát egy nagyon fontos lépést tett. Egy csak városi használatra alkalmazható autó immár lehet két személy egyetlen autója is, miközben a stílusos megjelenésről, az egyediségről továbbra sem kell lemondani.

A Fortwo mhd a kompromisszumok nélküli szabadság érzetét hozta magával. Az autó sokat fejlődött, sokkal komolyabb lett. A kialakítás variálható, parkolóhelyet is mindig fogunk találni vele, de már az autópályán sem kell a szélső sávban félénken kullognunk vele.

Mindkét autó fogyasztása alacsony: a City Coupe 20 literes tankját nem sűrűn kell megtöltenünk, mindössze 4-5 liter elegendő 100 kilométeren. A Fortwo mhd nagyobb motorja, valamint annak széleskörűbb használhatósága, fokozott stabilitása okozta nagyobb tempója többet igényel. A saját tapasztalat 6 liter, amely a gázpedál finomabb kezelésével 5 literre szorítható vissza.

A Smart érzelmi kérdés. A City Coupe az első szerelem érzése. Örök, megismételhetetlen, de a kapcsolatnak fejlődnie kell. A Fortwo mhd már sok együtt eltöltött évet idéz. Amikor már ismerjük társunk hibát, de ezeket ismerve is, bárhol és bármikor azt mondjuk, hogy újra őt választanánk, mert a hibáival együtt is, nagyon szeretjük.