Persze a legfontosabb kérdést egészen eddig nyitva hagytam: a dízelmotor és a Corsa párosa bizony kitett magáért. A 130 lovas öngyulladós egység combos nyomatékával meggyőzően rugalmas autóvá teszi a kis Corsát, bármikor képes markáns gyorsulásokat produkálni. Igaz hidegen és alapjáraton kissé tolakodik a kerregős dízelmotor, de haladás közben már nem oly zavaró a hangja. A 9 másodperces 0-100-
Étvágytalan harcos - galériaas sprint abszolút reális adat, de ilyen teljesítmény és nyomaték birtokában az autópályán sem vall szégyent az Opel csöppsége. A kissé szokatlanul a bal oldali bajuszkapcsoló tekerőgombjára költöztetett tempomat ilyenkor persze jó szolgálatot tesz.
A sokat csiszolgatott dízelmotornak és a jó kiosztású, minőséget sugallóan erővel, pontosan kapcsolható hatsebességes váltónak hála a dinamikus menetteljesítmények ellenére is meglehetősen korrekt fogyasztási adatokkal szembesülhetünk. Amennyiben okosan kapcsolgatunk és a gázt sem kezeljük durván, könnyedén produkálhatunk még városi körülmények között is 5 liter alatti átlagot, ráadásul markánsabban hajtva sem kúszik az étvágya 6 liter fölé, ami dicséretes eredmény. Normakörünkön, igaz, a gyári adatot nem tudtuk teljesíteni, 4,8 litert gurítottunk le a Corsa torkán, de ez részben a szélesebb abroncsoknak és az extrák plusz tömegének is köszönhető.
Félő volt, hogy a remek hangolású futómű áldozatául esik a nehezebb dízelmotornak és meglehetős alulkormányzottság lép fel, de szerencsére nem tapasztaltunk ilyesmit, kanyarban is elég dinamikus a Corsa, jól tapadnak a SportContact3-as gumik és a nagyobb felnik is a mosolygósabb ívmenet javát szolgálják. Persze a rövid tengelytáv hatása itt is tetten érhető: nagyobb tempónál gázelvételre kiszámíthatóan, de néha hevesen indul meg a Corsa fara, amelyet csak félig csillapít eredményesen a menetstabilizáló.
Persze rosszabb minőségű úton egyrészt a 17-es alufelnik miatt már kissé rázósabb a dolog, másrészt ilyenkor már megérezni, hogy hátul csatolt hosszlengőkarral szerelték az autót, ugyanis a hibákon az ilyen kialakítástól megszokott apró fenékriszálások adják tudtunkra, hogy hol a futómű határa.
Stílusossá is tehető - galériaAz ebben a típusban elöl-hátul tárcsás fékrendszer masszív lassulásokra képes, de az adagolhatóság nem a legjobb, sokszor mintha túl érzékenyen reagálna a pedálmozdulatokra. A kormányzás is kellemesnek mondható, sportos direktsége némi izgalmat csempész a hétköznapokba, de emiatt középállásban nagy tempónál kissé érzékenyen és bizonytalanul dolgozik - de ez lehetett a korábban nagy ütést kapott tesztautó egyedi hibája is.
A végére csupán az árazás maradt hátra, ami már komolyabb téma az autó zöld színénél. A nagyobbacska dízelt nem mérik olcsón, a tesztautó Cosmo felszereltségével 4.941.000 forintit kóstál, az említett extrákkal megtűzdelve pedig már 5,7 millió feletti összegnél járunk. Ez bizony nem kevés egy B-szegmensbeli autóért, viszont cserébe minden szükségeset megkapunk, ami egy kategóriával feljebb is maradéktalan extralistának számítana, ráadásul emellé erős és takarékos motor is jár.
Természetesen létezik okosabb kiút: az ezer forinttal drágább Sport szint élhetőbb felszereltséggel bír, így azt választva jobban a pénzünknél maradhatunk. Az Opel egyébként mintegy 420.000 forintos kedvezménnyel mérsékli az árakat, ennek megfelelően egy jobban felszerelt dízel Corsa esetében 5 millió alatt megállhat az ár.
A konkurenciánál kopogtatva viszont nem sok kihívóra találunk, hiszen a kisautók szférájában nem gyakori a combosabb dízel. A VW a Polóba nem tesz 90 lovasnál erősebb öngyulladóst, és a Skodánál is a határ 105 lóerő, viszont a konszern spanyol szakágánál az Ibiza esetében már létezik 2.0 CR TDI 143 lóerővel FR fantázianéven, azonban már alapjában véve is 5,8 milliót kérnek érte, egy-két apróbb extrát hozzácsapva pedig már könnyen 6 millió felett járunk.
Esetleg az olaszoknál lehet keresnivalónk a 120 lóerős Alfa Romeo MiTo 1.6 JTDm személyében, ám az Ibizával hasonló árazás sokakat eltántoríthat a vételtől. Amennyiben a teljesítmény terén nagyobb kompromisszumot tudunk kötni, választhatjuk a Citroën C3-at a 112 lovas 1.6 HDi-vel is, amely ötmillió forint alatti árával szintén érdekes lehetőségnek számít, de ebben a teljesítménykategóriában már a legtöbb gyártónál találunk alternatívát. Azonban így is, ha valóban izmos dízelre és korrekt fogyasztásra vágyunk, az árat figyelembe véve a Corsa jelentheti az egyik legkorrektebb ajánlatot a piacon.
Néhány szóban
A Corsa 1.7 CDTI szinte egyedülálló a piacon erős dízelmotorja lévén. Pedig mint megtapasztaltuk, van létjogosultsága, hiszen az elégedett bólogatást kiérdemlő menetteljesítmények dacára alacsony fogyasztásával is a tulajdonos szimpátiáját vívja ki magának. A körítés persze sok meglepetést nem tartogatott, a Corsa jó helykínálattal és tágas utastérrel kecsegtet, a szemnek kellemes formák mögött pedig komoly, felnőttes megoldások rejtőznek. Igaz ára első hallásra magasnak tűnik, a jelentős kedvezmény, az olcsó extrák, az alacsony fogyasztás, valamint a jó értéktartás viszont kompenzálják a nagy összeget.
Előnyök: Erős és takarékos dízelmotor; Tágas, praktikus, kellemes formákkal operáló utastér; Jó hangolású futómű; Értéktartás; Jó anyagok, minőség és összeszerelés
Hátrányok: Alapjáraton és hidegen tolakodó motorhang; Középállásban kissé pontatlan kormánymű; Navigációs képernyő rossz pozicionálása; Szokatlan bajuszkapcsolók




