Pontosan egy hete jelent meg az Autó Pult hasábjain a Mercedes-Benz E-osztály vásárlási útmutató első része, amelynek ötlete részünkről az importőr által nemrégiben szervezett, és szinte a teljes modellpalettát átölelő menetpróba után fogalmazódott meg bennünk. A csillagos márka klasszikus szériáinak közepes tagja olyannyira sokoldalú és annyiféle változata létezik, hogy némi eligazítás hiányában szinte lehetetlen átlátni a palettát, és meglehetősen problémás vásárlói döntést hozni.
A kínálat óriási - választani hát nem egyszerűA legkönnyebb talán a megfelelő karosszériaváltozat kiválasztása, ugyanis ebben a kérdésben csakis az egyéni preferenciák, vagy esetleg a (céges) előírások lehetnek meghatározóak: nem hinnénk, hogy túl sok potenciális vásárló gondolkodik azon, hogy mondjuk kombi vagy kabrió felépítéssel válassza ki szíve vágyát. Nem kérdés, hogy a praktikum kedvelőinek az előbbi kivitelnél nincs jobb, hiszen az elsősorban nem a megjelenésre, mint inkább a praktikumra kihegyezett formaterv valóban nagyon sokoldalú és igazán tágas bendőt rejt. Az elegancia mindenekelőtt a klasszikus szedán felépítés mellett szól, amelynek előnyei azonban nem merülnek ki ennyiben: a négyajtós egyrészt testvérénél körülbelül 900 ezer forinttal kóstál kevesebbet azonos konfigurációban, továbbá alacsony tömege révén egy hangyányival kevesebbet fogyaszt, és jobban teljesít a menetteljesítmények szempontjából – 2 bringa, vagy egy mosógép utastérben történő szállítását viszont esetében felejtsük is el azonnal.
Remek érzés vonulni az E-osztállyal, és 'tolni' magunk előtt a csillagot...
Előző cikkünkben már hangot adtunk arról, hogy a sportosabb változatok, vagyis a kupé és a kabrió kivitel valójában nem is az E-széria, hanem a C-osztály padlólemezére épül, ám részleteiket tekintve mégiscsak elkülönülnek az E-jelzéssel ellátott példányok alacsonyabb kategóriába sorolt testvéreiktől. Például utasterük igényesebb, anyagminőségük jobb, továbbá kívül-belül tetszetősebbek, és ha nem tudnánk azt, hogy mely széria biztosítja az alapot, az E kupéba/kabrióba beülve garantáltan eszünkbe sem jutna a Mercedes ’csele’.
A C-osztályra épül - de nem látszik rajta, és gyönyörűTovábbá az E kupénak még csak-csak akad alternatívája az általunk nemrégiben tesztelt, és szintén remek C Coupé személyében, a kabrió kivitel viszont ’egyeduralkodó’, ugyanis a gyártó nem kívánt még egy házon belüli konkurenciát létesíteni, érthető okokból. Rosszul járni biztosan nem fogunk a kétajtósokkal sem, viszont esetükben még tágabbra kell nyitnunk pénztárcánkat. Egyrészt a 4-/5-ajtósok legolcsóbb alapmotorjaival (a 200 CDI egységgel) egyáltalán nem rendelhetőek, azonos motorizáltsággal nézve pedig a limuzin verzióhoz képest a kupéért kb. plusz 400 ezer forintot, míg a kabrióért több mint plusz 1,6 millió forintot kell a listaárak szerint a kereskedésekben hagyni – persze főleg utóbbi kivitelnél az élmény megfizethetetlen.
Az E-osztály kínálata szinte végtelen, de mindegyik változattal jól járhatunk
A megfelelő hajtáslánc kiválasztásánál már lényegesen nehezebb a feladat: egyrészt a kínálat zavarba ejtően nagy, másrészt a Mercedes még a legapróbb feljebblépést is jelentős felárral ’bünteti’, legyen szó nagyobb teljesítményről, automataváltóról, vagy éppenséggel összkerékhajtásról. A döntést természetesen a használat jellege, a vásárlásra szánt tervezett összegkeret, az esetleges (céges) szabályozások segítik, de talán még nagyobb fontossággal bírnak az elképzelések az étvágy tekintetében. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy rossz döntést itt sem hozhatunk, hiszen a Mercedes motorjai egytől-egyig kiváló hatékonyságról tesznek tanúbizonyságot teljesítményük ismeretében.
9. fokozatban 130-nál 1400-at forog - így hatékonyEgyedül a váltóknál lehetünk kissé gondban, mert az alapmotorokhoz szériában járó 6-sebességes kézi szerkezet nem igazán illik egy kényelmes luxusautóhoz, viszont a márka 7-sebességes, 7G-TRONIC nevű bolygóműves automatája már öregnek számít a mezőnyben és vannak nála jobb automaták (például akár a ZF, akár az Aisin 8-sebességese, amelyek számos ellenlábasban megtalálhatóak), a valóban remek 9-gangos 9G-TRONIC viszont kizárólag a 350 BlueTEC nevű dízelváltozathoz kérhető. Ráadásul egyelőre csakis hátsókerékhajtással és csak 4 vagy 5 ajtóval. A teszt rövidesen érkezik.
A legpraktikusabb luxuskombi a piacon
Azt már csak halkan tennénk hozzá, hogy mi épp ezt a konfigurációt választanánk. A háromliteres V6-os dízel – amely nem mellesleg BlueTEC technikája révén kimondottan tiszta és már most teljesíti az Euro6-os normák feltételeit – 620 Nm-es csúcsnyomatéka és 252 lóereje több mint elegendő a nagy test dinamikus mozgatásához, közben már-már pofátlanul keveset fogyaszt (a gyári átlagok 5,5 liter körül mozognak, és a valóságban is ki tudunk jönni 6,5-7 literből), és a legkulturáltabb, legcsendesebb dízelek közé tartozik. Igazából a finom V6-os morajlás inkább zene füleinknek, mintsem zavaró lenne, így egyedül a BlueTEC-ekre jellemző kisebb csomagtartó (a szedán esetében -50, a T-modellnél -95 liter), valamint a borsos vételár szólhat a 350-es dízel ellen. Hogy mennyi az annyi? A 136 lóerős E 200 CDI alapkivitelhez képest például közel 4 millió forint, ami még akkor is ijesztő, ha a többhengeresekhez járó néhány plusz extrát és a nagyobb motorhoz széria automataváltót levonjuk belőle. A luxust sajnos nagyon meg kell fizetni, főleg a Mercedesnél, de a költekezés nem lesz hiába.
Ha úgy akarjuk, 585 lóerővel is kérhetjük - galériaAz alapigényeket természetesen a ’kisdízelek’ is bőven kielégítik. A jól bevált 2,2 literes család 3 tagot számlál a 200, a 220 és a 250 CDI személyében, 136, 170 és 204 lóerővel, és a leggyengébb változat esetében egy, míg a többieknél 2 turbófeltöltővel. Az alapfeladatokat már a 200 CDI is tökéletesen ellátja, ráadásul állítólag megbízhatósági szempontokból is neki áll a zászló; hosszú távú autópályázásokra, taxis feladatokra kiválóan alkalmas, és nem kell félnünk a menetteljesítményektől, ugyanis alig 2 évtizede még szinte a csúcsdízellel sem volt gyorsabb egy E-osztály. A 220 CDI már abszolút dinamikusnak is nevezhető, 170 lóerejével az országúti előzések sem jelenthetnek problémát. Az alig erősebb 250 CDI-ért mi már nem fizetnénk mintegy 850 ezer forinttal többet, ugyanis azonos technikát képvisel, mint ’öccse’, az ellenérték pedig viszonylag csekély – akkor már tényleg egy jó kis V6-os mellett döntenénk, hiszen a háromliteres hathengeresek sokkal-sokkal kulturáltabbak, finomabbak és csendesebbek a kissé durva járású 2,2 litereseknél. A kínálat kakukktojása a négyhengeres 300 BlueTEC Hybrid, ami drágább a 6-hengeres 300-asnál, közben viszont gyengébb, hibridszempontból pedig láttunk már jobbat nála.
A kupé és a kabrió a kisebb C-osztály alapjait használja
Benzinfronton 184-től 408 lóerőig terjed a kínálat, amit az AMG sportmodellek fejelnek meg, akár 585 lóerővel és szupersportautós menetteljesítményekkel, de ők valóban más kategóriát képviselnek, természetesen horrorisztikus áron. Utóbbiak esetében újdonság, hogy az óriási erő immár a gyártó 4MATIC nevű összkerékhajtásával is kombinálható, aminek számos ügyfél nagyon örül, továbbá érdekes, hogy a kupé és a kabrió kínálata nélkülözi az AMG változatokat (persze nem mintha nem lenne elég a V8-as 500-as modell 408 lóereje), sőt, a sokszor hasznos összkerékhajtást is. Kicsit visszaszállva a földre, már a kétliteres, 184 lóerős alap benzines (E 200) is mindegyik modellváltozatot korrekt menetteljesítményekkel ruházza fel, a 211 lovas E 250-ből pedig már-már sportosabb génekkel is büszkélkedhet, főleg a könnyebb kétajtósokba szerelve. Itt jegyeznénk meg, hogy a kupénál, és még inkább a kabriónál sokkal nyugodtabban ajánljuk a benzines hajtásláncokat a gázolajosoknál, egyszerűen nagyobb luxust sugallnak.
A 350 BlueTEC verzió talán a kínálat legjobbja - galériaBenzinfronton a 3-literes, kétturbós, 333 lóerős 400-as, vagy még inkább a már említett 408 lóerős 500-es egységek már a dőzsölés megtestesítői, persze megfelelő anyagi háttérrel érdemes meggondolni őket, hiszen teljesen más dimenziókba emelik a vezetési élményt. Ha már vezetési élmény, nem hagyhatjuk ki a futóműveket sem, ahol örökérvényű szabály, hogy minél kisebb kerekeket választunk, annál jobb lesz a rugózási komfort, és ha ragaszkodunk a feláras defekttűrő abroncsokhoz, számolnunk kell azzal a következménnyel, hogy azok sem tesznek jót a kényelemnek, ellentétben az állítható futóművel, amit meglepően jutányos áron kínál a gyártó.
Az E-osztály a hagyományos értékeket képviseli - kiviteltől függetlenül
Az extrák tekintetében természetesen a márkától megszokott módon végeláthatatlan a kínálat, valóban minden megtalálható a listán, mi szem-szájnak ingere, vagy ami ma elképzelhető az autópiacon.
Az extráknak csak pénztárcánk szabhat határtAhogy az a márkától elvárható, a komfortot szolgáló opciók is teljesen hiánytalanok, azonban a Mercedes-Benz talán még büszkébb az Intelligent Drive névre keresztelt biztonsági rendszerek hálójának, ami gyakorlatilag az első lépést takarja, illetve foglalja össze az autonóm közlekedés felé. Legyen szó dugóban használható sávtartóról/távolságtartó tempomatról, holttérfigyelőről, ütközést elkerülő rendszerekről, éjjellátó asszisztensről, vagy akár különféle kamerákról (például 360 fokos „madártávlati” megoldásról), az E-osztályhoz valóban minden elérhető, nem mellesleg pedig tapasztalataink szerint a Mercedesnél nem csupán a legszélesebb az ilyen jellegű extrák arzenálja, de ezeknek a működése is a legkifinomultabb a piacon.
Talán nincs is elegánsabb kabrió az E-osztálynál
Összességében az új E-osztály megfelelő konfigurációban joggal pályázik a világ egyik legbiztonságosabb autója címre, és talán komolya esélye is lenne erre, ha nem lenne a márka palettáján valaki, aki tovább képes fokozni mindezt, még ha nem is az aktív, mint inkább a passzív területen: természetesen az új S-osztályra gondolunk.
Ennek ellenére biztosan nem fogják megbánni, ha az E-osztály mellett teszik le voksukat, hiszen a Mercedes klasszikus középkategóriás sorozata végre újra ugyanazt képviseli, amit már több évtizeddel ezelőtt, nem mellesleg pedig még soha nem volt ennyire vonzó és jó. A konkurencia természetesen szintén nem alszik, és csillag vonzereje azonban kiemelkedően erős, ami közel sem véletlen.
Kevés jobb autó létezik nála a világon - galéria
Olyan fényesen csillog a csillag, mint régen - galériaAz E-osztály persze közel sem tartozik a piac olcsó ajánlatai közé, de egyrészt a típust ismerve ezt senki nem is feltételezheti, illetve nem várhatja el, az importőr pedig nem mellesleg egy átfogó, garanciára és karbantartásra kitérő, és kimondottan sokat érő, 4 évre/120 ezer km-re szóló Integrált Szerviz Csomaggal igyekszik vonzóbbá tenni az autót. Hogy mennyi az annyi, azt lehetetlen meghatározni, hiszen a listaárak szerint 12 és 40 millió forint között bármi elképzelhető, azonban a konfigurációkba nem ingünk beleszólni: helyettünk inkább állítsák össze Önök személyes kedvencünket, esetleg a cikkben elhangzott tapasztalatokat felhasználva. Írásunk első részét ide kattintva tudják a legegyszerűbben elérni.