Tesztek

A felvillanyozó külső és a lehangoló belső után a hajtáslánc kerül a mérlegre. Ahogyan már a cikk elején említettem, a tesztautó a legerősebb erőforrással szerelve látogatott hozzánk, ami ebben az esetben egy 2,0 literes négyhengeres turbós benzines motort jelent – akárcsak az előd esetében. Az EcoBoost egység ezúttal is 240 lóerőt, ám most már 345 Nm-nyi csúcsnyomatékot szorít ki magából, melyet egy hatfokozatú duplakuplungos váltón keresztül juttat el az első kerekekhez.

A csomagtér hatalmas, de nehéz hozzáférniNoha az izmos hajtásláncnak igencsak súlyos, üresen is majdnem 1,6 tonnás testet kell megmozgatnia, a dinamikára nem lehet különösebb panaszunk. Már a gyári adatokból is nyilvánvaló, hogy a kétliteres egység nem képes sportautós tulajdonságokkal felruházni a Mondeót, ugyanakkor a hétköznapokban mindenre bőven elegendő a 240 tagú ménes – ráadásul a 7,4 másodperces 0-100-as sprinttel fél másodpercet rá is vert a katalógusban lévő adatra.

Gyeremeteg hibákkal küzd a rendszer - galériaA dinamikus autózás tehát nincs ellenére a motornak, az automataváltó viszont késlekedéssel szól közbe. Nagyobb gázadáskor bizony sokat gondolkodik, amin a váltófülekkel, vagy a sport móddal küszöbölhetünk ki némileg. Ugyanakkor nem csak dinamikus tempónál jön zavarba a szerkezet: lassú autózáskor sokszor feleslegesen pörgeti a motort. Utóbbi esetben hozzá kell tennünk, hogy a kétliteres erőforrás ugyan hangerő szempontjából igen kulturált, nem véletlen a magasabb fordulatok programozás szerinti kényszerítése: 1500-as fordulat alatt bizony kelletlen remegéssel fokozza a tempót a motor.

A tetemes tömegre és a viszonylag nagy teljesítményre tekintettel nem várhatunk csodát az autó étvágyával kapcsolatban sem. A legizmosabb Mondeo bizony előszeretettel habzsolja az üzemanyagot, amit mi sem bizonyít jobban, mint a városban és autópályás tempónál egyaránt 10 liter fölé adódó eredménye. Mindezt országúton tudja csökkenteni némileg, de ott sem csökken 6,5 liter alá a fogyasztás, ami bizony majd 9 literes vegyes étvágyat eredményez.

Nagy autó az új Mondeo - galériaA futóművel kapcsolatban is vegyes érzelmek alakultak ki bennünk. Habár a 19 colos keréktárcsák nem tesznek jót a komfortnak, a Mondeo felfüggesztésének hangolása így is kellemesre sikerült. Amellett, hogy támogatja a dinamikus vezetési stílust, az úthibákat is szépen simítja ki, sajnos azonban negatívumok listája sem marad üresen. Kanyarban hajlamos elpattogni az autó fara, és a zajszigetelése is hagy némi kívánnivalót maga után. A kormánymű hozza a kötelezőt: a súlyozása megfelelő, és kellően pontos – szívesen tekergetjük bármilyen helyzetben.

Mielőtt elérkeznénk a végső elszámoláshoz, érdemes röviden kitérnünk az új Mondeo technológiai megoldásaira, hiszen a Fordnál nagyon büszkék az autó tudására. Erre persze minden okuk megvan, hiszen papíron a legmodernebb extrákkal tömhetjük tele a középkategóriást, kezdve az automatikus parkolórendszertől a sávtartó asszisztensen és az adaptív tempomaton át egészen a városi vészfékrendszerig.

A formatervezők kitettek magukért - galériaSzerencsére utóbbira nem volt szükségünk, azonban előbbiek közül az automata parkolórendszer bizony nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – legalábbis merőleges parkolás esetén. Azzal ugyan még nem lenne probléma, ha korrigálásra szorul a manőver, azonban az, hogy a program egyszerűen hagyta volna, hogy nekimenjek a mellettem álló autónak, bizony nem éppen dicséretes. Cserébe a távolságtartó tempomat finom működéssel örvendeztet meg minket, ahogyan a sávtartó is szinte észrevétlen kormánymozdulattal tereli vissza az autót a helyes irányba.

És akkor jöjjenek a piszkos anyagiak. Talán nem is kell mondanom, de tesztautónk minden lehetséges extrával fel volt szerelve, ami 13,74 millió forintos árcédulát eredményezett. Ez pedig rengeteg pénz egy olyan autóért, amely sajnos nem képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. Alapáron egyébként éppen 10 millió feletti összeget kell letennünk a 240 lóerős benzinesért, melyet csak a legmagasabb, Titanium felszereltséggel kínálnak a gyáriak. A normaszintre hozott változat egyébként 10,8 millióra jön ki, ennél azonban sokkal érdekesebbek a gyengébb hajtásláncokkal szerelt változatok.

A praktikumra nincs panasz - galériaJelenleg 7,765 millióba kerül a legolcsóbb, 1,5 literes 160 lóerős benzines Mondeo, míg a leggyengébb, 120 lóerős, szintén 1,5 literes dízel felára ehhez képest 280 ezer forint. A 150 lóerős 2,0 literes öngyulladós további 220 ezer forintért lehet a miénk, míg a tesztelt hajtáslánc 203 lóerős verziója – magasabb felszereltségi szinten – 9,59 millióba kerül. A legerősebb, 210 lóerős dízel ára 10,055 millió, ám a legdrágább változat mégis a 180 lóerős, összkerekes öngyulladós 10,36 millióért. A kombi felára egyébként egységesen 200 ezer forint – leszámítva az alapváltozatot, ahol 435 ezret kell fizetnünk érte. A hibrid Mondeo érdekes módon a középmezőnyben kallódik a maga 9,365 milliós árcédulájával, ami bizony vonzóvá teheti.

Ahogyan már a bevezetőben is említettem, konkurensek tekintetében nincs híján a Ford újdonsága, ugyanakkor a 200 lóerő feletti mezőny bizony igencsak szűkös. A két legkomolyabb kihívó a Volkswagen Passat a maga 2,0 literes 220 lóerős erőforrásával, és az Opel Insignia a szintén 2,0 literes 250 lóerős motorjával – mindkettő esetében automataváltóval párosítva. A Volkswagen versenyzője 10,88 millióért kelleti magát, míg a villámos kihívó 10,71 millióba kerül.

Noha valamivel 200 lóerő alatt van, de menetteljesítményeit tekintve beleférhet még a csapatba a Mazda6 192 lóerős verziója, mely szintén hatsebességes automatával a többiekhez képest igencsak kedvező áron, 9,7 millió forintért kelleti magát. Ugyan mindhárom konkurens esetében alapárakról beszélek, mivel kizárólag a legmagasabb felszereltségi szinten elérhetőek, így nincsenek nagyobb eltérések közöttük. A Mondeo pedig ebbe a mezőnybe csöppenve bizony igencsak elveszettnek érezheti magát, habár hiába nyújt viszonylag gyenge teljesítményt, a céges vásárlóknak és a márka kedvelőinek köszönhetően már most sokat látni belőle az utakon.

A tesztben látható gyönyörű fotókért - melyeket a galéria végén csokorba szedve is megtalálhatnak - ezúton is köszönet illeti Erdélyi Ferencet, akinek többi művét ide kattintva csodálhatják meg.