Tesztek

Ez egy Jeep – hangzott a válaszom százszor, sőt ezerszer, amikor a tesztautóból kiszállva kérdő tekintetetekkel találkoztam mindenfelé. Egy márka, amiről egy egész kategóriát neveztek el, hazánkban mégis kevesen ismerik. Ez persze nem csoda, hiszen az amerikai gyártó típusai nem olyan régóta kaphatóak nálunk, arról nem is beszélve, hogy a céljuktól is igencsak messze állt az európai ízlésvilág kielégítése. Egészen mostanáig.

Meghökkentő formák - galériaAhogy mindennek, ennek a megtérésnek is több oka van. Az első és egyben talán legfontosabb a márka 2009-ben történt tulajdonosváltása, aminek hatása mára érett meg igazán a nemrégiben felfrissített Grand Cherokee, a vadonatúj tesztalanyunk és szintén most bemutatott Renegade megjelenésével. A Fiat ugyanis meglátta a lehetőséget az igazi terepesekkel foglalkozó gyártóban, és a nagy crossover és SUV őrületet kihasználva igyekeztek Európa számára is emészthető modelleket készíteni, melynek kulcsa talán leginkább a formaterv modernizálásában, a minőség javításában és hatékonyabb hajtásláncokban leledzik – tehát szinte mindenen változtatni kellet a sikerhez.

Ugyanaz, másképp - galériaA Cherokee esetében nem mehetünk el szó nélkül a meghökkentő formák mellett. Nem tisztem eldönteni az autóról, hogy szép-e, már csak azért sem, mert a lehető legkülönbözőbb véleményekkel találkoztam a pár napos közös kalandozásunk alatt. Az első fényszórók megoldása bizony a Citroën C4 Cactust vagy Picassót juttathatja eszünkbe, miközben a márka védjegyeként ismert, krómmal díszített, kazettákra osztott hűtőrács érdekes domborodásán mindig máshogy törik meg a fény – ezzel mindig újabb bőrbe bújtatva az orrt. Hátul a magasra került lámpatestek okoznak meghökkenést, miközben a mindenhol kerek formákat a szögletes kerékjárati ívek törik meg. Oldalról vizsgálva egyébként kicsit orrnehéz az autó, de találkoztam olyannal is, aki szerint éppen ez adja a Cherokee férfiasságát.

Az attrakció belül is folytatódik. A magas építésű terepesbe könnyű a beszállás, ahogyan a helyes üléspozíció megtalálása sem okoz gondot a kényelmesnek mondható ülésben. A Grand Cherokee mintájára megrajzolt középkonzol felépítése már első ránézésre is logikus, a szintén a nagyobb testvérből érkező érintőképernyős központi rendszer pedig ugyancsak jól teszi a dolgát és néhány igazán okos megoldást is felvonultat. Ilyen például a szinte minden menüpontban elérhető, kis ablakban megnyitható navigáció térképe. Sajnos a magyar nyelv ezúttal kimaradt, és néhány helyen bizony könnyen belebonyolódhatunk a beállításokba, de rövid megszokás után ez könnyedén áthidalható probléma.

A műszerfal is férfias - galériaAz anyagminőség rengeteget javult, a műszerfalon puha műanyagokkal, kontrasztos varrással és műbőrszerű megoldásokkal találkozhatunk – még ha nem is a német prémiumtrió szintjén, de a luxus életérzést képesek voltak valamelyest meghonosítani a mérnökök. Egyedül talán a többféle színben és mintában megtalálható betétek sugároznak kissé bazári hangulatot. Persze a Cherokee azért nem tudja letagadni amerikai származását: az összeszerelés minőségén bizony van még mit csiszolni, habár igazán zavaró részleteket azért nem találunk az autóban – leszámítva tesztautónk multikormányának betétét, mely igencsak lötyögősre sikerült. Ez persze lehet egyéni hiba is, ám a volánon található vakkapcsolók bizony nem mutatnak jól egy magát prémiumnak nevező, és árban sem éppen baráti autóban, még ha a magasabb felszereltségi szinteken ezeknek van is funkciójuk.

A 4,62 méter hosszú Jeep térkínálatával értelemszerűen nincs gond, legalábbis amíg az utasok helyét keressük az autóban. Az elöl hátul szellős – már csak a hátsó légbeömlő okán is - csúsztatható és dönthető hátsó ülésekkel rendelkező Cherokeeban nincs okuk panaszra az utasoknak: az ülőlapok kellően hosszúak, a háttámla kiképzése kellemes, habár három felnőttnek már így is szűkösnek bizonyulhat a második sor. A problémával az elektronikusan nyíló csomagtérajtó mögött szembesülhetünk. Hiába a praktikus megoldások, szinte lohasztó, hogy még a hátsó ülések legelső – szinte használhatatlan – állásában is mindössze 423 litert felmutatni képes tér, amit a pótkerék elhagyásával is csak a padló alatti 77 literes rekesszel tudunk megsegíteni. Ezek az értékek bizony bőven a kategória átlaga alatt helyezkednek el – ahogyan a Grand Cherokee esetében is ez az egyik leggyengébb pont.

A Mercedes stílusában fogant „slusszkulcsot” a nyílásba helyezve és elfordítva kicsit sem visszafogottan kel életre a Fiattól származó 2,0 literes turbódízel, mely ezúttal – kizárólag az automataváltós verzióban – 170 lóerőből gazdálkodik. Bár a tipikus dízeles kerregés a legtöbb autóban zavarna, a Cherokeeban mégis úgy éreztem, ez bizony a hangulat része. Egy igazán férfias terepjáró nem fogja vissza magát, mondhatták maguknak a mérnökök, hiszen még a bemelegedés után is jelen vannak az egyes esetekben vibrációval is járó dallamok, habár a szép orgánummal bíró hifi mellett nem válik idegőrlővé a motorhang.

A hajtáslánc igazi különlegessége persze a kilencsebességes automataváltó, melyre sokan csak legyintenek, mondván felesleges ennyi fokozat. Pedig a Jeep újdonsága élő példaként áll előttük, igazolva egyik legnagyobb előnyét a szerkezetnek, ami nem más, mint a fogyasztás. A hatliteres normakör ugyan nem számít kifejezetten alacsonynak, azonban az autó méreteit és sofőrrel együtt kéttonnás súlyát megvizsgálva bizony derekasnak mondható – elég csak megnézni az azonos szerkezettel, ám 30 lóerővel gyengébb verzióban tesztelt Fiat Freemont által produkált fogyasztást. Országúton bizony bőven kijövünk 5 liter alatt, míg autópályán sem kell szégyenkeznie a hajtásláncnak, hiszen 130-nál mindössze 1800-at forog kilencedikben az autó. Városban a start-stop rendszer siet segítségünkre.

A csomagtér cserben hagy minket - galériaA menetdinamikai elemzést szándékosan hagytam a végére, hiszen a Cherokee nem is akarja sportossággal és dinamikus mozgással áltatni a vevőket, habár a nehézkes start után az előzéseknél már jó szolgálatot tesz az erőforrás 350 Nm-es csúcsnyomatéka, de a 10,3 másodperces 100-as sprint sem rossz eredmény. A közel kéttonnás tömeg persze megteszi a maga hatását, de a futómű hangolása még így is kellemesnek mondható. A veszélyes billegést elkerülve valamivel keményebbre sikerült a terepjáró hangolása, de még így is kellő komfort mellett és kiszámíthatóan siklik át az úthibákon az autó – persze kanyarvadászatra ne őt válasszuk.

Bár a váltó fogyasztás terén elévülhetetlen előnyöket képes felmutatni, működése azért hagy még némi kívánnivalót maga után: a rengeteg fokozat következtében néha kissé tétovának tűnik a felváltásoknál, de cserébe nagy gázt adva mindig megtalálja a helyes sebességet. A kormányzásra sem lehet panasz, a kategóriatársak sokszor kifejezetten plasztikus és pontatlan szerkezeteivel szemben a Cherokee nem okoz csalódást.

Túl sok a különböző felület - galériaAz olaszok tehát nem okoztak csalódást: szinte első próbálkozásra sikerült egy olyan autót összehozniuk, mely az öreg kontinensen is megállja a helyét. A fent leírtak azonban kissé más megvilágításba kerülhetnek az árcédula láttán. Az automata modell 11,85 milliós alapára ugyanis nem túl baráti, hiszen ehhez még nincs benne az igencsak borsos áron (650 ezer forint) mért nagyobbik, 8,4 colos navigációval ellátott központi rendszer vagy éppen az első parkolóradar sem. Normafelszereltséggel így valamivel 13 millió alatt hozhatjuk el a kilencsebességes Cherokeet. Az automatáról és a plusz 30 lóerőről lemondva már 9,95 milliós alapáron is megkaparinthetjuk az újdonságot, míg a 272 lóerős 3,2 literes V6-os benzinesre váltva kicsivel több, mint 14 milliót kell minimum otthagynunk a kereskedésben – persze egy kis alkudozással akár némi kedvezményt is kicsikarhatunk. Ráadásul ezek az összegek egyből más megvilágításba kerülnek, ha a számára célba vett prémium kategória képviselőivel hasonlítjuk össze őket – ezzel kettős értékelés alá vonva az árcédulát.

A kissé ijesztőnek tűnő árak mellett azért érdemes megjegyezni, hogy nem bővelkedik konkurensekben a Jeep közepes terepese. Bár méretben találhatunk hozzá illő társakat, aki valódi terepképességekkel rendelkező autót szeretne, nem találkozik túl nagy kínálattal. Ha már prémiumnak mondja magát, ildomos árban is hozzájuk mérni az újdonságot – ahogyan tettük azt a Grand Cherokee esetében is. Bár a nagy német triót minőségben még nem sikerült utolérnie a Cherokeenak, méretben találhatunk közös pontokat. A BMW X3 szintén kétliteres, ám valamivel erősebb motorral és automataváltóval szinte azonos áron kelleti magát tesztalanyunkkal, míg az Audi drágábban, 15 millió forint környékén méri a Q5-öst hasonló kvalitásokkal. A Mercedes-Benz GLK esetében még egy lépcsővel feljebb, 17,5 millióra jutunk, ami bizony már jócskán vízválasztó különbség, a terepképességekről nem is beszélve. Hiszen be kell vallanunk, utóbbiak közül egyiket sem vinnénk komoly terepre, így valódi ellenfele a hamarosan érkező Land Rover Discovery Sport lehet majd.