A nyerő térkoncepcióhoz jól bevált, modern hajtásláncok választékát kínálja a BMW. A tesztautónkban szolgálatot teljesítő, és vélhetően az eladások legnagyobb részét kitevő 20d motor régi ismerős, s ahogy azt eddig is megszokhattuk, karaktere szélsőségekbe burkolózik: miközben hatékonyságban és teljesítmény-leadásban ő a piac egyik legkiemelkedőbb négyhengeres dízele, kulturáltságban inkább a sor végén kullog.
A legnépszerűbb hajtásláncot rejti az orrA 184 lóerős teljesítmény és a 380 Nm-es nyomaték magáért beszél, méréseink szerint pedig a 320d GT pontosan azt hozta, amit Münchenből megígértek nekünk. A gázpedált padlóig taposva a motor méretét és az autó tömegét meghazudtoló módon meglódul a 3-as, a felár ellenében kormányon elhelyezett fülekről is villámgyorsan kapcsolgatható ZF-féle nyolcfokozatú automata pedig késlekedést nem ismerve, szorgosan gangolgat. Finoman közlekedve már a lehető legkorábban felkapcsolgat, különösen, ha a négyállású (Eco Pro, Comfort, Sport, Sport+) üzemmód-választóval a takarékos Eco Pro programot aktiváljuk. Ilyenkor a legszigorúbb szemmel nézve is alacsony fogyasztással jutalmaz meg minket az autó. Normakörünket 5,3 literből teljesítette a GT, és annak érdekében, hogy ezt 6 liter fölé növeljük, már autópályán is szabályt kell sértenünk, miközben országúton 4,5 liter alatti, városban pedig 6-6,5 liter körüli értékekkel szembesülhetünk.
Étvágytalan, gyors, de sajnos kulturálatlan is
Igen ám, de van egy pont, amit nem igazán lehet számokkal jellemezni, s nagy szomorúságunkra pont itt vérzik el a 20d; ez nem más, mint a kulturáltság. Ezúttal immár harmad-negyedízben tapasztalhattuk, hogy hangereje kissé tolakodó, durván jár, s a vibrációkat sem tudták a mérnökök eléggé elszigetelni a bent ülőktől. A start/stop rendszer működésekor például minden leállításnál és indításnál jól érezhetően megrázza a karosszériát a hosszában beépített gázolajos, ráadásul a motor kellemetlen orgánumát és gyenge járáskultúráját csak 70-80 km/h felett szorítják háttérbe az egyéb menetzajok. Ennek hatására lassú tempónál, s főleg városi forgalomban végig zavaróan jelen van a kerregés, ami egy alapáron 10, bőségesen extrázva pedig 16 millió forint körüli BMW-től csalódást kelt. Csizsek és Vajda kollégához csatlakozva én is azt tudom javasolni, hogy a kulturáltságra érzékenyebbek válasszák inkább a másfél-két literrel torkosabb, de finomabb és kicsit olcsóbb, szintén 184 lóerős benzines 20i kivitelt. A bajorok pedig sürgősen tanuljanak a konkurensektől – még csak prémium magaslatokig sem kell elmenni ehhez.
A defekttűrőt megérezni, de egyébként jól csillapítA legnagyobb negatívumon túllendülve szinte csak dicsérni lehet a 3-as GT minden aspektusát. A közvetlen, kimondottan gyorsan reagáló, de mégsem túlérzékeny volánt a sportos és a nyugodt sofőrök is kedvelni fogják, még enyhébb fokú érzéketlensége ellenére is. Ehhez tökéletes kompromisszumot megtestesítő futómű társul. A hangolás alapvetően kényelmes, így az úthibák kizárólag a defekttűrő abroncsok nehézsége és kemény oldalfala miatt jutnak el hangsúlyosabban az utasokig, de kanyarokban, az autót némi játékra buzdítva sem érezzük magunkat rosszul. Ezen a téren a könnyebb, alacsonyabb és sportosabbra faragott hagyományos 3-as jobban teljesít, de a GT sem viselkedik tohonya bálna módjára – ha nem a határok feszegetése a célunk, dinamikus közlekedésnél sem fogunk csalódni.
Házon belül kap konkurenciát - galériaA cikk vége felé közeledve mi is jól tudjuk, hogy elkerülhetetlen egy kérdésre választ adni. Melyik jobb? A 3-as kombi vagy a GT? A válasz nem is olyan nehéz! A sportosabb, kompakt dimenziókat jobban kedvelő vezetők választása egyértelműen a Touring, viszont összességében a legtöbb – főképp családos – ember számára objektíven a Gran Turismo a nyerő. Még annak ellenére is, ha a fokozott praktikumért ugyanolyan felszereltséggel 600 ezer forinttal többet kell letennünk az asztalra. Normafelszereltségünkkel 12,9 millióra jön ki a 320d GT árcédulája, ám ezt még jó pár extrával tetézhetjük, ahogy azt a közel 17 milliós tesztautónk is mutatja.
3, 3+ vagy 5? Az igények függvényeBár valahol páratlan koncepcióról beszélünk, azért egy komoly konkurense házon belül is akad az újdonságnak: az 520d. A belső tér szélessége, az anyagok és az összeszerelés minősége, valamint a menetkényelem egyértelműen jobb a BMW felső-középkategóriásában, miközben más téren sem kell igazán kompromisszumot kötnünk a 3-as GT-hez képest. Mindezért ráadásul azonos felszereltség esetén alig 240 ezer forintot kell otthagynunk, ami a 12-15 millió forintos magasságokban gyakorlatilag nem nevezhető különbségnek. Ez a tény pedig erősen beszűkíti majd a Grand Turismo által kihasítható tortaszelet méretét.
Néhány szóban
Elkészült a BMW válasza az egyre fejlődő középkategóriára. A 3-as GT a márka tradicionális érdemeit egyesíti gazdag helykínálattal. Így az elődök nyomában járó, klasszikus 3-as mellett megszületett a modell modern újraértelmezése, amely jobban használható, szellősebb, nagyobb autó benyomását kelti, s helykínálatban egy kategóriával feljebb áll. Most, hogy az 5-ös GT után már a formai diszharmóniával is leszámoltak a tervezők, már csak a kétliteres dízelmotor kulturáltságán kell csiszolni a tökéletes megközelítéséhez. Az ügye és szerethető modell viszont kategóriák között játszik, így házon belül is sok konkurense akad.
Előnyök: Különösen tágas belső tér; Remek variálhatóság; Jó futómű; Magas innovációs színvonal; Erős, mégis takarékos dízelmotor; Kiváló automataváltó
Hátrányok: A motor keményen jár és túl sok vibráció jut be az utastérbe; Kulturálatlan start/stop rendszer (igaz, a motor miatt); Lehetne kommunikatívabb a kormányzás és az utastérben jobb az anyag-/összeszerelési minőség