Olvasóink már megszokhatták, hogy az Autó Pulton nem foglalkozunk tuninggal, tekintettel a műfaj kétséges megítélhetőségére és minőségre. Azonban kár lenne tagadni, hogy szinte minden autórajongónak volt olyan időszaka, amikor egy porig ültetett, vasalódeszkányi szárnnyal és a kerékjárati ívekből kitörő keréktárcsákkal szerelt járgányról álmodozott – és persze vannak olyanok is, akiknél egy életre megmarad ez a rajongás. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy szakítunk a hagyományainkkal, szögezzük le, hogy cikkünk főszereplőjén, a Mazda3-on kizárólag a gyáriak által kínált kiegészítőkkel találkozhatunk, és egyben ezek adták tesztünk apropóját is.
Igazi tuningautó - galériaA Mazdánál egyébként nem ismeretlen az ilyen jellegű extrák bevezetése, hiszen nem is olyan régen a CX-5-ből is forgalomba került egy hasonló változat, szinte ugyanezekkel az opciókkal. Mindez egyébként a lökhárítók és a küszöbök megtoldásában, egy látványos hátsó szárny illetve feltűnő keréktárcsák megjelenésében, néhány matricában, és ültető rugók valamint egy sport kipufogódob beszerelésében merül ki. Noha ezek szembetűnő változást jelentenek, a motortérben semmilyen módosítás nem történt a japánok kompaktján.
Alighogy kijózanodtam a Genfi Autószalon forgatagából, máris nekiálltam a megvadított Mazda3 tesztjének, így e sorok írása közben még élénken élnek bennem a svájci seregszemlére kivonuló, olykor igencsak ízléstelen megoldásokkal operáló tuningműhelyek munkái. Talán éppen ezért becsülöm most sokkal jobban a japánok által kínált izgalmas kiegészítőket, melyek bizony jóval látványosabbá varázsolják a 3-ast.
Vonzza a szemeket - galériaAz egyébként is kifejezetten sportos vonásokkal felvértezett négykerekűt a gyáriaknak sikerült még tovább paprikázni. Az egyik legfontosabb láncszem ebben az egyenletben nem más, mint az Eibachtól származó ültető rugók. Ezek elöl 2,5, hátul pedig 3,3 centiméterrel süllyesztik meg a kompaktot, ami így igencsak közel kerül az aszfalthoz. Ha mindez még nem lenne elég, a lökhárítók és a küszöbök toldatainak köszönhetően még lejjebb kerül a határ, így pedig már jobban oda kell figyelnünk, hogy ne érjen le az autó. A japán kompakt így már első ránézésre is igencsak morcosnak hat, és akkor a fehér fényezésű alapon fekete és szürke matricákról, a hátsó szárnyról illetve a nagyobb kipufogókról még nem is beszéltünk.
Szó mi szó, szinte mindenki utána fordul a feltuningolt Mazdának, mellyel így könnyen a középpontba kerülhetünk. Tesztautónk fekete-fehér konfigurációja nagyon jól mutat, de személy szerint szívesen megnéztem volna a márka jól ismert bordó fényezésében is. Egy azonban biztos: aki nem szívleli a feltűnést, az kerülje az új kiegészítőket – noha a Mazda3 már önmagában is vonzza a szemeket, ami persze nem is csoda.
Szép megoldások - galériaTúllépve a felturbózott külsőn, ideje bepattanni a vezetőülésbe is. Az autó belében a jól ismert formákkal találkozhatunk, csupán a pedálok alumínium borítása jelent extrát. Ezzel kapcsolatban azonban nincs ellenvetésünk, hiszen a modern, de mégis egyszerű megoldások kiváló kezelhetőséget és remek hangulatot varázsolnak a fekete bőrrel és piros kontrasztvarrásokkal – és akkor a minőségi anyaghasználatról még nem is beszéltünk.
Az érintésekkel és tekerőgombbal egyaránt kezelhető multimédiás rendszer továbbra is ellátja a dolgát, és a kisebb hibái ellenére megjelenésben és gyorsaságban hozza az elvárhatót. Az ergonómia szintén kiváló, minden elsőre megtalálunk, a vezetési pozíció pedig a kissé rövid ülőlap ellenére is dicsérendő, semmilyen zavaró tényező nem szól bele a vezetésbe. Helykínálat szempontjából sem áll rosszul a japán: elöl és hátul egyaránt megfelelő teret biztosít, még ha nem is a kategória legméretesebb versenyzőjével állunk szemben. Ugyanez egyébként igaz a csomagtérre is. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy 2 évvel ezelőtt közel 2800 kilométert tettünk meg a típussal, komolyabb panasz nélkül.
Alapból is morcos - galériaA japán kompakt már szinte minden verzióban járt nálunk, így a látványos kiegészítők kivételével nehéz újat mondanom az autóról, hiszen Csizsek, Sütő és Szabó kolléga is részletesen beszámolt már a négykerekű képességeiről. Mindezek ellenére érdemes felidézni, hogy mire képes a 2-literes szívó benzines erősebbik változata. A SKYACTIV erőforrás továbbra is 165 lóerőt és 210 Nm-es csúcsnyomatékot bocsát a sofőr rendelkezésére, melyeknek köszönhetően a műszerfalon középre helyezett fordulatszámmérő mutatója gyorsan a piros tartományba szaladhat.
A műszerfal is sportos - galériaHabár a külső alapján valamivel többet is kinézhetnénk a Mazdából, az általunk is sokszor dicsért szerkezet ezúttal sem hagyott cserben minket. Az amúgy is egészen érces hangokat az új kipufogódob – ha nem is sokkal – még sportosabbá varázsolta, és a 8,1 másodperces 0-100-as sprint továbbra is jónak mondható. A kormányzásra komoly panaszunk nem lehet, de a sportos karakterhez valamivel keményebb szervózást és nagyobb pontosságot várhatnánk. Az ültetett futómű persze már annál inkább pártolja a gyors kanyarokat: a Mazda3 még az eddigieknél is stabilabb lett, de persze ezzel együtt az úthibákat is jobban megérezzük benne.
A váltóval élmény a közös munka: a rövid úton járó hatsebességes szerkezet magabiztosan ugrik a fokozatok között, noha az áttételezése a sportosság kedvéért a benzines csúcsverzióban kicsit rövidre sikerült. Ez utóbbi egyébként a fogyasztásra is rányomja a bélyegét, hiszen autópályán már 3200-nál is többet forog a motor, és így 7,3 literben állapodik meg a fogyasztásmérő – arról nem is beszélve, hogy ilyenkor már a motorhang is behatol az utastérbe. Országúton és városban azonban ügyesen hozza az elvárhatót a szerkezet, így a normakörön 6,3 literes eredményt ért el, ami képességeihez mérten jó eredmény. Akinek azonban jobban számít az étvágy, az voksoljon nyugodtan a kedvezőbb, és csak papíron 120 lóerős variánsra - a hosszabb áttételek alacsonyabb fogyasztást garantálnak, miközben alig lassabb a 200 ezerrel kedvezőbb típus.
Jó bent ülni - galériaAkadtak azért érdekességek is a teszt alatt. Az eddig megszokotthoz képest ezúttal nem tudta olyan ügyesen leadni erejét a kompakt, aminek első kerekei még a dinamikus, de finomabb indulásoknál is kipörögtek. Ez akár a hűvösebb időjárás, vagy éppen a téli gumik számlájára is írható, ugyanis nehéz lenne elképzelni, hogy az ültetés okozott ilyen jellegű problémákat a hajtásban. Ha már az érdekességekről beszélünk, érdemes megemlíteni a head-up kijelzőt is, melyet egy felnyíló üveglapra vetít a Mazda. Kétségtelen, hogy ennek segítségével nem kell lenéznünk a műszeregységre, ugyanakkor kerülhetett volna magasabbra is ez a megoldás.
Ideje rátérni az árakra is: tesztautónk bizony igencsak ijesztő, 8,6 milliós árcédulával rendelkezik, melyből körülbelül 1 millió forintot tesznek ki az extra kiegészítők. Ezeket azonban külön-külön is meg lehet vásárolni, így aki csak az ültetésre vagy esetleg kizárólag a toldatokra korlátozná autója megvadítását, arra is van lehetőség. A G165-ös hajtáslánc egyébként csak a Revolution és a Revolution Top szintekkel érhető el, így alapáron is 6,8 millió forintba kerül. Ehhez persze már igazán bőséges felszereltség is dukál. Olyannyira, hogy az alacsonyabb Attraction szint is teljesen elegendő a papíron 120, a valóságban inkább úgy 140 lóerős kétliteressel, melyet választva a tuning kiegészítőkkel alaposan felpaprikázott modell is beleférhet listaáron 7 millió alá.
A látványos kiegészítők – noha leginkább a 165 lóerős változathoz illenek – ugyanis minden hajtáslánchoz elérhetőek, ezzel pedig előnybe kerülhet a Mazda a konkurensekkel szemben.
Mindenki utánafordul - galériaHa már itt tartunk: az ellenlábasok nagy része általában nem egyesével, hanem felszereltségi szintként kínál hasonlóan sportos kiegészítőket, amelyek nem csak hasonlóan drágák, hanem jóval korlátozottabb lehetőséget is kínálnak – ráadásul hazánkban sokszor nem is forgalmazzák őket. Persze, ha csak a tesztben szereplő verzióra korlátozódunk, máris komoly ellenfeleket kezdhetünk sorolni, hiszen a Peugeot 308 GT vagy éppen a Volkswagen Golf GTI jóval erősebb motorral és ugyancsak látványos kiegészítőkkel hasonló áron kínálja magát, mint tesztautónk – igaz, felszereltség terén kevesebbet is nyújtanak.
A tesztben található, és a galéria végén csokorba szedett gyönyörű képekért Erdélyi Ferencet illeti az elismerés, akinek további munkáit erre a linkre kattintva tekinthetik meg.
Néhány szóban
A Mazda a CX-5 után a 3-ashoz is elérhetővé tette látványos kiegészítőit, melyekkel való tuningautót varázsolhatunk a kompaktból. Az ültetés, a sportkipufogók és a toldatok jóval sportosabb megjelenést varázsolnak az amúgy sem visszafogott autónak, ráadásul komfort terén sem kell komoly lemondásokra számítanunk – leszámítva, hogy a padkáknál jobban oda kell figyelni. Tesztautónk ezeken kívül semmit nem változott, így továbbra is egy jó erőben lévő, kisebb hibáit rengeteg pozitív tulajdonságával ellensúlyozó négykerekűt tisztelhetünk benne, amely megjelenésével mindenhol képes pillanatok alatt a figyelem középpontjába kerülni.
Előnyök: Praktikus, kényelmes beltér; Kellően tágas csomagtartó; Dinamikus szívómotor; Kedvező ár/érték arány; Látványos kiegészítők
Hátrányok: Néhány ponton rakoncátlan multimédiás rendszer; Korlátozott lehetőségek: csomagos felszereltség; Túl rövidre áttételezett váltó