Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Egy nagyon furcsa tanulmány látott napvilágot, amelyben az autonóm, vagyis önvezető autók megjelenésének következményeit vizsgálták az italozás vonatkozásában. A még csak nem is brit tudósok által készített kutatás érdekes – elméleti – változásokra hívja fel a figyelmet.

Évi 98 milliárd dollár – a Morgan Stanley tanulmánya szerint az autómegosztás és az önvezető autók ennyit tehetnek hozzá az 1,5 trillió dolláros alkoholpiachoz. Utóbbi méretét tekintve ez akár nem számottevő növekedésnek is tekinthető, de azért a 27 billió forintos növekmény mindenképpen figyelemre érdemes.

A kettőt együtt nem - a tanulmány szerint, ha tehetjük, inkább iszunk

A kutatók hipotézise szerint az a tény, hogy az Uber, valamint különböző autómegosztó szolgáltatások, valamint az önállóan vezető autók hazavisznek minket az esti italozásból, nagyobb fogyasztást szül. Ez még a hazai helyzetet tekintve is értelmezhető, hiszen így a sofőrködés feladatát levéve a válláról egy társaságban legalább még egy fő italozhatna, más országokban pedig – ahol a kis mértékű alkoholfogyasztás engedélyezett – a felelősség átruházása nagyobb mértékű alkoholbevitelre szorgalmazhatja az egyéneket.

A kutatók viszont ott hibáztak, hogy azt feltételezték, hogy az önvezető autó valaha csak és kizárólag önmagáért lesz felelős. Ilyenre ugyanis még jó pár évtizedig nem kerülhet sor – a volán mögött mindig kell lennie egy józan megfigyelőnek, aki szükség esetén átveszi az irányítást, hiszen az emberi érzékszerveink és helyzetértelmező képességünk sokkal ügyesebb és árnyaltabb, mint az autonóm autók rendszere. Vagyis az önvezető autók miatt elméletben nem növekedhet az alkoholfogyasztás – az viszont már más kérdés, hogy a robotizált segítség sokakban hamis magabiztosságot, és ebből eredően jó adag félreértést szül.

Hosszú út vezet még az autonóm autózás lényegének felfogásához

Mindezt pedig a rendszerek akár a médiából is érkező téves megítélése is táplálja: az önvezető funkció ugyanis arra van, hogy a biztonságot és a kényelmet fokozza adott esetben, nem pedig azért, hogy helyettünk vezessen és figyeljen mindig, bármiféle felelősséget levonva a vállunkról.

Így tehát tanulságként annyit érdemes levonni ebből a kutatásból is, hogy az önvezető autózás műfajának sokkal jobb kommunikációra, megértésre és kontextusra van szüksége, ha egyáltalán azt akarjuk, hogy a technika eljusson a széleskörű sorozatgyártásig. Ha ugyanis minden egyes autonóm irányítás alatt történő baleset miatt keresztre feszítik az alkotót, szépen lassan búcsút inthetünk egy ügyes funkciónak – melynek működtetésért továbbra is egyetlen ember felel, akit úgy hívnak, hogy autóvezető.