Miután 1976-ban az első Golf GTI-vel elérhetővé vált a kövérebb teljesítmény a kisebb pénztárcájúak számára is, a mozgalomnak már nem lehetett megálljt parancsolni. Ki presztízsből, ki pénzkeresésből, vagy éppen bizonyítási vágyból dobta piacra elérhető „sportautóját”. És míg az árakkal csínján bántak a gyártók, addig a teljesítmény kitartóan kúszott felfelé: Top 10-es listánk éllovasaival szemben bizony még a 70-es évek elejének csúcs-sportautói – legyen akár Aston Martin, Porsche vagy éppen Ferrari embléma az orrukon – sem, vagy csak nehezen tartják a lépést.

Nosza vágjunk is bele: nézzük, hogy csak a gyorsulást és a végsebességet, és persze a tízmillió forintos korlátot szemünk előtt tartva kik bizonyulnak a legjobbnak. A tízedik helyet rögtön egy igazi ínyencfalat, még szőrös szívünket is ellágyító Peugeot RCZ foglalhatja el. A csábos Audi TT-konkurens 1,6 literes, morgós turbómotorja 200 lóerőt és 275 Nm nyomatékot présel ki magából, a hozzá kapcsolt remek, hatsebességes kézi váltó karjával ügyesen bánva pedig 7,5 másodperc alatt elérhetjük vele a 100 km/h-s tempót – nekünk ez ráadásul egy tizeddel gyorsabban is sikerült. A 237 km/h-s végsebesség mellett ráadásul még egy jó hírünk van a garasoskodóan sportolóknak: 6,8 literes normaértékünk is bizonyítja, hogy a fogyasztás már-már dízelesen alacsonyan tartható - esetében egyedül a használhatóság terén kell kompromisszumot kötnünk a kis túlzással nem létező hátsó helykínálat miatt.

Bezzeg benzinszomj terén a Renault Clio R.S. megköveteli a magáét, igaz, ezért listánk kilencedik helyezettje nagyon ügyesen kárpótol. Ha a 203 lóerős teljesítmény eléréséhez 7000 fölé forgó szívó kétliteres motor orgánuma és hangulata nem lenne elég, a 6,9 másodperces gyorsulás és a 225 km/h-s végsebesség magáért beszél. Kár, hogy a 8,2 literes gyári fogyasztásnál a leghamvasabb gázpedálkezeléssel is fél literrel többet kért a modell.

Hasonló méretek, ám gyökeresen eltérő recept fogad minket a Volkswagen Polo GTI esetében. A gyártó-óriás legsebesebb törpéjének lelkét egy 1,4 literes, kompresszoros-turbós (tehát úgynevezett kettős feltöltésű) motor adja, ennek megfelelően pedig 180 lóerős teljesítményéhez kövér, 250 Nm-es nyomatékplató is társul. Ezek metszetét a szériában járó hétfokozatú duplakuplungos automataváltó a lehető legügyesebben kamatoztatja, 6,9 másodperces 0-100-as sprintet és 229 km/h-s végsebességet eredményezve. Az 5,9 literes vegyes fogyasztás tovább melengetheti a kisebb költségvetésből száguldók szívét – de ennél még lesz alacsonyabb is, kicsit előrébb jutva.

A Polóval osztozik kétpetéjű ikertestvére, az azonos hajtáslánccal kínált, papíron azonban 5 lóerővel többet tudó Audi A1 1.4 TFSI. Az Ingolstadti méregzsák kizárólag háromajtós változatban (a Polót kérhetjük 5 ajtóval is), a Volkswagennél azonos felszereltség mellett úgy kétmillió forinttal drágábban a menetteljesítmények terén szinte hajszálra ugyan azt tudja, mint a VW; adatai: 6,9 szekundum, 227 km/h és 5,9 liter/100 km.

Előtte viszont érintjük a konszern másik termékét, a 200 lóerős Skoda Octavia RS-t, amely már a nagyobbra nőtt személyek számára is megboldogulást hoz. A kétliteres turbómotor teljesítménye 7,2 másodperces 0-100-as sprinthez és 242 km/h-s végsebességhez segíti a hetedik helyet elfoglaló szedánt, amelyről a borongós télen mi is jó tapasztalatokat gyűjtöttünk.

A hatodik helyre futott be listánk leginkább különc darabja. Elég csak háromig számolni és a háromajtós, dízel ferdehátú elcsavarja a fejeket. A BMW 123d kétturbós kétliteres, 204 lóerős gázolajosa még az automatás, összkerekes X1-et is figyelemre méltó elánnal mozgatta, az egyesből pedig már-már igazi vadócot varázsol: a 6,9 másodperces 0-100-as sprint és a 238 km/h-s végsebesség szavatolja a sebesség élményét, miközben az 5,2 literes átlagfogyasztás listánk legtakarékosabb darabjává teszi a bajor modellt. A költségcsökkentés azért ráférne: 9,54 milliós alapára miatt ugyanis kis híján lemaradt a felsorolásból.

Visszafogott külső, különc szellemiség - galéria

Nem tett így az élő legenda, a Golf GTI sem, amely azonban a dobogótól még távol, az ötödik helyen végzett. Mondhattunk volna Sciroccót is, de mégis a sportkompaktok nagyapja a praktikusabb és kedvezőbb választás, amely ráadásul kedvezőbb áron kelleti magát, a két típus menetteljesítményei pedig szinte hajszálra megegyeznek.

A 6,9 másodperces 0-100-as sprint és a 240 km/h-s végsebesség a kétliteres turbómotor 211 lóerejének eredménye, amelynek ünnepi kivitele immár 235 lóerőt teljesít; ezzel már rálép a negyedik helyen tanyázó méregzsák lábára is.

(Kattintsanak a következő oldalra a kőkemény élmezőnyért és az igazi ellentmondásokért).