Nap mint nap halljuk, olvassuk, hogy mennyire szennyezőek a belsőégésű motorokkal hajtott közúti járművek. Ők a felelősek azért, hogy olvadnak a jéghegyek, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és olyan labilis a levegő minősége, hogy elég egy kis köd, borongós hideg idő, hogy a káros anyagok egyből túllépjék a határértékeket. Ám a valóság ennél sokkal árnyaltabb, a bűnösök száma sokkal több, a jelenlegi megoldások pedig csak a felszín megkapargatását jelentik.

Ha az ember figyelmesen hallgatja a híradásokat, olyan településnevekkel találkozik a témában, amiket hát finoman szólva sem a hatalmas dugóiról, a rekordokat döntő forgalmáról ismerünk. Átmegy rajtuk maximum egy kétszámjegyű főút.

Sehol egy autó, és mégis szmog van – hogy lehet ez?

Tehát joggal érezzük, hogy itt valami „bűzlik”. Akkor meg aztán végképp, ha ellátogatunk ezekre a településekre, felnézünk az ég felé, és rácsodálkozva látjuk, hogy milyen szörnyű füstöt ontanak ki magukból például a családi házak kéményei.

Mégis a tűzzel-vassal, magyarul büntető sarcokkal, kitiltással, pénzbírsággal űzött vad az autós, esetleg teherautós. A fekete füstöt eregető busz a közt szolgálja, annál szemet hunyunk. Ennek az a magyarázata, hogy az autót a gazdagok, a lusták, a kényelmesek hóbortjának tartják. Ami részben igaz, részben nem. Ebből pedig érdekes megoldások születnek.

Lottó helyett rendszámsorsolás. Ön nyert, ma a páratlan számú mehet

Egyik út a mostani elv, miszerint korlátozzuk a különösen nagy mértékben legszennyező járművek használatát. Ennek csak egy szépséghibája van: a legszegényebb, jellemzően legelavultabb járgánnyal járó rétegek az autót tényleg csak szükségből, és jellemzően ritkán használják. Ez jól látszik fővárosunk mostanában korlátozott forgalmán is, hiszen nehéz észrevenni a sűrű sorokban hömpölygő autók tömegében a számszerű csökkenést.

Másik gyakran alkalmazott megoldás a páros, illetve páratlan rendszámú járművek korlátozása, amiben ott a logikai buktató, hogy így nagyon szennyező járműveket is engedünk közlekedni, és eltiltunk igen kis mennyiséget kipufogó autókat is az utakról, ráadásul ahol páros és páratlan rendszámú kocsik is vannak a családban, vagy a céges flottában, ott bizony lehet, hogy pont a környezetszennyezőbbet fogják használni.

Sebességcsökkentéssel a szmog ellen?

Felvetődött a 30 km/h-s sebességkorlátozás. De ez csak abban az esetben lenne működő megoldás, ha a járművek 30 km/h-s sebesség esetén fogyasztanának a legkevesebbet, és a kibocsájtott kipufogógázuk ennél a sebességnél lenne a legkedvezőbb összetételű. De sajnos ez nem így van, ráadásul az arányaiban több káros anyagot lassabban haladva terítik szét. Arról már nem is beszélve, hogy a sebességkorlátozás csak akkor lehet hatékony, ha közben a forgalomban nem lesz káosz, például azért, mert a jelzőlámpák nem fognak hatékonyan összedolgozni a cammogó járgányokkal.

Szóval nehéz jól dönteni. De miért nem korlátozzák a leginkább környezetszennyezőbb tüzeléssel fűtő állampolgárokat? Szociális érzékenységből, hiszen a legszegényebb rétegek örülnek, hogy valamit, például egy halom rákkeltő festéket tartalmazó papírt, szintén rákkeltő anyagokat a levegőbe juttató ragasztóval teli bútorlapokat, hulladékokat rá tudnak dobni a tűzre. Ez teljesen érthető, senki nem fagyhat meg. Ráadásul az ellenőrzés ez esetben szinte kivitelezhetetlen. Melyik hatóság fog mintát venni házanként, kéményenként, vagy ellenőrizni, hogy minőségi tüzelővel fűtünk-e? És egyáltalán, hogy lehet egyenértékesíteni a másik pólust, azokat, akik talán autóznak, vagy rosszul tüzelnek, viszont kertes házban laknak, és egy halom pénzt költenek a kertjükre, hogy a zöld növények oxigént adjanak. Bizony, a teljes ökológiai lábnyomot kellene vizsgálni.

Legalább akkora bűnös, mint az autók

Kis érdekességként: a levegőszennyezés elsősorban füst formájában már az ókorban is ismert volt. Angliában, 1306-ban I. Edward király rendeletben tiltotta be a szén égetését akkor, amikor a parlament ülései zajlottak. Az más kérdés, hogy a rendelet megbukott, mert a tűzifa olyan drága volt, hogy a szegények tömege nem tudta megvenni. Úgy tartják, hogy ez volt egyébként az első levegőminőségre vonatkozó jogszabály az emberiség történelmében. Autós vonalon is van számos alternatíva. A belsőégésű motorokhoz például kisebb ökológiai lábnyomot hagyó szintetikus üzemanyag fejlesztése is jövőbe mutató út.

És mi van a nagy gyárakkal? Szintén olyan szereplők, akikhez nem lehet hozzányúlni, hiszen nemzetgazdasági érdek, hogy az üzem termeljen, bevétele legyen, a dolgozóknak pedig fizetésük, az államnak adóbevétele. Mellesleg ezen a ponton remélem, érezzük a nyugati világ képmutatását, hogy szimplán üzleti szempontból kiexportáltuk az összes környezetszennyező gyárunkat keletre, például Kínába, Indiába, majd most globális szinten kihúzzuk magunkat és ujjal mutogatunk rájuk, hogy milyen rosszak és nem tartják a kvótákat, fittyet hánynak a környezetszennyezésre, a nyugati munkakultúrára, vagy a munkavédelemre. Szerencsére a világ hosszútávon önszabályozó, és a közben európai mércével is jómódú ázsiai társadalmi rétegeket is egyre inkább kezdi zavarni a környezetszennyezés. Nem csoda, hiszen már fulldokolnak: arrafelé a tisztább napokon van olyan levegő, mint nálunk most, a legrosszabb helyeken.

Tehát jobb híján maradnak a közúti járművek, mert azok tiltása jár a legkisebb véráldozattal. Ugyan így is bukik az állam egy halom pénzt, hiszen a gazdaság motorja a közlekedés, és az üzemanyagok sarcain nagyot kaszálunk kollektíve, aztán buknak azok a kisemberek is, akiknek a környezetszennyező járművük a munkaeszközük, vagy az egyetlen lehetőség mondjuk eljutni egy kezelésre, de valamit tenni kell.

Az persze más kérdés, hogy tenni nem csak időszakosan kell, mert az már veszett fejsze nyele. Ha picit visszaemlékszünk az iskolai tanulmányainkra, könyvekben olvasott érdekességekre, bizony elbizonytalanodunk, hogy hányadik órában vagyunk a környezetvédelem terén.

Vicces vagy nem, ők is bűnösök

A WHO például már többször figyelmeztetett, hogy a metán 23-szor jobban fogja meg a hőt a széndioxidnál. A kérődző állatok tartásával óriási mennyiségű széndioxid és metán termelődik. De például a vízzel elárasztott rizsföldeken is jelentős mennyiségű metán keletkezik melléktermékként az oxigén hiányában a szerves anyagok bomlásakor. Az USA-ban a szarvasmarhatartó telepeken évente több millió tonna széndioxid és metán kerül a levegőbe. Ezzel szemben egy lomköbméter fa évente 590 g széndioxidot képes lekötni. Ha hihetünk az adatoknak. Az más kérdés, hogyha az állatok nem ennének, akkor a növények rohadásából keletkezne több széndioxid. Zárójelben megjegyezhetjük: a Földön a legfontosabb üvegházhatású gázok között van a szimpla vízgőz is.

Egy hatalmas rendszerből csemegézünk

Aztán több tanulmány foglalkozott már azzal is, hogy az új telepítésű erdők csak addig nettó oxigéngyárak, amíg először le nem hullatják a lomkoránjukat, hiszen annak a bomlásából is keletkezik szén-dioxid. A talaj szerves anyagainak a bomlásakor kb. tízszer nagyobb mennyiségű szén-dioxid keletkezik, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor. A kutatók manapság ezért óriási jelentőségű kérdésnek tartják, hogy miként befolyásolja majd az üvegházhatás a globális szénciklust, a szén körforgalmat, mely egyrészt öngerjesztő folyamat, másrészt globálisan változtathatja meg a talaj szervesanyag-tartalmát, tehát a minőségét.

Természetesen a globális felmelegedés és a szmog csak rokonok, hiszen a légszennyezés mérőszámai a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, az ózon és 10 µm alatti, kisméretű részecskék koncentrációja. Ezek mértéke miatt lehet szennyezett, a szmogriadó tájékoztatási-, vagy riasztási fokozatát elérő a levegő minősége. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a PM10-es néven elhíresült szállóport, helyesebben PM10 aeroszolt számos forrás okozhatja, például építkezések, utak kopása és így tovább. És a jóval kisebb PM2,5-es frakció az, amit a közlekedéssel kapcsolatban a dízelmotorok rovására írnak. Ennek ellenére az NOX, a CO és a por kibocsátás fő tényezőjeként mindig a közúti közlekedés kerül első helyre. Azt viszont érezzük, hogy egy hatalmas rendszerből kimazsolázni csak a járműveket nem hatékony megoldás.

Ezektől félünk, az elégetett ragasztótól, festéktől nem

De mitől is alakul ki télen légszennyezettség a különböző településeken? Nos, egyrészt a kedvezőtlen földrajzi fekvéstől, például a völgyekben fekvő városokban, a sekély hőmérsékleti inverzió miatt, mely a felszínen stabilis légállapotot hoz létre, és legjellemzőbben pont a reggeli csúcsban. A kis hőmérséklet sem segít abban, hogy a kevésbé illékony gőzfázisú szennyező anyagok egy része a szálló por részecskékre kondenzálódik. Röviden: azért, mert nincs légmozgás és hideg van. Érdekes adalék, hogy fontos szerep jut a beépítettségnek is, hiszen a magas épületek között a keskeny utcákon olyan légörvények alakulnak ki, amik gátolják a szennyező anyag kitisztulását, vagy más esetben pont felkeverik a szálló port.

A folyamatnak tehát csak egy kis szereplője a pöfögő belsőégésű motor, mely abban a sanyarú helyzetben van, hogy leginkább róla tudunk lemondani akkor, ha rossz a levegő, ám fő bűnösnek kikiáltani, és a teljes száműzését megoldásnak tekinteni nem vezet eredményre. Főleg úgy nem, hogy jelenleg még nincs helyettük működő alternatíva. Bár manapság úgy látszik, hogy az elektromos hajtások jelentik a jövőt, egyelőre a teljes életciklusuk alapján, ha beleértjük a gyártásukat, és a hulladékként történő kezelésüket is, az ökológiai lábnyomuk még nem kisebb a hagyományos hajtásláncoknál.