Sokan nem értik, miért lehet olyan nagy durranás az önvezető autó, hogy ennyire propagálják mindenféle fórumon. Első blikkre rávágjuk, hogy a kényelem miatt. Második körben előjön érvként a kevesebb baleset víziója, ám az eb máshol van elásva.

Természetesen nem mellékes a kényelem, mint hozadék, hiszen az új autókat el kell tudni adnia a gyártóknak, és ha van egy aduász, esetleg egy olyan valós plusz, amit a konkurencia, a régiebbi modell még nem tud, nem tud olyan áron, vagy nem mer bevetni, azzal sokat lehet kaszálni. Az autonóm közlekedés pedig elég ütős extra funkció ahhoz, hogy sokan lecseréljék az autójukat, még azok is, akik alapvetően elégedettek a jelenlegi járművükkel. És van akkora marketing értéke, hogy megérje sok pénzt beleölni a fejlesztésébe.

Az önvezető funkció marketingértékére, imázsépítő erejére a legjobb példa a Tesla

A biztonság is olyan funkció, ami komoly hívó szó a vásárlóközönségnek. Azt szokták mondani, hogy egy átlagos embernek a vezetés a legösszetettebb, legtöbb koncentrációt igénylő feladat, amivel élete során találkozik. Ha ezt a terhet pedig valaki hatékonyan leveszi a válláról, hát nem kell jósnak lennünk, hogy belássuk, sokat hajlandó majd fizetni érte. Ki ne szeretne kényelmes burokban utazni, miközben akár pihenhet, vagy intézheti a teendőit, dolgozhat, büntetlenül ihat alkoholt, drogozhat, mobiltelefonálhat kézből, sminkelheti magát miközben autózik, stb. (még ha ennek jó része nem is teljesül a következő évtizedben)?

Ám az csak egy hívogató cukormáz, hogy az önvezető funkciót nekem, meg Önöknek, szóval az átlagos vásárlóknak, az egyéneknek fejlesztik. Mi csak kísérleti egerek vagyunk a rendszerben. A cél sokkal nagyobb horderejű annál, hogy a gyártók a sofőröknek egyesével próbáljanak kedvezni. Ha ennyi potenciál lenne az üzletben, azért talán nem is fejlesztenének olyan gőzerővel, és nem tolnának bele annyi pénzt a gyártók.

Önvezető funkcióval az egyéni és a közösségi közlekedés kényelmi előnyei összegezhetőek

A lényeg nem is a személyautózásban van, hanem a teherforgalomban, vagy a személyszállításban. Mert ha eljön a kor, amikor a processzorokba, meg kamerákba, érzékelőbe zárt robotpilóták feleslegessé tudják tenni a céges flottákban a hús-vér sofőröket, azzal sokat lehet ám spórolni. Gondolják végig, nem kell fizetést adni nekik, meg sarcokat állambácsinak utánuk. Munkahelyi baleset estén nem hozhatják ki bűnösnek a sofőrt, vagy épp fordítva a munkáltatót. Rengeteg pénzt, macerát spórolhatna meg mondjuk egy busztársaság, vagy egy kamionos cég.

Az önvezető technológia fő célja a személyszállítás, vagy árufuvarozás meghódítása

De ez még mindig nem az a kategória, amitől mondjuk egy hatóság is elájulna. Csakhogy az önvezető funkcióval össz-közlekedési érdekeket is könnyen keresztül lehet vinni. Például lehet arra optimalizálni egy önvezető autót, hogy minimális környezetszennyezésű üzemben működjön. És ügyesen csinálva ezt le lehet úgy is programozni, hogy a bent ülőknek fel se tűnjön. Például manuális üzemmódban ha akarja a sofőr, kihasználhatja a kocsi minden lóerejét, önvezető üzemben viszont kissé cammogni fog az autó. Az analógia pont az, mint a stop-start rendszernél, ami ugyan kikapcsolható, van hátránya is, de tessék-lássék alapon azért csak ellenszere a környezetszennyezésnek.

Robotpilóta üzemmódban akár észrevétlenül lemondathatnak a saját döntéseinkről is

Vagy működjön úgy, hogy kisebbek legyenek a dugók, vagy vezessen úgy, hogy nagyvonalúan előnyben részesítse a közösségi közlekedés járművet. Esetleg járjon olyan útvonalon, kihagyva egy terhelt útszakaszt akár kerülő, vagy hosszabb menetidő árán, ami az egyénnek nem is olyan kedvező, viszont az össztársadalmi érdek ezt kívánja.

A rendszerek a végletekig fejleszthetőek, csak az emberre jellemző intuíciót nem lehet teljesen beléjük tölteni

A rendszerek optimalizálásával, illetve ami az utópia utolsó foka, a közlekedés majdnem összes résztvevőjének az összehangolásával, egymással és az infrastruktúrával kommunikáló járművek között csökkenteni lehet a követési távolságokat, növelni a sebességeket, összedolgoztatni autókat és lámpákat.

Ám, mielőtt éljenezni kezdenénk, egyelőre, és a jövőben is az önvezető utópiának van minimum kettő, vagy inkább három komoly gátja. Nem is a rendszer bonyolultságával van a baj, hogy mennyi mindenre kell odafigyelnie, vagy milyen sok nem átlagos szituációt is meg kell tudnia oldania, hiszen az idővel megoldható lesz. A felelősség kérdése viszont nem úgy tűnik. Méghozzá azért nem, mert a közúti közlekedés nem egy homogén valami.

Ott vannak és lesznek a nem önvezető, ám nagyon propagált kerékpárosok, a klasszikus gyalogosok, akikkel összeereszteni olyan gépeket, akik algoritmusok szerint „gondolkodnak”, hát az nem igen működik. A gép hiába nem hibázik addig, amíg meg nem hibásodik, amíg az adott szituáció megoldását bele nem programozták, és még akkor is lehet bele hibaelhárító, hibakezelő funkciókat rakni bele, viszont a gépek mesterséges intelligenciája egy lufi fogalom, hiszen nincs meg bennük az intuíció, a csakis humánumokra jellemző plusz.

Nem véletlenül olyan vemhesek, túlzottan körültekintőek a mai önvezető funkciók. Propaganda szintjén azt hirdetik, hogy azért jó, mert nem kell figyelni vezetés közben, de ha bármi gikszer van, akkor viszont elvárja tőlünk a gyártó, hogy figyeljünk és oldjuk meg. Felelősség, ez az a jogi gát, amihez kellene az intuitív funkció.

A jövőkép is érdekes, hiszen ha elterjednek az önvezető autók, el fogjuk érni azt a kritikus szintet, amikor a társadalomban, például a gyalogosokban, a kerékpárosokban felmerül a kérdés, vajon ezek a robotpilóták nem veszélyesek-e ránk nézve?

Ipari, vagy mezőgazdasági környezetben, ahol a gép elkülöníthető az emberektől, már mai is jól működik

De ezek a kérdés olyanok, mint a hitelhirdetésekben az apró betűs rész, mert az autóiparnak pörögnie kell, a fenntartható fejlődés, a kényelmes, felelősségmentes élet, a tiszta közlekedés, a nulla baleset reményét is a zászlónkra tűztük. Ebben pedig az egyik csodafegyver az önvezető funkció. Ami viszont jó hír, hogy sokan fejlesztenek olyan irányokban, ahol az ember nem rondít bele olyan mértékben a képbe. Elsősorban ipari környezetben, raktárokban, gyártóüzemekben, vagy a mezőgazdaság terén, ahol jóval nagyobb biztonsággal lehet működtetni az önvezető járműveket, és már működnek egész hatékonyan rendszerek.