Miért fordulhat elő, hogy a szakértők, a hatóságok nem nyilatkoznak, vagy csak ködösítenek? Hol vannak a felelősök, és miért mindent az újságíróknak kell kideríteni? Ezekre a kérdésekre adnak választ a veronai buszbaleset hírei, az újra és újra felvetődő kérdések. De mit is mutat a féknyom? Ezek után bekapcsoljam a biztonsági övemet? Be merjek-e ülni egy sok kilométert futott buszba? Megfelelőek-e a szabályok a közúti személyszállítás terén? Ezek sajnos sokszor elsikkadnak.

Minden nagy volumenű baleset során a három legfontosabb hír, hogy milyen fokú a veszteség, tehát hányan haltak meg, vagy élték túl sérülésekkel, és hányan szálltak ki a járműből épségben. A másik nagy kérdés a történek rekonstruálása, a harmadik pillér pedig a felelősök kihirdetése. A tanulságok levonása sajnos csak a büntetések mértéke szintjén kap figyelmet.

Higgadt hír gyártása lehetetlen több okból pillanatok alatt. Nem véletlenül nem nyilatkoznak egyből komoly szakértők, vagy teszik kimért módon, kiemelve, hogy itt csak teóriákról lehet szó. Velük nincs is baj, sokat lehet tanulni a nyilatkozataikból.

Így ismerjük a féknyomot, ám a valóságban sokkal láthatatlanabb

Például a féknyomról, ami közel sem olyan egyértelmű fogalom, ahogyan azt a hírgyártók használják. Ugyanis a féknyomok az esetek többségében nem a filmekből, meg régi Zilek satufékezéséből ismert nagy fekete csíkok, amiket a vak is lát. Az igazságügyi szakértők mindenféle módon az aszfaltot vizsgálják, és számos olyan eset van, amikor nem lehet fellelni még nem sokkal a baleset bekövetkezése után sem azt. Míg más esetben néhány órával a baleset után már szinte kizárt a féknyom detektálása. Ráadásul a modern elektronikus segédekkel, ABS-sel vértezett autók bár sok esetben hagynak szabályozási nyomot, azok láthatóvá, elemezhetővé tétele sokkal nehézkesebb. Erre mindenféle módszert, például vegyszerezést, infravörös kamerákat használnak a szakemberek.

Fékezett a sofőr? Nem csak a féknyom árulja el.

Érdekes módon a féknyomnál egyrészt a gumidarabok is nyomot hagynak, másrészt a súrlódás miatti nagy hőtől az aszfaltban lévő bitumen is képes elszíneződni. Másik kevésszer emlegetett tulajdonsága, hogy nincs a féknyom és a fékezés között ok-okozati összefüggés. Hiszen attól, hogy nincs féknyom, a sofőr még fékezhetett, csak nem olyan intenzitással, vagy nem olyan körülmények között, hogy az látható maradjon. Ennek ellenére, ha egy helyszínre érkező fotóriporter nem látja a nagy fekete „gumicsíkot”, vagy valahonnan azt az információt kapja egy újságíró, hogy nincs féknyom, egyből továbbfűzi a történetet, miszerint a sofőr valószínűleg elaludt, vagy rosszul lett.

Ez megint csak két ok, de nem az összes, hiszen az autóvezetők nap, mint nap térnek ki a sávjukból a telefonjukat, vagy bármi mást matatva a járművükben.

Áldás, vagy átok a biztonsági öv a buszokban?

A híradások szerint az autóbuszban voltak biztonsági övek. A szörnyű baleset során újra kérdés lett, hogy be kell-e kötni a biztonsági öveket. Hiszen ha kigyullad a jármű, akkor amíg kikapcsoljuk az övet, értékes időt vesztük. Ám ne feledjük, ebben a balesetben is volt ütközés mielőtt csúnyán összeégett a busz, más szóval sokan már a becsapódásnál olyan sérüléseket szenvedtek volna öv nélkül, ami csökkentette volna a túlélési, vagy sérülés nélküli túlélési esélyüket. Valójában a baleseti statisztikák megválaszolják a kérdést, hiszen sokkal kisebb annak a valószínűsége, hogy az öv árt, mint használ.

Volt jelentősége annak, hogy a Setra 317 GT-HD típusú autóbusz életkorát már két számjeggyel írták? Természetesen, mint minden járműnél, a buszoknál is folyamatosan történnek biztonsági fejlesztések, ám ez nem jelenti azt, hogy egy öregebb járműben veszélyben vagyunk. Ha megnézzük a légi járműveket, bizony nem egy nagykorú, ám ettől még kiválóan működő repülővel találkozunk. Ezzel a Setra típussal számos külföldi cég szállítja utasait a mai napig Európában. A kornál sokkal fontosabb kérdés, hogy mennyire van jól karbantartva.

Több európai vállalkozás használja mai napig a típust

De mitől semmisült meg ennyire a fél oldala? A híradások 100-120 km/h-s sebességekről írnak, ám amíg nincs releváns rekonstrukciója a balesetnek, ezt érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, a sérült jármű ugyanis sok esetben csalóka képet mutat. Azt szoktuk meg, hogyha egy nagy jármű, például egy busz, vagy teherautó ütközik egy autóval, ott ezek a nagy monstrumok fölényesen viselkednek, hiszen nagy tömegük, és ezzel párhuzamosan nagy mozgási energiájuk miatt nehéz kitérítenie és nagy lassulásra késztetnie azt a másik félnek.

Ám abban az esetben, ha egy „kimozdíthatatlan” tárgynak, jelen esetben egy masszív hídpillérnek ütközik, ott a nagy tömeg előnyből hátránnyá válik, hiszen a nagy mozgási energia sokkal nagyobb deformációt okoz. Gondoljunk csak vissza Lady Diana balesetére, mikor hídpillérnek ütközött a hatalmas, páncélozott Mercedes-Benz, amiben utazott.

Ráadásul mivel kis átfedéssel, és szinte nulla fokos szögben ütközött a busz, így sokkal kisebb felültre koncentrálódott a meglévő energiamennyiség, a „vékony” hídpillér pedig pengeként vájódott bele a busz utasterébe. Jól látszanak a képeken, hogy nem tudta kitéríteni, és a pálya közepe felé lökni a pillér a buszt. Tehát a rombolás mértéke, és a sebesség soktényezős kirakós, amit csak komoly számítógépes szimulációk, adatgyűjtések fognak megválaszolni.

Sok típusnak van a jobb első kerék mögött, a poggyásztartó rekesz előtt a tankja

Ahogy azt is, hogy mitől gyulladt ki valójában a busz, hiszen itt is több lehetséges teória látott napvilágot. A lehetőségek tárháza végtelen, hiszen a buszon rengeteg éghető anyag van, elég csak a hosszú távú utazásokhoz mért hatalmas üzemanyagtankra, a poggyászokra gondolni, de oxigénből sincs hiány, a „szükséges” gyulladási hőmérsékletet pedig egy halom, például egymással súrlódó és felhevülő futómű, vagy fékalkatrész előidézheti. Volt hír füstölő kerékről, lángoló motorról, buszost figyelmeztető kamionosról, ám bármelyik szemtanú is látta és emlékezett jól az esetre, az közel sem biztos, hogy a tragédia a látottak miatt történt meg. Egy viszont biztos, az események felgöngyölítése hosszú folyamat eredménye lesz, addig pedig rossz olvasni, hogy sokan már bűnbakokat keresnek, jogalkotói beavatkozást sürgetnek.

Őszinte részvétünk az elhunytak szeretteinek, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek.