Legelőször talán indiai utam során szembesültem vele, hogy ez így nem lesz jó. A második és a harmadik világ országainak rohamos fejlődése dicséretes tény, ám ha az ember-milliárdok ezt ugyanazon az úton teszik, mint Európa az ipari kibontakozás hajnalán, komoly katasztrófával is szembesülhetünk. Erre bizonyítékként most Pekingben állnak a gyárak.
A South China Morning Post beszámolója alapján több üzem is beszüntette működését Pekingben a veszélyes szintet elérő szennyeződés miatt, amely az autógyártást is érinti. A gondot egészen pontosan a PM2.5 részecske okozza, amelyből átlagosan a pekingi levegő köbméterében jelenleg is 200-400 mg tartózkodik, amely szintre a vasárnapi 886-os csúcsról húzódott vissza a koncentrátum. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal előírásai szerint az elfogadható PM2.5 koncentrátum 65 mg/m3 lehet, de az átlagos maximum értéknek már a 15-öt sem szabadna átlépnie.
Mint tudjuk, Kína és India területének jelentős részén állandó jellegű az egészségkárosító szint feletti környezetszennyezés, amely nem csoda, hiszen a világ iparának meglehetősen jelentős része ide összpontosul. Azonban ha a helyi piacok is még jobban megerősödnek, a jelenleg szegénynek nevezhető milliárdok vásárlóerővel, emiatt pedig piaci kereslettel fognak rendelkezni, amely még több beruházást, valamint újabb autók milliárdjait jelenti. Ez hatalmas infrastrukturális beruházási igényt szül, és ez még csak az óriási mókuskerék apró szelete. Csupán egyetlen égető probléma marad megoldatlan: a környezetvédelem kérdése.
Maga Kínai is elsősorban a járművek emissziójával magyarázza a kialakult helyzetet, amelyet az ipari szennyezés és a hideg idő miatti fokozott szénfelhasználás súlyosbít. Jelenleg a 22 milliós lakosságú Pekingben összesen 48 helyszínen áll a munka, így például a Hyundai gyárában, ahová már vasárnaptól kezdve nem járnak be dolgozók. Miközben napi szinten mintegy tízezer gyermek fordul meg kórházakban légzőszervi panaszokkal, a város irányítása azzal védekezik, hogy éppen a nyolcéves környezetvédelmi programját készíti elő, és az elmúlt 14 évben a beavatkozásoknak köszönhetően 30-70 százalékkal csökkent a szennyezés mértéke.
Általában ez a pont az, amit hallgatás követ. Ugyanis a Föld minden lakóját megilleti a jog, hogy érvényesülni, jobb körülmények között élni tudjon, amelyre jelenleg tömegesen a gazdasági fejlődés ad lehetőséget. Ám a fogyasztói társadalom és a hajtás szép lassan már attól is megfoszt minket, amelyet sokan alapvető jognak gondolnak: a levegőtől. Viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer működésének a kulcsa éppen ez a folyamatos kicserélődés, jobb megoldás tömeges felhasználásban pedig eddig még nem született. Radikális álomképek hajhászása helyett az előre út éppen abban a filozófiában rejtőzhet, amelyet az autógyártók a fejlesztéseik során mostanában előszeretettel használnak. A kis előrelépések sorozatában, amelyek végül nagy ugrássá állnak össze. Egy kis drága, ám áldásos alternatív energia itt, némi jövőbemutató fejlesztés ott, egy kis visszafogás amott és máris eggyel beljebb lehetünk. Hogy ez hosszú távon rengeteget számít ekkora mennyiségnél, az nem kétség. De hogy ez mire lesz elég, és hogy elbírja-e a súlyát a rendszer? Nos, ezt majd kiderül.
Nyitókép forrása: T.F. News