Az autóipari szereplők már azóta próbálgatják kitolni saját, és sokszor a józanész határait, amióta létezik autógyártás. Ennek bizonygatására pedig a különböző koncepció- és tanulmányautók elkészítése a legjobb módszer, mellyel nem csak átültethetik a gyakorlatba, hanem be is mutathatják a nagyközönségnek sokszor világmegváltónak hitt terveiket. Az persze már más kérdés, hogy mindebből mi valósul meg sorozatgyártásban – ezzel fogunk foglalkozni cikkünkben.

Mielőtt belevágnánk a téma közepébe, azért érdemes megvizsgálnunk, hogy manapság miféle koncepciókkal szoktak előállni a gyártók, hiszen a nagyobb autószalonokon már szinte minden gyártó standján találkozhatunk egy-egy ilyen prototípussal. A legegyszerűbben talán kategóriákra bontva tudnánk elkülöníteni egymástól a különböző tanulmányokat.

Figyelemfelkeltés - ez a valódi célja a tanulmányautóknak

Noha pontos megnevezéssel nem tudunk szolgálni, hiszen a koncepciókat nem bontják szegmensekre a gyártók, mégis viszonylag egyértelmű a helyzet. Legkönnyebben talán a sorozatgyártással való kapcsolatuk alapján lehetne kategorizálni őket. Kezdve a valóságtól leginkább elrugaszkodott változatokkal, léteznek azok a modellek, melyekről már bemutatkozásukkor biztosra vehetjük, hogy nagy valószínűséggel soha, vagy legalábbis még évtizedekig nem találkozhatunk majd hasonlóval sem szériagyártásban – ilyenek például a legújabb önvezető koncepciók, mint például a főképen látható Mercedes F015.

A következő lépcsőfokot a formatanulmányok jelentik, melyeknek ugyan közvetlen leszármazottjuk sosem lesz, a rajtuk látható formai megoldások egy részét – mint például a lámpák, vagy éppen a hűtőrácsok vonalait – a márka jövőbeli típusain viszontláthatjuk. Ezekben a prototípusokban sokszor érdekes hajtásláncok is bemutatkoznak, amiket általában, még ha nem is egy az egyben, de felhasználnak a gyártók. Az ilyen autók utópisztikus utastereit azonban legfeljebb nagyvonalakban láthatjuk viszont a későbbiekben – a fent elmondottakra az egyik legjobb példa a Mazda Shinari.

Ma már ismerős, ugye? - ez a Mazda Shinari

Harmadik, és egyben talán legkevésbé izgalmas csoportunk a szériaközeli tanulmányautóké, melyek esetében néha már arra kell gondolnunk, hogy a már kész típust alakítják át, hogy néhány látványosabb részlettel megfűszerezve szolgáljon vizsgálati alapként a nagyközönség reakcióit tekintve – ezt a módszert előszeretettel alkalmazza a BMW, és egy ideje már a Mercedes is. Persze vannak olyan gyártók is, akik valóban a koncepcióval készülnek, mint például a Mazda a CX-5 vagy éppen a 6-os esetében. Ezek a tanulmányok már valóban hasonlítanak a végleges modellre, legtöbbször kívül-belül.

Az utastér mindig jóval futurisztikusabb

Ha igazán alaposak akarunk lenni – és persze miért ne akarnánk –, akkor érdemes az olyan prototípusokat is megemlítenünk, amelyek valóban egy kész modell alapjait használva mutatnak be nekünk érdekes újításokat. Ilyen például a BMW M4 Iconic Lights, vagy éppen a Volkswagen Golf R Touch. Számunkra persze a második, tehát a formatanulmányok kategóriája a legérdekesebb, hiszen ezek alapján tudunk leginkább képet alkotni az adott márka jövőbeli formanyelvéről és terveiről – így a következőkben ezekkel foglalkoznánk leginkább.

Ha már a Mazdát hoztam fel példának az előbb, kezdjünk is a japánok 2010-es tanulmányával, a Shinarival. A rendkívül látványos négyajtós kupé volt az a modell, amely bemutatta nekünk az azóta szinte minden autórajongó által ismert, és a legtöbbek által kifejezetten kedvelt formanyelvet, a Kodót. Az akkor még utópisztikusnak ható formákat rögtön a szívébe zárta a közönség, így nem is meglepő, hogy azóta már szinte minden Mazda orrán ott tetszeleg az ötszögű hűtőrács, melynek króm szegélye ügyesen játszik össze a morcosra húzott fényszórókkal – nem is beszélve az oldalsó árnyéktörő vonalról.

Mintha a Shinarit látnánk - persze valamivel visszafogottabb változatban

Így született meg a Mazda legújabb formanyelve, melynek sikere azóta is töretlen, habár a japánok nem is bízták a véletlenre, hiszen a Shinari után szinte minden egyes új típusuk bemutatása előtt egy-egy szériaközeli koncepcióval – mint például a Minagi, a Takeri vagy éppen a Hazumi – mérték fel a nagyközönség reakcióit. Ezeknek a prototípusoknak a Shinarival ellentétben már az utastere többet elárult a szériaváltozatok megoldásairól.

Egyelőre még várjuk a Monza formáinak valódi örökösét

A Mazda sikertörténete után egy kicsit bizonytalanabb talajra szeretném elkalauzolni Önöket, méghozzá a 2013-as Opel Monza koncepció felemlegetésével. Két éve még arról lehetett hallani, hogy az idén bemutatkozott K Astra örökli majd elsőként a látványos tanulmány formai elemeit, azonban a logóból kiinduló krómbetétek kivételével erről csak erős jóindulattal beszélhetnénk.

Ennek ellenére a villámosok kitartanak a Monza formanyelve mellett, és a tavalyi, Hungaroringen megrendezett Opel Családi Napokon éppen a prototípus mellett mondták el, hogy bár az Astra formai szempontból még inkább az átmenetet képviseli majd, és a következő Insignia lehet az, ami már egyértelmű rokonságot mutat majd a Monzával – ami egyébként a Flextreme-mel indított és tulajdonképpen nem befejezett irányvonalat válthatja. Az Insignát emlegetve egyébként érdemes a GTC kupétanulmányt is megemlíteni, hiszen szinte egy az egyben annak formáit örökölte a középkategóriás.

A lámpák és a hűtőrács bizony az Onyxról származnak

Ha már koncepcióautókról van szó, érdemes a Peugeot-t is megemlíteni, ugyanis a franciák újabban egyre több formatanulmánnyal jelentkeznek. Az oroszlános márka ráadásul 2012-ben egy szuperautón keresztül mutatta meg nekünk, hogy mire is számíthatunk tőlük a jövőben. Noha már az első perctől teljesen egyértelmű volt, hogy az Onyxból nem lesz sorozatgyártású típus, az azóta már ismerős hűtőrács és alul bevágott fényszórók szinte az összes Peugeot modellen felütik a fejüket, ahogyan az oroszlánkarmokat mintázó hátsó lámpatestek is.

A Quartz és a 308 R HYbrid

Azóta persze már több tanulmánnyal is előjöttek a franciák, mint például a Quartz crossover, melynek formai és technológiai megoldásait egyaránt átültették a mérnökök a 308-ba, noha egyelőre R HYbrid néven az is csak prototípus – és ez sajnos valószínűleg így is marad. A példákat ugyan napestig sorolhatnánk, de miután egy japán, egy német és egy francia márkát is kitárgyaltunk, érdemes a prémiumok felé is vetnünk egy pillantást.

Az utóbbi időben talán a Volvo volt a legaktívabb ezen a téren, hiszen egy teljes sorozattal nyűgözte le vásárlóközönségét – noha valódi céljuk inkább a leendő formanyelv sikerességének bizonyítása volt. A Concept Coupe, Concept XC és Concept Estate kiválóan mutatta be, hogy mire is számíthatunk a svéd márkától a jövőben. Az első fecske természetesen a vadonatúj XC90 volt, mely a hatalmas hűtőráccsal, az első fényszórók Thor kalapácsát mintázó grafikájával és a hátsó lámpatestek jellegzetes alakjával teljes mértékben a fent említett koncepciókra épült – és hamarosan közelebbről is megismerkedhetnek vele, hiszen Vajda kolléga éppen most veszi górcső alá.

A Volvo három koncepcióval biztosította be magát - ez az XC

A következő versenyző a BMW, mely szintén naprakész példával szolgál számunkra a formatanulmányokról, és azok szériában megvalósuló megoldásairól. Természetesen a vadonatúj 7-es és a Vision Future Luxury kapcsolatára gondolok.  Noha az már a tanulmány megjelenésekor is egyértelműnek tűnt, hogy a bajorok nem fogják teljes mértékben felvállalni a koncepció extravagáns megoldásait, a végeredmény még visszafogottabb lett, mint gondoltuk – habár ettől még lenyűgöző az új zászlóshajó.

Kevés a közös a Vision Future Luxury-ban és az új 7-esben

Hasonlóságokat az autó oldalán és hátán végigfutó krómbetéteket leszámítva csak képzelőerőnk komoly igénybevételével találhatunk. Erre persze találhatunk magyarázatot, hiszen bár felépítését tekintve egyértelműen a 7-es előfutárának kellett volna lennie a prototípusnak, a tavaly áprilisi bemutató idején valószínűleg már pontosan tudták a bajorok, hogy milyen lesz az új zászlóshajó. Éppen ezért a Future Luxury akár egy másik, eddig még be nem vallott nagykategóriás újdonság elődje is lehet.

Az Audi esetében még közel sem látjuk a végét a történetnek, ugyanis a Prologue tanulmány, és annak különböző átiratai (Allroad, kombi) még nem érkeztek meg a sorozatgyártásba. Noha a kupé esetében még váltig állították a négykarikások, hogy a modell csupán egy formatanulmány, a puttonyos és a terepes változat esetében már egyértelműnek tűnik, hogy leginkább a következő A6-os esetében köszönhetnek majd vissza a látványos formák. Ugyan egy ideig még reménykedtünk benne, hogy a vadonatúj Q7 is örökölhet majd valamit a Prologue-tól, ez végül nem jött össze – az A8-nak azonban még van esélye.

A Prologue formáit szívesen látnánk már sorozatgyártsában is

Nagyon szívesen folytatnám még a sort, azonban a mennyiségi korlátok miatt erre sajnos nincs lehetőségem, de remélem így is sikerült egy kis betekintést nyújtanom a koncepcióautók, és a mögöttük álló stratégiák világába. Hosszasan lehetne még beszélni a valóságtól elrugaszkodott tanulmányokról is, illetve lehetne még boncolgatni a már-már szériagyártásra kész koncepciók mögött álló filozófiát is, ám ezeket meghagyjuk egy következő írásunk témájának.