A múlt heti Genfi Autószalonon az Infiniti egyik legfontosabb képviselőjével, Toru Saito Úrral, a márka üzleti alelnökével volt alkalmunk beszélgetni. Természetesen elsősorban az Infiniti jövőjéről érdeklődtünk, így amennyiben cikkünkün végig kísérnek minket, számos érdekességet tudhatnak meg a cég háza tájáról.
Toru Saito 30 éve dolgozik a Nissan-csoportnálA japán prémiummárka eddig látszólag nem helyezett túl nagy hangsúlyt a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, amit az óriási, bivalyerős V6-os és V8-as erőforrások is bizonyítanak, ám a jövőben elkerülhetetlen lesz az alacsony emisszióra való odafigyelés. Ahogy azt más gyártóktól megszokhattuk, a hibrid és elektromos modellek mellett – amelyek terén az Inifniti a legjobbak között kíván szerepelni – elsősorban a downsizing-é lesz a főszerep. Bizony, jól gondolják, négyhengeres turbómotorok érkezésére számíthatunk.
A Mercedes-Benzzel történő együttműködés eredménye egy modern motorcsalád lesz, s információink szerint mind benzines, mind pedig gázolajos egységekre számíthatunk. A motorok várhatóan körülbelül kétliteresek lesznek, teljesítményükről pedig ugyan még csak becslésekkel élhetünk, de nem lepődnénk meg, ha az öngyulladós legalább 200, míg a benzines alsó hangon 250 lóerős lenne.
Ezek az egységek akár az Infiniti nagyobb modelljeiben is felüthetik a fejüket beleértve az EX és FX crossovereket, valamint a G- és M-szériát, ám nem titok, hogy a márka teljesen új fejlesztésű kompakt modelljében debütálnak majd, amely többek között az Audi A3, az 1-es BMW, a Lexus CT200h, a Mercedes A- és B-osztály, illetve a Volvo V40 ellen kíván harcba szállni.
Akár ehhez hasonló ajtókoncepciót is láthatunk az Infiniti két éven belül érkező kompaktján
Részleteket nem tudunk még az autóról, és egyelőre azt sem sikerült kisajtolnunk Saito Úrból, hogy első-, vagy hátsókerekes padlólemezre számíthatunk-e, ám a Mercedes büszkeségeiből és a közös alapokból kiindulva megszülethet az első fronthajtású Infiniti is, amely kialakítás a praktikumnak és a helykihasználásnak is előnyére válhat.
Egy biztos: a néhány éven belül megérkező típus formailag teljesen beleillik a japánok különleges modellarculatába, üde színfoltot képezve a kategóriában.
A márka kompakt modelljét az Etherea vizionálja
Mérget vehetünk arra is, hogy két éven belül sorozatgyártásba kerülő teljesen elektromos kompakt Infiniti szedán legalább annyira egyedi lesz, mint "hagyományos" testvére. Megtudtuk, hogy egy hatótáv-növelő, generátorként működő belső égésű erőforrás megjelenésére hiába számítunk, az autót kizárólag hálózatról lehet majd tölteni.
Egyes pletykák szerint a Nissan Leaf alapjaira épül majd az egyelőre ismeretlen nevű, jövőbemutató négyajtós, ám ha így is lesz, mind a motor teljesítménye, mind pedig a hatótávolság nagyobb lesz, mint a Nissan esetében. Saito Úr elmondása szerint az Infiniti és a Nissan számos alternatív megoldással (például hálózatról tölthető hibridek, teljesen elektromos hajtásláncok, hatótáv-növelővel kiegészített elektromos rendszerek, üzemanyagcellás megoldások stb.) kísérletezik, amelyekkel idővel ki lehetne váltani a benzin- és dízelmotorokat - ám a jövőt még senki nem tudja megjósolni.
Rövidesen egy teljesen elektromos Infiniti szedán is bővíteni fogja a márka portfolióját
Ami biztos, hogy a belső égésű erőforrások fejlesztésében még akad bőven potenciál, az elkövetkező néhány évben pedig vélhetően a különféle hibridrendszerek jelentik majd az átmeneti megoldást, ameddig nem alakul ki egy tisztább jövőkép a fejlődés irányát illetőleg – a hibridekben rejlő lehetőségeket a remek M35h is mutatja, a recept továbbfejlesztésével pedig a későbbiekben számos Infinitiben találkozhatunk.
Tehát eltűnnek a finom, öblös benzinmotorok a japánok palettájáról? Idővel bizonyára, de egyelőre élvezhetjük a nem túl takarékos, ám annál nagyobb lélekkel, szebb orgánummal megáldott 3,7 literes és ötliteres egységeket. Saito Úrtól azt is megkérdeztük, hogy a G-szériához nem tervezik-e a jó néhány országban forgalmazott 2,5 literes V6-os alapmotor érkezését, de határozott nemleges választ kaptunk. A szakértő szerint a 3,7 litereshez képest túl kicsi fogyasztás- és árelőnyt tudna felmutatni, amivel nem lenne sikeres az öreg kontinensen.
A modellsorozatok felfrissülnek és kiegészülnek, a nagy motorok pedig lassan elköszönnek
Sokkal valószínűbb, hogy az általunk igen kedvelt, remek vezethetőségéről híres G-sorozat modellciklusa végéig még kihúzza a 3,7 literes, 320 lóerős V6-os benzinessel, a következő generációhoz pedig már a fentebb említett, hatékony turbós négyhengeresek érkeznek. A beszélgetés végén természetesen rákérdeztem egy esetleges szuperautó piacra kerülésére, amely biztosan jót tenne a márka presztízsének - és ne feledjük, hogy nem akármilyen alapok adottak a Nissan GTR személyében.
Saito Úr elmosolyodott, ám egyelőre nem mert semmit mondani. Azért halkan megkérdezte: „Ön úgy gondolja, hogy tényleg szüksége lenne az Infinitinek egy valódi sportautóra?" – válaszomat kitalálják. Van egy olyan érzésem, hogy valami finomság nagyon készülőben van a színfalak mögött; a Genfben bemutatott Emerge-E koncepció is erről árulkodik...
A közeljövőben vélhetően olyan remek hibridek is érkeznek, mint az M35h
A lélegzet is eláll - górcső alatt az Emerg-E
A szakembertől megtudtuk, hogy a kiállításon az Infiniti standjának középpontjában tündökölt Emerge-E koncepció ilyen formában biztosan nem fog szériagyártásba kerülni, de azért gondolhatjuk, hogy a mérnökök nem hobbiból töltöttek el rengeteg időt a dögös járgány megtervezésével és megépítésével. Bizton állíthatjuk, hogy ha nem lennének hasonló tervei a japánoknak, akkor nem találkozhattunk volna a kecses szépséggel, amelynek meghajtásáról egy hatótáv-növelővel kiegészített elektromos rendszer gondoskodik.
Az elektromotorok (2 db) egyhuzamban maximum 30 másodperc erejéig együttvéve akár 408 lóerőt képesek mozgósítani, hogy az egyfokozatú (irány)váltón keresztül meghajthassák az 1,6 tonnás, alig 4,5 méter hosszú, 0,34-es légellenállási együtthatóval büszkélkedő Emerge-E-t. Ennyi idő – vagyis 30 másodperc – pedig éppen elég ahhoz, hogy a sportkocsi álló helyzetből akár 200 km/órára gyorsulhasson. A váltó hiánya miatt a felsőbb tartományokban kicsit elfogy a lendület, amit a 209 km/h-s végsebesség is hűen tükröz, de a 4 szekundumos 0-100-as sprintidő viszont magáért beszél.
Az Emerg-E városi használat során akár 50 km-t képes (lenne) elektromos üzemmódban abszolválni, míg teljes hatótávolsága megközelíti az 500 km-t. Ebben a Lotustól érkező, direkt hatótáv-növelés céljából kifejlesztett háromhengeres 1,2 literes szívó benzinmotornak van szerepe, amely az akár 30,6 liternyi ’üzemanyagból’ tölti folyamatosan a 14,8 kWh-s akkumulátorcsomagot, melyet 16 Amperről otthon is tele lehet tölteni úgy 6 óra alatt. A meghajtásról önmagában gondoskodni nem képes, 1500-4000-es fordulatszámok között dolgozó 3-hengeres különben 56 lóerőt és 107 Nm-es csúcsnyomatékot képes mozgósítani.
Ha nem is ilyen formában, de ehhez hasonló módon remélhető, hogy a csodálatos Emerg-E nem fogja megúszni a szériagyártást. Mi például a Nissan GTR hajtásláncát és technikáját mondjuk hátsókerékhajtással kombinálva nagyon is el tudnánk képzelni a gyönyörű köntös alatt. És Önök?