1978 augusztusában a Mercedes-Benz bemutatta a Bosch segítségével közösen fejlesztett második generációs ABS-t a sajtó számára. A világelső találmány nagyjából innen indult hódító útjára 40 éve, sokkal többet adva, mint egy biztonsági funkció. Ugyanis belőle nőttek ki a modern menetstabilizáló és menetdinamikát fokozó rendszerek, melyek rengetek balesettől kímélték már meg az autós társadalmat.

Vitathatatlan előnyökkel - galéria1970-et írtunk, amikor az első generációs blokkolásgátlós fékrendszer meglátta a napvilágot. A TELDIX nevű cég és a Mercedes-Benz közös fejlesztése ekkor még nem volt alkalmas a sorozatgyártásra, ám 1978-ra, vagyis a nagy premierre sikerült olyan rendszert készíteniük a mérnököknek, amely minden kívánalomnak megfelelt. Az igényes kivitelezés pedig alapfeltétel volt, ugyanis az autók egyik királynőjében, az S-osztályban ünnepelhette sorozatgyártású premierjét az ABS.

Nem mai sztori: a blokkolásgátló ötlete közel évszázados

Az új rendszer fékezéskor megakadályozta a kerekek teljes leblokkolását, ezáltal irányíthatóvá/kormányozhatóvá tette az autót padlógázas fékezésnél is. Akármilyen hihetetlen, de ez az ötlet majdnem egyidős az autózással: 90 évvel ezelőtt, 1928-ban adta be a német Karl Wessel védjegyét a fékerő szabályozására – de a rendszer meglehetősen sokáig csak papíron létezett. 1941-et írtunk, amikor az első valós tesztek megtörténtek, de akkoriban még „csak kis mértékű sikert értek el” a fejlesztéssel, ahogy arról az Automobiltechnisches Handbuch beszámolt.

A recept azonban már akkor megszületett: érzékelők mérték a kerekek sebességét, amelyet egy vezérlőegység összegzett, majd a féknyomás vezérlésével az autó sebességéhez mért indokolatlan eltéréseket feloldotta – épp azelőtt, hogy a kerék teljesen leblokkolt volna. Mindez 1952-ben már kielégítően működött a repülőgépek esetében, majd 1954-től a vonatoknál is. Az autózás azonban komplexebb feladatnak számított a körülmények változékonysága okán.

A nyomtatott áramkörök megjelenése hozta meg a kívánt áttörést

A Daimler-Benz és a TELDIX GmbH az ABS fejlesztése során hasonló problémákba ütközött, mint elődjeik. Közös erővel már 1967-ben rájöttek a megoldásra, amelyet az indukciós elven működő érzékelők jelentettek. A jeleket egy olyan elektronikus egység dolgozta fel, amely aztán mágnestekercsekkel vezérelte a féknyomást. Akkoriban még analóg elven működött a legtöbb elektronika, ami hajlamos volt a meghibásodásra, de a Daimler megközelítése az integrált rendszerrel helyesnek bizonyult. Olyannyira, hogy az ABS első generációját már 1970-ben bemutatták a sajtónak, ahol kiváló visszhangot kapott a rendszer.

Utána azonban még nyolc esztendőnek kellett eltelnie a sorozatgyártásig. Miért ilyen soknak? Akkoriban még a Mercedes-Benz márka egyik legfontosabb prioritása a megbízhatóság volt, a fejlesztések és a javítások pedig éppen ezt a területet érintették. És persze az sem volt utolsó szempont, hogy olyan rendszer készüljön, ami lehetőleg nem kerül túl sokba. Ebben segített az integrált áramkörök megjelenése, amelyek nagyban javítottak a rendszer gyorsaságán is – a Bosch öt év elteltével jelentkezett az első teljesen digitális megoldással, amely már kizárta a téves működés lehetőségét, ráadásul milliszekundumos nagyságrendű beavatkozási tempót tett lehetővé. Ráadásul a fejlesztés arra is irányult, hogy az első kerekek mellett immár a hátsó kerekek is blokkolásgátló funkciót kapjanak.

ABS-szel és ABS nélkül - a különbség mai szemmel millió forintos

1978-ra megszületett a sorozatgyártású megoldás. Az ABS 1978 decemberében opcióként felkerült az S-osztály árlistájára, elképesztő 2200 márkás áron. Ez akkoriban 40 ezer forintot jelentett – ne feledjük, hogy ekkor Magyarországon 3700 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Németországban persze más volt a helyzet, de az első ABS-t így is milliós extrának nevezhetjük. Mindössze hat évnek kellett eltelnie, hogy innen hatalmasat ugorjunk: 1984-re a blokkolásgátló alapfelszereltség lett az összes Mercedes-Benz modellen.

Ez pedig nem is olyan ritka az autóiparban, és nem is kell évtizedeket visszatekernünk ehhez. Mondhatjuk például a ráfutásra figyelmeztető rendszert – szinte pár év alatt széria lett a kereskedelmi forgalomban kapható autók meglehetősen nagy hányadánál. Hasonlóan fogunk járni a manapság félig önvezetőnek nevezett csúcsrendszerekkel: jó eséllyel 5-8 év múlva enélkül már autót sem nagyon árulnak majd.

A jó dolgok villámgyorsan elterjednek

Az ABS fejlődése a premiert követően nem állt meg: 1991-re már az összes teherautón és buszon is széria volt a rendszer, amely a légfékkel is kiválóan működött. Sőt, a blokkolásgátló az évezred végére olyan finoman vezérelhetővé vált, hogy hasznos funkcióként még a Német Túraautó Bajnokság Mercedes-Benz versenyautóiba is bekerült.

Időközben pedig az ABS teljes vezérlőegysége egyre kisebb, hatékonyabb és strapabíróbb lett, holott újabb funkciókat is vezérelnie kellett. Ne csak a menetstabilizálóval összehangolt munkára és a biztonságra gondoljunk: a kerekek célzott fékezésével például sperrdiffi-szerű hatást is el lehet érni, terepen vagy tempós autózásnál fokozva a menetdinamikát. Sőt, az ívbelső kerekek célzott fékezésével az alulkormányozottságot is képes oldani sok rendszer. A biztonsághoz visszatérve pedig azt is elmondhatjuk, hogy az ABS kifejlődése nélkül nem lett volna menetstabilizáló rendszer – a kettő közül a blokkolásgátló létrejötte sokkal nagyobb előrelépésnek számít.

Már évtizedek óta megakadályozza a tipikus autóbalesetek harmadát

De mit is hozott magával a valóságban az ABS? A legfrissebb kutatások alapján a többautós baleseteket 18 százalékkal csökkenti a blokkolásgátló jelenléte, míg az egyautós (pl. kicsúszásos) balesetek bő harmadát akadályozza meg. Érdemes megemlíteni a motorkerékpárokat is, ott ugyanis a BMW innovációjának köszönhetően 1988-tól kezdve beszélhetünk ABS-ről: a kutatások szerint egy ABS-szel felszerelt motorral 37 százalékkal kisebb az esély a halálos balesetre. Aszfalton az ABS képes bizonyos modelleknél rövidebb fékutat létrehozni, igaz, kavicson vagy hóban, ahol a blokkoló kerék előtt felgyülemlő törmelék/hó is pluszba fékez, már ez nem igaz: ilyenkor akár negyedével is nőhet a fékút – viszont, kormányozható marad az autó, ami a legtöbb esetben sokkal fontosabb lehet, főleg, ha nem különösen gyakorlott pilótáról beszélünk.

Lassulás és kormányzás egyszerre, sőt, aszfalton még jobb fékút is

Az ABS úttörő szerepe az autóiparban tehát vitathatatlan, így ezúton kívánunk neki boldog születésnapot, olvasóinknak pedig nyugodt, biztonságos közlekedést!