El kell ismerni, tud valamit ez a Ken Block. Kevés olyan pilóta született a világon, aki hét - plusz néhány - videóval ekkora népszerűségre tett volna szert. Senna, Hill, Prost, Mansell, Lauda - mindannyian hosszú évtizedek munkájával jutottak el népszerűségük csúcsára. Az amerikai fiatalember sikerét elnézve nettó mazochizmus volt részükről a halom küzdelem és a határok feszegetése. Senna az életét adta érte, és a többiek is, csak ők túlélték. Az amerikai fenegyereknek viszont szinte pillanatok alatt sikerült eljutnia a száguldó cirkusz szintjére.

De mit tud a kaliforniai? Vágnám rá zsigerből, könnyelműen, hogy pont azt, amire szükségünk van. Megvezetni engem, Önöket szimpla, egyszerű, könnyen befogadható illúzióval. Kibérel egy gyárat, lezárat egy kikötőt vagy városrészt, kivonul egy profi stábbal, akik feltesznek jó szögekben egy halom kamerát, összekomponálja a csapatot, van mindig valami kezes és tényleg fantasztikus kocsija, amin ott vannak a kincset érő szponzormatricák, és elkezdi körzőzni az íveket - nem is akárhogyan.

Egyrészt nagyon sokat gyakorolva, ismételve, próbálkozva - már majdnem azt írom, hogy vak tyúk is talál szemet alapon. Azért csak majdnem, mert nekem biztosan nem sikerülne, de arra sem mernék fogadni, hogy Önöknek esetleg néhány bemelegítő gyakorlat után hasonlóan kiadná. Látva az aszfalton a halom gumiscsíkot vagy az érintők mementóit a tereptárgyakon, az amerikainak is csak sokadik próbálkozásra kerekedik ki a lehetetlen.

Talán a legendás, hátsókerekes éra Ford Escortos, majd később Sierrás pilótáinak azért ez nem jelentene akkora kihívást, hisz egy-egy szűk, kanyargós gyorsaságin versenytempóban is mindig belementek a táncba, lehetett akár szakadék, vagy betonfal a szűk aszfaltcsík mellett, és a WRC korszak összkerekesei is bármikor képesek mesterein rajzolni az íveket. Gigi Galli például októberben a Rallylegend etapjának egyik körforgalmában mutatta meg az összegyűlt tömegnek, hogy mit tud a Focus.

De miért írtam lehetetlent!? Ken őszinte ember, csak a kamera az, ami rafinált. Az van olyan szögbe állítva, hogy minden őrültségnek, a józanész fölényes kijátszásának tűnjön. E tekintetben le a kalappal az autós zsonglőr előtt. Süt róla a kreativitás, a gondos tervezésre való törekvés, az újító szellem, hiszen a tökéletes illúzió mindig fejben dől el, az mindig észjáték.

És Ken Block nagyon ért a mai emberek nyelvén. Ahogy a cégét építi, ahogy kiszolgálja a szponzorokat; szóval amibe belevág, abból általában sikeresen jön ki. Még ralis bukdácsolását is szerethető figuraként adta elő, hiszen megkapta az amerikai rali-bajnokság Rookie of the Year titulusát, sőt, 2006-ban már egészen a dobogó második fokáig jutott a ralitól idegen országban, de begyűjtött jó néhány X Game-es serleget is az évek alatt. A rali-világbajnokság (WRC) egyelőre túl nagy falat az amerikainak, de ki tudja, egyszer lehet, hogy ott is villant majd valami maradandót.

Ráadásul fantasztikusan szólítja meg a fiatalokat, és ha picit értőbb módon nézzük videóit, látjuk az apró finomságokat is - a gyönyörű lassított felvételeket, a perspektíva és a mélység játékát, azt a stílust, ahogy a számító hatásvadászatot könnyed laza underground életérzéssé alakítja, vagy mondjuk a népmesés motívumokat, hiszen a széles körhöz szólás mindig alappillére a produkciónak.

Most épp lowridereket csempészett a sztoriba, fehérként nyitva ezzel a latin- és afroamerikai rétegek felé. De turisztikai promóternek is profi, elég csak visszaemlékezni például a San Francisco utcáin vígan robogó villamossal kalácsozó epizódra.

"Tehénen a bugyi", autós formában újragondolva - pedig de szép lenne eredetiben!

Vagy ott van legújabb játékszere, az összkerékhajtású Mustang. Nem hiszem, hogy akadna még egy olyan előadó, aki ennyire simán le tudná nyomni a hagyományaikra oly büszke amerikaiak torkán azt a teljes képzavart, hogy az egyik legszebb vonalvezetésű, 1965-ös Mustang ikonra szükséges modern légterelőket aggatni, és muszáj beletenni az amerikai sportautózástól igencsak idegen összkerékhajtást. Na de ha a főszponzor egyik legismertebb modellje, a Ford Mustang épp most jubilál, és Kennek is kell cím, hogy ez a „valaha készült első és egyetlen”, akkor mit lehet tenni?

Szóval pont azt nem értem az egész Ken Block őrületben, amit valószínűleg a legenda, Ayrton Senna sem tudna összerakni, pedig ő is játszott kocsikkal. Máig felejthetetlen a brazil pilóta Honda NSX-es lábmunkája, sőt, reklámozott például Fordokat is – XR3-as Escortot, meg Corcel II-t. De hogy sikerül ennek a kaliforniai fenegyereknek ilyen ehetően tálalnia elénk a görbe tükröt? Nem értem!

Illetve értem én, s Senna is belátná, csak éppen a léptéken és a mértéken csóválná fejét. A régi nagyok és a mostani autóversenyzők sportemberek. Küzdenek, az egésznek van komoly tétje, van célja, de van határa is. Például a megismételhetetlenség. Hiszen ott, akkor, abban az adott pillanatban, az adott helyzetet kell megoldaniuk. Nincs idő úgy kimunkálni, ha valami nem sikerült, rendszerint nincs lehetőség javítani, mert jön mögöttük a másik versenyző, vagy épp a gumifal. Ott van a veszély, mert bármennyire is vált egyre biztonságosabbá az autóversenyzés, a baleset lehetősége még mindig benne van a pakliban. Meg kijön szépen a sportág műszaki jellege is, a teljesítmények harca és a technika ördöge.

Ettől, vagyis a kockázat és a lehetőség partijától pedig emberi lesz az egész – na jó, a pénz és a lobbik azért rontanak mindig alamuszi módon a helyzeten. Igen ám, de a mai álságos akciófilmek és videojátékok világában a valóság már kívülről, nézőként sokaknak túl unalmas, ezért kellenek az illúziók.

Pedig nem kellene, hogy feltétlenül unalmas legyen, csak sajnos az értékelés munkás meló. Egy jó autósportos futam olyan, mint egy nívós hangverseny. A nézőtől nem csak figyelmet, de értő füleket, felkészültséget is igényel. Követni kell az eseményeket, ismerni a széria előzményeit, a szabályrendszerét, a technikai lehetőségeket és a kusza érdekeket. No de pont ez az a plusz, amitől sokkal élvezetesebb, mint egy Ken Blockos illúzió – hördülne fel Senna. Köztünk nincs vita kedvenc brazil pilótám, csak éppenséggel a számok nem ezt mutatják. Gondoltad volna, hogy Ken Block legújabb videóját pár nap alatt majdnem dupla annyian töltötték le, mint a neveddel jelzett legnézettebb felvételt?