Ideális világ. Vajon létezik ilyen? Amennyiben igen a válasz a kérdésre, akkor a tökéletes világnak makulátlanul tiszta közlekedés az eleme - azt hiszem, ebben mindenki egyetért. Ez pedig fejlett és zéró kibocsátással rendelkező közlekedési eszközök használatát feltételezi, melyek felé most, a hibridek és villanyautók gyermekkorában úgy hihetjük, jó úton járunk.

Persze ehhez a régi idők történetét is ismernünk kell. Az autózás hőskorában még nem létezett semmilyen szabályozás, mely gátolta volna a környezetet szennyező anyagok kibocsátásának mennyiségét, így gyakorlatilag nem volt semmilyen határ, ami gátat állított volna a zajos, füstölő és rossz hatásfokú motorok gyártásának. Aztán teltek-múltak az évek, és az olajválság volt az az esemény, amely törvény nélkül önmaga kezdte gerjeszteni a takarékoskodás folyamatát.

Azonban a szabályok kialakulása mindenképp jelentős momentumnak tekinthető. 1970 volt az a jeles esztendő, mikor – meglepő módon – pont Észak-Amerikában, a "benzinzabáló" szörnyek földjén indult be a környezetvédelmi normák bevezetése. Az első intézkedés a már említett évszámhoz kötődik, ez volt a Clean Air (tiszta levegő) törvénycsomag, mely a környezetvédelem mellett a városi szmogok kialakulását is megfékezni hivatott. Európában más volt a helyzet, az öreg kontinensen ugyanis a kisebb motorokat részesítette előnyben a társadalom, ám nyilvánvalóan itt sem maradhatott minden a régiben, a jól ismert Euro szabályozási rendszer alaposan átalakította a látképet.

A Prius első generációja volt az első fecske - galériaElső körben a karburátorok kerültek ki a forgalomból, melyek helyét átvette az elektronika (ECU) által szabályozott befecskendezőrendszer. Utóbbi már érezhetően tisztább üzemet biztosított, de ez még nem volt elegendő. A törvények erejének segítségével a további szigorítások hiába voltak drasztikusak, a mérnökök esze mindig újabb és újabb, egyre hatékonyabb technológiai vívmányokat álmodott meg, melyek hatására az autókba épített erőforrások mára már a régi időkhöz képest töredék emisszióval rendelkeznek. Persze még mindig messze vagyunk az ideális közlekedési eszköztől, ráadásul pont itt érkeznek a gyártók válaszúthoz.

A Tesla Roadster is úttörőnek tekinthető - galériaAz egyik megoldás a jelenlegi belső égésű motorok hatásfokának feljebb tornászása. Ennek egyik úttörője a Mercedes, aki DiesOtto projektjével abszolút ígéretes jövőképet épít. Ám belátható, hogy ez is csak „ideig-óráig” orvosolja a problémát, és közel sincs ahhoz, amit ideálisnak mernénk nevezni. Aztán ott a hibridekben rejlő lehetőség. A benzin-elektromos hajtás első titánja a Toyota Prius volt, melynek első példányát 1997-ben adták el japánban, őt követte két évvel később a Honda Insight. Az első hibrid rendszerek még kezdetlegesek voltak, az akkumulátorok mérete és tömege jelentősen korlátozta az elektromotorok működési idejét, ráadásul áruk sem volt kedvező, de szerencsére ezek a tények azóta változtak. A modern villanymotorok és lítium-ion technológiával készülő akkumulátorok már alkalmasak arra, hogy élhető és érdemi hibrid rendszert alkossanak, főkent egy korszerű, magasabb hatásfokú benzinmotorral karöltve.

Ám a Toyota úttörője helyett most inkább a márka másik modellének jár a több dicséret. A nemrég szerkesztőségünknél is járt Auris HSD ugyanis mély nyomokat hagyott bennünk. 4 literes fogyasztása zseniális, miközben egy teljesen jól használható középkategóriás autó maradt minden hókusz-pókusztól mentesen. És hogy mi tetszett benne legjobban? Az ára. Alapmodellként már 6 millió forint alatt picivel elhozhatjuk a szalonból, ami igazán versenyképessé teszi, hiszen ez által már egy átlagosnak nevezhető család számára is elérhető alternatívává nőtte ki magát a hibrid technológia.

Jelenleg még nincs értelme így tankolni - galériaA manapság felbukkant, plug-in, azaz konnektorról tölthető változatok valamilyen szinten az elektromos hajtás hatótávjának kitolását teszik lehetővé, ám ugyanazzal a problémával szembesülünk itt is, mint azt később a tisztán villanyos hajtás esetében kifejtem. Hibrid téren egyértelműen a nyerő megoldás a mozgási energia visszatáplálásában rejlik. Egy hibrid annál "csudijóbb", minél több mozgási energiát képes az akkumulátorokba visszatölteni a fékezési és kifuttatási ciklusok alkalmával. Sőt, még az Octavia GreenLine tetején látott napelemek sem tűnnek rossz megoldásnak, ugyanis például munkaidőben így is nyerünk egy csipetnyi töltést anélkül, hogy konnektorra dugnánk az autót vagy beindítanánk a benzines egységet.

Szerethető és takarésok hibrid - galériaViszont az Auris HSD és a Prius tesztelése során egyértelműen kiderült, a hibridek igazi előnye a városi használat közben mutatkozik meg. Míg a többi autó ontja magából a füstgázt, a hibridek csöndben várakoznak a pirosnál, majd mikor zöldre vált a lámpa az előző fékezési ciklusokból visszatáplált energiáját felemésztve suhannak tova. Itt van igazán értelme a benzin-elektromos hajtásnak. Lakott területen kívül persze már a belső égésű motornak is ki kell vennie részét a munkából, ám a konstans 90-es tempó vagy az autópályázás egy hétköznapi hajtásrendszerrel szerelt autónál is még mindig kisebb fogyasztással, kisebb emisszióval kecsegtet, mint a városi pöfékelés, tehát a hibridek kifejezetten ügyesen teszik dolgukat, amivel részlegesen ugyan, de orvosságot jelentenek a füstös városok problémájára.

A hatótávolság már talán elégséges - galériaDe még ennél is van tovább: az igazi megoldás a zéró emisszióval bíró jármű a tisztán elektromos hajtással operáló autó… lehetne. Az utóbbi időben számtalan ilyen megoldással világra jött „megmentőről” írhattunk Önöknek, elég csak a Mitsubishi és a Peugeot közös törpéjére, a Mercedes villanyos A-osztályára, vagy a bezöldült Skoda Octavia koncepcióra asszociálni. Szép gondolat persze egy teljesen zöld négykerekű, melyet nemes egyszerűséggel otthon a konnektorról tölthetünk fel az éjszaka folyamán, és utána halk suhanással eljutva munkahelyünkre konstatálhatjuk, hogy tettünk valamit a környezetért. Ám ez sajnos közel sem igaz. Hiszen mi rejtezik a konnektor túloldalán? Az elektromos hálózat, melynek táplálásáról világszerte fosszilis tüzelőanyagokkal „etetett” füstokádó erőművek gondoskodnak, amiket hiába szerelnek fel kéntelenítővel és számos szűrővel, ugyanúgy ontják magukból a káros gázok vég nélküli halmazát.

Nem épp derűs látvány - galériaMost akár számokkal is elkezdhetnénk trükközni, hogy kiderítsük, egy kilométeren egy gazdaságos benzines vagy dízeles csoda produkál kevesebb emissziót vagy egy villannyal hajtott remekmű, de az erőművek más-más jellege, a hatásfokok sokasága, a szállítási és tárolási veszteségek bonyolult egymásutánját leginkább egy energetikai mérnök lenne képes korrekt számmal jelezni. Azonban már ebből a mondatból is jól leszűrhető, hogy az erőművek 30-40%-os hatásfokához az említett veszteségeket hozzászámolva már jelentős károsanyag-kibocsátáshoz jutunk, mely a felelőtlenül, gazdaságtalanul hajtó sofőr keze által még tovább duzzad. Sajnos itt még az atomerőművekkel sem példálózhatunk, ugyanis bár ezek közel sem terhelik annyi füstgázzal a levegőt, mint szén- vagy földgáztüzelésű társai, a rendkívül magas fenntartási és fejlesztési költség, valamint a hosszú éveken át sugárzóként viselkedő végtermék miatt még mindig nem tekinthetjük kíméletesnek az atomenergiát. Esetleg a fúziós energiában lehetne fantáziát látni, viszont ezen irányú kutatások is még igen csak gyerekcipőben járnak.

Jelenleg a hibrid áll nyerésre - galériaHogy mi lenne a megoldás? A kulcs itt már nem az autógyártók kezében van, hiszen valamilyen szinten ők megtették, amit lehetett, megépítettek több olyan autót, mely akár képes is lehet a zéró emisszió teljesítésére. A további tennivalók a kormányokra és a beruházókra hárulnak. Ugyanis értelmesebb energiagazdálkodás révén közel kerülhetünk az elején emlegetett „ideális” állapothoz. Szélerőművekkel, napelemekkel vagy épp a vízből nyert, tehát megújuló energiát feltételezve már joggal biggyeszthetnék oda a villanyautók oldalára a 0 g/km matricát.

Élménydús hibrid a CR-Z, szerettük - galériaEnnek ellenére természetesen még mindig felmerülnek egyéb kérdések, például az elhasználódott akkumulátorok, valamint magának az autónak az újrahasznosítása, de ez már más tészta. És ami talán a legfontosabb, a társadalom gondolkodásmódján, viselkedésén is sokat kellene még változtatni. Autós magazin mivoltunk ellenére is azt mondjuk, nem kell mindenhova magunkkal vinnünk a garázsban tárolt „jószágot”, ügyes döntéseket hozva már csupán a mérsékeltebb autóhasználattal is elérhetjük, hogy havonta kevesebbet kelljen a benzinkút kasszájában hagyni.

A hitetlenkedőket meggyőzi a Fisker hibridje - galériaÉs mi a konklúzió? Egyelőre nem látjuk értelmét a gyártók által beharangozott zéró kibocsátással villogó elektromos modelleknek, hiszen gyakorlatilag majdhogynem ugyanott vagyunk velük, mint a legkorszerűbb benzinmotorokkal: a szennyezés jelen van, csak egyik esetben közvetlenül a kipufogócsőből ömlik a gáz, másik esetben pedig közvetett módon, az autótól távol lévő erőművek kéménye ontja fekete felhőket. Emellett az igazi autórajongók, akiket még a karburátorok idején fertőzött meg a benzingőz, sosem fogják elfogadni és megszeretni ezeket a high-tech gépeket. Az ő véleményüket a villannyal hajtott autókról egy rövid, ámde velős életképpel tudnám leírni:” …Volt egy szakadt, vén hippi, aki egyszer bekukkantott a „szigetre”, és a következő szavakkal menten ki is fordult onnan: ha ez nektek Woodstock, akkor szervusztok!”

Döntsünk felelősen környezetünkért - galériaPersze érezzük, hogy az elektromos korszak még nem jött el az autós világban, azonban a hibrid modellek ma már kompromisszumok nélkül is igazán jól használható alternatívaként szolgálhatnak, ráadásul, ahogy láthattuk, az értük elkért összeg is, bár lassan, de mérséklődik, tehát aki autóvásárlásra adja a fejét, érdemes alaposan megfontolnia a döntését.