A cégautó-flotta kezelése ma már jóval több egy egyszerű logisztikai feladatnál, hiszen egyszerre érinti a pénzügyi hatékonyságot, az adóoptimalizálást és a munkavállalói elégedettséget. Ebben az anyagban azt járjuk körbe, hogy miért vált az operatív lízing a modern vállalatok első számú választásává a hagyományos vásárlással szemben, és hogyan lehet a magánhasználatot úgy szabályozni, hogy az valódi juttatás legyen a kollégáknak, miközben a cégvezetés is nyugodtan alszik egy esetleges adóellenőrzés során. Áttekintjük a tavalyi évtől érvénybe lépett legfontosabb adóváltozásokat, különös tekintettel a környezetbarát autókra, és adunk egy konkrét sorvezetőt ahhoz is, hogy mi ne maradjon ki a belső autóhasználati szabályzatból.

Az operatív lízing előnyei

Az operatív lízing, vagy közismertebb nevén a tartós bérlet cégeknek számos előnyt nyújt. Egy olyan konstrukcióról van szó, ahol a lízingbe adó cég marad a tulajdonos, a lízingelő csak használja az autót, majd visszaadja azt. Pénzügyi szempontból az egyik legnagyobb vonzereje az ÁFA-visszatérítési lehetőségekben rejlik, hiszen a bérleti díj ÁFA-tartalma a céges használat arányában levonható. A magyar szabályozás ezen a téren kifejezetten rugalmas, hiszen ha a cég nem akar bonyolult útnyilvántartást vezetni, akkor a bérleti díj ÁFA-tartalmának az 50 százalékát fixen visszaigényelheti személyautók esetén. Azonban ez még nem a maximum: akinél az üzleti utak aránya magas, egy precíz útnyilvántartással akár a teljes ÁFA-tartalmat is vissza tudja igényelni.

A konstrukció másik nagy előnye a kiszámíthatóság és a kényelem. Mivel a tartós bérlet bizonyos feltételek teljesülése esetén mérlegen kívüli tételnek minősülhet, ebben az esetben nem rontja a cég hitelképességét, a havi fix díj pedig minden üzemeltetési költséget tartalmaz a kötelező szervizektől a gumiabroncsokon át a biztosításokig. Ez leveszi a flottakezelés adminisztrációs terhét a cég válláról, miközben megszabadít a maradványérték-kockázattól is. Nem a cégtulajdonosnak kell azon aggódnia, hogy négy-öt év múlva mennyit ér majd az autó a használtautó-piacon, hiszen a futamidő végén a jármű egyszerűen visszakerül a lízingcéghez, a vállalat pedig frissítheti a flottáját a legmodernebb típusokra.

Hogyan kezeljük a magánhasználatot?

A magánhasználat engedélyezése az egyik legnépszerűbb juttatás, de a kezelése pénzügyi tudatosságot igényel. Fontos tisztázni, hogy a cégautóadó megfizetése önmagában nem teszi automatikusan adómentessé az összes magánhasználathoz kapcsolódó költséget. A valóságban két különálló tételt kell vizsgálnunk: a gépjármű használati jogát és az elfogyasztott üzemanyagot. A cégautóadó megfizetése azt biztosítja, hogy maga a jármű rendelkezésre bocsátása nem keletkeztet külön adóköteles bérjövedelmet a munkavállalónál (mármint ha az autó cégautóadó-köteles). Ez a fix adóteher – amely a tavalyi évtől kezdődően emelt összegekkel számolandó – fedezi tehát azt az értéket, amit az autó puszta használati joga jelent. Ugyanakkor érdemes figyelni a szabályozási változásokra: míg a tisztán elektromos (zéró emissziós) személygépkocsik jelenleg mentesülnek a cégautóadó alól, addig a plug-in hibridek (5P) és a hatótávnövelővel szerelt hibridek (5N) a tavalyi évtől, 2025. január 1-jétől cégautóadó-kötelessé váltak. Átmeneti mentesség csak azoknál a 5P/5N járműveknél marad fenn, amelyeket 2025. január 1. előtt vettek nyilvántartásba, és ez a mentesség 2026. december 31-ig alkalmazható.

A magánhasználat legkritikusabb pontja az üzemanyag elszámolása, mivel ez a cégautóadótól független tétel. Ha a vállalat térítésmentesen biztosítja az üzemanyagot a magánutakhoz is, az a munkavállaló bérjövedelmének minősül, ami után jelentős SZJA és SZOCHO terheket kell fizetni. A legbiztonságosabb és legelterjedtebb modell éppen ezért az, ha a cég biztosítja a szervizhátteret és az autót, de a magáncélú kilométerekre eső üzemanyagköltséget a dolgozó megtéríti a cégnek. Ezt megteheti utólagos elszámolással a hivatalos fogyasztási normák alapján, vagy úgy, hogy a hétvégi tankolásokat eleve saját bankkártyával intézi. Ezzel a szétválasztással elkerülhető a bújtatott jövedelem kockázata, miközben a kolléga továbbra is élvezheti a céges háttér nyújtotta biztonságot és kényelmet.

Mit érdemes rögzíteni a belső szabályzatban?

Annak érdekében, hogy a cégautó ne legyen feszültség forrása, elengedhetetlen egy jól átgondolt, írásban rögzített autóhasználati szabályzat. Ez a dokumentum teremti meg a tiszta kereteket mind a cég, mind a munkavállaló számára. Az alábbi pontokat mindenképpen érdemes rögzíteni benne:

• Vezetési jogosultság: pontosan meg kell határozni, hogy az alkalmazotton kívül ki ülhet a kormány mögé (például közeli hozzátartozók, házastárs).
• Költségek viselése: egyértelművé kell tenni, ki fizeti a magáncélú autópálya-matricákat, a parkolási díjakat és az esetleges gyorshajtási vagy parkolási bírságokat.
• Területi korlátok: engedélyezett-e az autóval a külföldi utazás, és ha igen, milyen feltételekkel (pl. külön biztosítási kiterjesztés).
• Állagmegóvás és higiénia: rendelkezni kell a takarítás gyakoriságáról, a dohányzási tilalomról és az autó általános állapotának megőrzéséről.
• Káresemények kezelése: tisztázni kell, hogy egy esetleges balesetnél ki állja a CASCO önrészt, különösen, ha a baleset bizonyítottan magáncélú használat közben történt.
• Leadási feltételek: hogyan és milyen állapotban kell visszaszolgáltatni az autót a futamidő végén vagy a munkaviszony megszűnésekor.

Képek forrása: Freepik