Felkészíteni; arra szüksége van? Hisz’ a mostani autókat tesztelik sivatagi és sarkvidéki körülmények között is, és a kezelési útmutató sem írja, hogy tél előtt bármit is csinálni kellene vele – fel kell tenni rá a téli gumit és kész. Alapvetően ennyi is elég, de van sok apróság, amit érdemes lehet megcsinálnunk, hogy kíméljük járművünket a zord időjárástól, illetve kényelmesebbé tegyük a téli utazásokat.

Ugye emlékszünk még, mikor nagypapáink nekiestek alvázvédővel páncélozni az autó alját – manapság ez már nagyon ósdinak tűnik, ám a mostani autókat is érdemes védeni a jeges, sós, vagy kalcium-kloridos latyaktól. Érdemes például levaxolni a fényezett elemeket. A vax, vagy más néven szilárd viasz ugyanis egész hosszan tartó védőbevonatot ad a karosszérián, ráadásul az eső/hó is könnyebben lefolyik róla. Léteznek olyan konzerváló viaszok, melyek szintén hatékonyan védik a korróziónak kitett részeket. Ezek a szerek egy áttetsző, a sónak és a víznek ellenálló, összefüggő viaszréteget képeznek - télen ideális védelmet biztosítanak az alufelniknek, de jó megoldás a használaton kívül lévő, szabad ég alatt parkoló autók számára is.

Persze a fényezett elemeken kívül vannak még műanyag és gumi felületek is, melyeknek szintén jól jön az ápolás. Jó tanács: kerüljük a szilikonos szereket, mert egy esetleges karosszériajavításnál nagyon nehéz eltávolítani a fényezett felületről a rászórt szilikont – a fényezők nagy mumusa a szilikon spray. Gumiápolásnál érdemes az ajtók belső gumiszigeteléseit is megkennünk, mert nagy hidegben hajlamosak összegyógyulni a kasznival, így ajtónyitáskor nem elképzelhetetlen, hogy a „nem nyílik, nem nyílik, juhé, végre kinyílt” öröm után meglepődve látjuk a leszakadt gumitömítést.

Apró technikai tanács az autóápoláshoz: minden ilyen terméket, legyen az polírpaszta, vax vagy bármely ápoló, csak tiszta és száraz autón használjunk, illetve a művelethez használt ruha/törlőkendő is legyen tiszta, lehetőleg puha. Jó hír viszont, hogy a kellékek dobozán részletes használati utasítás is van, így nem kell szakembereknek lennünk ahhoz, hogy helyesen végezzük az ápolást.

Az ajtónak még nincs vége, hiszen a zár is hajlamos befagyni nagy hidegben. De van erre is megoldás: zárolajozó-jégoldó aeroszol névre hallgat. Ezek amellett, hogy segítenek eltávolítani a jeget, még kenik is a zárat, ráadásul olyan a szórófejük, hogy könnyedén be tudunk fújni a kulcslyukon keresztül – csak arra kell figyelnünk, hogy ne a kocsiban tároljuk, hisz’ pont azért vannak, hogy az autóba jutást segítsék.

A következő alkatrész, amit érdemes ellenőriznünk, nem más, mint az ablaktörlőlapát. A cserét könnyen eldönthetjük – ha törlés után csíkot húz, darabosan jár, magyarul nem „törli” rendesen az ablakot és a szélvédőt, valamint a lapát tisztítása után is ugyanúgy nem dolgozik rendesen, akkor megérett a csere. Legtöbbjüket pár mozdulat kicserélni – csak a rögzítési típust és a lapát hosszát kell megnéznünk, maga a csere művelete gyerekjáték és alig tart tovább pár percnél.

Télen parkoláskor érdemes az ablaktörlőlapátokat felhajtani – tudjuk, így nem fagy hozzá a szélvédőhöz és könnyebben le lehet kotorni a havat az ablakról; ám vigyázat, ez sok vandált arra ösztönöz, hogy megpróbálja letörni – én például városban éppen ezért lehajtva hagyom. Jó tanács: a jeges szélvédőt, ha egy mód van rá, ne az ablaktörlőlapátokkal próbáljuk jégmentesíteni, mert a jég hamar tönkreteszi a lapátok gumiját.

Szóval szélvédő – a jeget, havat puha kefével és vele párhuzamosan az ablak fűtésével, esetleg jégoldóval tudjuk kíméletesen eltávolítani. Léteznek olyan szórópisztolyos jégoldók, amiket ha előzetesen ráfújunk az ablakra, akkor a jég nem tud hozzáfagyni az ablaküveghez. A jégkaparó is hatékony megoldás, viszont könnyen összekarcolhatja az üveget. Ha tél, akkor szélvédőmosóból is télit kell használni – ez evidens.

Igen, a szélvédőt kitárgyaltuk. Vagy mégsem? Hát persze, hogy nem, hiszen a szélvédőnek van belseje is, ami szintén sokszor bosszant minket hidegben – ugyanis hajlamos párásodni. Ám a vegyipar erre is elő tud húzni egy újabb nyulat a kalapból, melynek neve páramentesítő spray – csak ráfújjuk belülről az üvegre, és kész. Persze a klímás autókban a rendszer bekapcsolása szintén komoly segítséget jelent.

Ezek után érdemes ellenőriznünk a fagyálló hűtőfolyadékunk koncentrációját – normális szervizekben feltüntetik a tartályon is, hogy meddig állja a hideget a nedű, amit a tartályba töltöttek, illetve mi is meggyőződhetünk róla egy egyszerű, autósboltokban kapható kézi műszerrel. Esetleg tanulmányozhatjuk, hogy milyen motorolaj van az autóban, bár azzal nem szokott baj lenni, hiszen napjainkban már nem a téli-nyári, hanem az egészéves motorolajok a meghatározóak.

Léteznek gázolaj dermedéspont-csökkentők, melyek biztosítják a nem téli gázolajok felhasználhatóságát alacsony hőmérsékleten. Ahogy nevükből is következik, csökkentik a gázolaj dermedéspontját, hidegszűrhetőségi határhőmérsékletét, tehát javítják a folyási tulajdonságát. Bevallom őszintén, nekem még sosem volt szükségem ilyen folyadékra, de ki tudja, egyszer majd, ha megyek az Északi-sarkra...

A motor indításához árulnak motorindító szereket, melyeket a levegőszűrő szívócsonkjába kell fújni. Működési módjuk a következő: gyakorlatilag egy alacsony lobbanásponttal rendelkező, könnyen meggyulladó keveréket fecskendezünk a motorba, amelynek gyulladása elősegíti az erőforrás beindulását.

Van olyan változatuk, mely több méter hosszú szórócsővel kapható, így akár az utastérben ülve is vezérelhetjük a palackot. Ezek a termékek azért hasznosak, mert kímélik az önindítót, az akkumulátort és megakadályozzák a porlasztó jegesedését is – de gyakori használatuk nem javallott.

Ha már a motortérnél tartunk, az akkumulátor sem szereti a hideget – a gyenge akksi télen bizony hajlamos megadni magát, érdemes ezért azt is ellenőriztetni. A mai modern akkumulátorok egy kis varázsszemmel jelzik, hogy milyen állapotban vannak. A szervizekben lehetőség van mind az akkumulátor, mind a jármű elektromos rendszerének közelítő mérésére (indítómotor áramfelvétele, az autó üres fogyasztása, töltőfeszültség), amiből meg lehet állapítani, hogy az elektromos hálózat részei, és ezek tagjaként az akkumulátor milyen állapotban van. Amit érdemes megtenni ápolás gyanánt, az a következő: a nedves szennyeződéstől kóboráram keletkezik, ami az akksit gyengíti, tehát nem árt a tisztogatás – ez vonatkozik továbbá a pólusokra és a sarukra, sőt, a testcsatlakozóra is. Ha csúszik az ékszíj, a generátor nem kap elég áramot, ami szintén okozhatja az akkumulátor töltésének hiányát. Hagyományos akksiknál ellenőrizhetjük a desztillált víz mennyiségét – vigyázat, savval dolgozunk!

(Lapozzon, a következőekben fény derül a további tendőkre)