Ha télen a vizsgálat ellenére mégis megmakacsolja magát az autó és hallhatóan lassabban forog az önindító illetve a motor is, akkor az akku, a vezetékrendszer, vagy az önindító hibájára gyanakodhatunk. Először is szereljük le, majd tisztítsuk meg az akku kúpjait és a vezetékek csatlakozóit, illetve hagyományos akkumulátoroknál ellenőrizzük az elektrolit szintjét, szükség esetén pótoljuk a hiányzó desztillált vizet.
Egyébként lehet kapni olyan feltépőzározható, alumínium hőtükörrel ellátott műanyag lapot, mely télen lassítja az üzemmeleg akkumulátor lehűlését, ezáltal az autót újraindítva több „energia” áll rendelkezésünkre, ugyanis a hideg akkumulátor nem tudja teljes teljesítményét leadni.
Varázsol a varázsszem?
A varázsszem gyakorlatilag egy egyszerű savsűrűség-mérő eszköz. Ha a feltöltött akku savsűrűsége magasabb, akkor a varázsszemben lévő zöld golyó feljön a sav tetejére, emiatt lesz zöld a varázsszem. Ha az akku lemerül, azaz a savsűrűsége csökken, akkor zöld golyó lesüllyed, 
Az akkumulátor télen sarkalatos ponttehát már nem látszik, ezért ilyenkor fekete/szürke a varázsszem, míg ha túltöltés következtében nagyfokú elektrolit távozik az akkuból, akkor a varázsszem az aljáról visszaverődő fény miatt fehér/sárga színű a mutató.
Vigyázat, a varázsszem csak az egyik cella savsűrűségét mutatja, vagyis ha a varázsszem zöld, attól még lehet a többi cella kapacitáshiányos vagy zárlatos. Kétgolyós kivitelnél zöld, ha minden rendben; sárga/sötét, ha az elektrolit szint és a töltöttség is kielégítő; piros, ha az elektrolit szint kielégítő, de a töltöttség alacsony; míg fehér, ha az elektrolit szint alacsony, tehát az akku valószínűleg tönkrement.
Továbbá vessünk egy pillantást a kerékjárati ívek műanyag burkolataira, illetve a műanyag sárfogók rögzítéseire – ezeket ugyanis a havas úton a kerekjárati ívben megragadó hó szereti meggyötörni.
Persze elhagyni télen legtöbbször mégiscsak a télikerék-szettet takaró dísztárcsát szoktuk. Biztos megoldást jelentenek a dísztárcsák rögzítésére a barkácsboltokban kapható kábelkötegelők. Azt, hogy mennyire esztétikusak és a kerék dinamikus kiegyensúlyozását mennyire rontják, azt mindenkinek saját magának kell mérlegelnie.
Ha a fentebb leírtakat mind megtesszük és minden olyan vegyszert beszerzünk, amikre nagy eséllyel szükségünk lehet, akkor már majdnem készen vagyunk. Már csak be kell raknunk a lehető legtöbb „hóval” kezdődő tárgyunkat a kocsiba: hólánc, hótálca, hólapát, hóember… ja, elnézést, a hóember marad a kertben.
Azért még mindig maradnak apróságok, amik nagyon öregurasnak tűnnek, de mégis nagyon hasznosak lehetnek. Tehát főleg hosszú utazásoknál érdemes bedobni a csomagtartóba valami meleg holmit, például takarót és néhány falatot, egy kis üdítőt, ami nagyon jól jöhet, ha a rossz idő, vagy járhatatlan utak miatt, esetleg baleset esetén sok időt kell egyhelyben várakoznunk. Persze a tele tankról se feledkezzünk el, hiszen ameddig van üzemanyag az autóban, addig van fűtés is, tudjuk büntetlenül hallgatni a hifit, égetni a lámpákat stb.
Ha ezt mind megtesszük, a téli autóápolás/felkészítés képzeletbeli listájára tehetünk egy nagy pipát, ám ne feledkezzünk el arról sem, hogy nemcsak a járműnek, de a sofőrnek is a zord hónapokhoz kell „állítania” szürkeállományát. Havas, latyakos, időnként jeges utakon csak nagyon óvatosan és ésszel közlekedjünk, hisz minden menetstabilizáló elektronika csak a fizika határain belül tudja kiküszöbölni a sofőr hibáit. Ne feledjék: ilyenkor szinte mindig érvényes a mondás, hogy aki lassan jár, tovább ér…