A Genfi Autószalon kapcsán arról még elmulasztottunk beszámolni, hogy harmadnapon a közönségnapra is betértünk néhány órára, mivel a repülőgépünk indulásáig sem szerettük volna meddő városnézéssel tölteni az időt, s emellett kíváncsiak voltunk, hogy a nagyközönség mit is lát a kiállításból. Így aztán ahelyett, hogy némi kultúra ragadt volna ránk, elvegyültünk a tömegben, ami annak ellenére, hogy egy átlagos csütörtökről beszélhetünk, már kora délelőttre fullasztó sűrűségűre duzzadt.
Bizony, kertelés nélkül és felettébb szomorúan azt kell mondanunk, hogy magánemberként egy nemzetközi szalonra kilátogatni nem éppen fenékig tejfel, hiszen az újdonságokból alig látni valamit, s mire közel kerülnénk kedvencünkhöz (itt nem a 'birtokba vehető' átlagautókra, mint inkább az unikumokra gondolunk), bizonyára utunkat állja majd egy szépen megtermett biztonsági őr.
Ilyenkor pedig érdemes ahhoz a trükkhöz folyamodni, amit magunk is elkövettünk. A hasonló eseményeken ugyanis olyan fontos emberek vannak jelen, akik nem csak egyszerű rajongók, de sok esetben az autóipar szálait mozgató 'zsarnokok', s mint ilyenek, sokszor hajlamosak a kiállított újdonságoknál is különlegesebb, érdekesebb járgányokkal róni az utakat, ráadásul a garázsokban általában nincs se tömeg, se marcona 'kétajtós szekrény'.
Így találkozhattunk például már a premier előtt egy új Mercedes SL-lel, vagy éppen Rolls Royce-szal, de azért olyan látvány minket sem fogadott, mint azt a szerencsést, aki egy kaliforniai parkolóházban szaladt végig kamerával a kezében.
Az első sarokban rögtön egy alsó hangon 4 milliárd forintot érő veterán Ferrari áll, de kicsivel később az is kiderül, hogy a gyűjtők álmának számító 250 GTO ebben a légtérben még kissé égő, már-már kommersz, hiszen rögtön három is akad belőle. Ezek után a Porsche 356-os, és egy-egy új szuperautó már az ingerküszöbünket sem éri el, s hoppon marad az itt bóklászó McLaren is, mert vele szemben éppen a legendás Daytona közeledik, s a másik oldalon ott áll a Factory Five '65-ös Coupéja is. Egy igazi megszállott ezen a ponton bizonyára sokkot kapna, s bizony így járnánk magunk is. Azt pedig, hogy ezek után milyen típusok voltak még arra is érdemesek, hogy lepel takarja őket, már az Önök fantáziájára bízzuk. Ne feledjék hát az örökérvényű törvényt: „Ha nagy a tömeg, irány a garázs!”