A navigációs berendezések gyártói a mobiltelefonok helymeghatározói képességének növekedésével veszítik el jókedvüket. Nem meglepő hát, hogy a legnagyobb ilyen tevékenységet űző vállalatok egyéb elfoglaltságot keresnek maguknak, miközben vérre menő küzdelmet vívnak egy-egy autógyártó beszállítói szerződéséért. Ez persze hosszútávon a fedélzeti rendszerek kedvezőbb árképzéséhez vezet majd, de addig is mindenki ott szakít magának egy szeletet a tortából, ahol csak tud.

A mobiltelefonok lassan két vállra fektetik a navigációs gyártókat

Az általunk is kérdőre fogott Renault modellek többségében például a TomTom terméke teljesít szolgálatot, ami ugyan kiválóan megfelel a számára kitűzött célra, ám a nemzetközi porondon mégis ellenszenvet váltott ki a felhasználókból. Történt ugyanis, hogy a TomTom az anonim sofőrök vezetési szokásairól készített statisztikát kézen-közön a holland rendőrség számára értékesítette. Nem meglepő, hogy ezek után a sebességkorlátozások betartására irányuló ellenőrzések éppen a megfelelő helyen és a megfelelő időben történtek, így a helyi hatóságok igen nagy sikerrel kézbesíthették sárga csekkjeiket.

A Renault-nak is szállító TomTom kihúzta a gyufát

Később a vállalat képviselői még felmenőik életére is megesküdtek, hogy ilyen balgaságot a jövőben nem követnek el – mely ígéretet azért érdemes további fenntartásokkal kezelni. Mivel az események érthető módon némi izgalmat és vérnyomás-emelkedést váltottak ki a jóhiszemű felhasználókból, a TomTom ezúttal még az egészségünk iránti aggodalmát is kifejezte, és a sofőrök dugóban való viselkedését tanulmányozta.

A felmérést újfent brit kutatók végezték, akik a testnedvekben a stressz kialakulására utaló anyagok sűrűsége alapján következtettek az alanyok viselkedésére. A tanulmány kimutatta, hogy miközben a nőknek csupán 8,7 százaléka idegeskedik, addig a férfiak 60 százalékának már kis híján felrobban a feje. A felesleges és tehetetlenségbe torkolló terhelés persze több mint egészségtelen, s egyéb ’népbetegségek’ mellett módfelett megterheli a szívet.

Már nem is érzi, hogy ideges..

A hajszolt mindennapokra kiválóan utal az a következtetés, hogy a biológiai értelemben is stresszes szituációt átélő nők 67 százalékának, és a férfiak 50 százalékának már fogalma sem volt arról, hogy valójában a szívroham kerülgeti őket. Mindez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált minta 48 százaléka napi rendszerességgel megy keresztül a dugók és a sietség által generált izgalmakon, amik pedig több halálesethez vezetnek, mint a közlekedési balesetek.

Inkább segítsünk egymásnak (neki), ha baj van

A brit kutatók nem haboztak kikérdezni a vizsgált alanyokat arról sem, hogy mivel igyekeznek elütni azt a holtidőt, amit rossz esetben az üzemanyag hasztalan elégetésével töltenek: a vezetők 77 százaléka zenét hallgat, míg 23 százalékuk dalra is fakad. Mások telefonbeszélgetést folytatnak (16%), miközben egyesek esznek (20%), vagy éppen a reggel elmulasztott fürdőszobai kötelességüket pótolják; sminkelnek és borotválkoznak (3%).

Megoldás nincs, a dugó marad - noha annak is van kellemesebb formája is

A problémára megoldás nem mutatkozik, hiszen az elkényelmesedett társadalom egy jelentős részét nem lehet kirobbantani abból a kényelmes környezetből, amit egy autó burka jelent, miközben a városi utak kapacitása a hely szűke miatt csak nehezen javítható. Az intelligens, valós idejű forgalomirányítás némi orvosságot hozhat a pattanásig feszült idegekre, amiben pedig a navigációs rendszerek gyártóinak információszolgáltatása kulcsszerepet játszik. Sakk-matt helyzet, nem igaz?