A tömeg kulcsfontosságú: minél nehezebbek vagyunk, annál több energiát pazarolunk
Ha már a tömegnél tartunk: természetesen minél kevesebbet nyom a jármű a mérlegen, annál kevesebb energia kell a mozgatásához, tehát minden plusz felszerelés – például nagy alufelnik, ülésfűtés, multimédiás rendszer, stb. - hozzájárul a motor falánkságához (bár egy esetleges baleset során előnyös is lehet a nagyobb tömeg). A járművek tömegének optimalizálása kulcskérdés a mérnökök számára is, akik folyamatosan fejlesztik az egyre könnyebb anyagokat, az egyre vékonyabb, mégis nagy szilárdságú karosszériákat, egyszerűbb, ám komplexebb elektromos rendszereket. Gondoltuk volna, hogy mikor új szövetkárpitot terveznek, a tartósság, gyúlékonyság, antiallergén és környezetbarát kialakítás mellett lényeges a végeredmény tömege is? És persze mindennek tetejébe legyen olcsó is…
Apropó, elektromos kütyük: ők is fogyasztók, hiszen az elektromos energia sem az égből kerül a járműbe (kivéve néhány luxusautó napkollektoros tetejét), hanem azt is üzemanyagból állítja elő hű társunk, mégpedig a motorral hajtott generátor-akkumulátor pároson keresztül.
Az elektromos kütyük egytől-egyig plusz fogyasztók. A bekapcsolt klímaberendezés például nagyon sokat eszik...
Folytatva a mozgási energia hasznosításának útját, el is jutottunk a hajtáslánc utolsó forgó alkatrészéig, a gumiabroncsig, mely szintén falja a benzint, hiszen gördülési ellenállása van, ami leginkább a gumi összetételétől és szélességétől függ.
Tudják ezt a gyártók is, ezért fejlesztették ki az energiatakarékos abroncsokat, melyekkel a felmérések szerint akár 7 százalékot is spórolhatunk. Üröm az örömben, hogy még nekik sem sikerült feltalálniuk a spanyolviaszt: amelyik guminak nagyon kicsi a gördülési ellenállása, az nem fog úgy tapadni sem. Ugyanakkor néhány esetben az is tévhit, hogy amelyik gumi szélesebb, egyértelműen jobban tapad, hiszen - főleg havas/nagyon vizes úton - kisebb a nagyobb felület miatt a felületi nyomása (illetve rosszabb a vízelvezetése). Ha már gumi, érdemes odafigyelni a belefújt levegő nyomására is: a lapos abroncs szintén növeli a fogyasztást (felmérések szerint akár 3 százalékkal), ráadásul jobban kopik, és az sem mindegy, hogy mikor állítjuk be, hiszen nyomása a gumi hőmérsékletével növekszik.
A légellenállással komoly harcot vívnak a tervezők - a megfelelő aerodinamika elérése az egyik legnagyobb kihívás
A gördülési ellenállás mellett nagy falat a légellenállás is. Köztudott tény, hogy a lehúzott ablak rontja a jármű légellenállását, így ha lehet, használjuk a szellőzőrendszert – ezzel körülbelül 4-5 % üzemanyagot spórolunk (mert valaki ezt is lemérte). Persze a klíma is lényegesen növeli a fogyasztást, hiszen a motor megtermelt energiáját használja a klímakompresszor hajtására – na így legyen okos nyáron az ember. Szintén fogyasztásnövekedést okoz a feleslegesen fent hagyott tetőcsomagtartó, tetőboksz és az antennaerdő is. Sokan hajtják be a baloldali tükröt, mondván így nem foglal helyet –tehát nincs mit leütni - illetve csökken a légellenállás. Ennek ellenére higgyük el, hogy mindhárom tükör hasznos dolog, és ne ezen spóroljunk! Sőt, a szélcsatornákban az autók légellenállását kimondottan nyitott tükrökkel tervezik, így van olyan eset, amikor a tükör behajtása menet közben nem kívánatos légörvény-változásokat von maga után.
Ha már légellenállás: a hatalmas légterelők, utólagos „hátsószárnyak” is fokozzák a fogyasztást, hiszen növelik a jármű leszorító erejét. Jó hír viszont, hogy vannak olyan légterelő-idomok is, melyek hatékonyan kímélik az ember pénztárcáját. Például egyre több (általában drágább) autónak burkolják be gyárilag az alját, ezzel is optimalizálva a légellenállást. Jelentős falat a kerék körül keltett nem kívánt turbulencia; emiatt készítettek régen a kerekeket is elfedő karosszériát és talán ezen okból szoktak le az autógyártók a sárfogó gumik használatáról is.
A kerekek leborítása nem csak dísznek jó: így lehet csökkenteni a körülöttük kialakult turbulenciát
Pick-uposok, figyelem! A hátsó nyitott puttony nagyon nem légellenállás-barát, tehát azzal is sokat lehet spórolni, ha a rakfelületre teszünk dobozt, illetve lehet kapni olyan speciális hálókat, melyeket használni lehet a lenyitható hátsó fal helyett.
A legjelentősebb spórolás ugyanakkor mégiscsak a lábunkban, illetve fejünkben van. Hiszen ha nem nyomjuk a gázt, nem kérnek annyi abrakot a motorban duruzsoló lovak sem. A járművek fogyasztását a szakik a fajlagos üzemanyag-fogyasztás kagylógörbéin látják: általánosságban elmondható, hogy alacsonyabb fordulaton és persze kisebb gázpedál-szögnél alacsonyabb a jármű fogyasztása, viszont érdemes odafigyelni arra, hogy ne erőltessük a motort túl alacsony fordulatszámon, mert azzal nem teszünk jót az erőforrásnak: ilyenkor inkább váltsunk vissza. Fontos a motor karakterisztikája is, hiszen ha ez jó, sokkal dinamikusabban hajthatunk anélkül, hogy folyamatosan padlógázon állnánk. Sokat lehet spórolni, ha az ember használja a motorféket, hiszen toló-üzemben nem fogyaszt a jármű, ami nagyon jól jön lejtmenetben és optimálisan tartja a sebességet a tempomat is, tehát azt is érdemes használni.
Álló helyzetben ne járattassuk feleslegesen a motort, hiszen óránként akár 1 litert is elfogyaszthatunk
Végül nézzük meg, hogyan lehet „végtelen nagy fogyasztást” elérni. A válasz egyszerű: akkor, ha állunk, hiszen ilyenkor a nevező a liter/100 km-es mértékegységből nulla. Van, aki ezt is megmérte, így elmondható, hogy egy kétliteres benzines jármű, álló helyzetben egy óra alatt akár egy liter üzemanyagot is elpöföghet, tehát bár kényelmes télen előfűteni az autót, ennek bizony ára van.
Sajnos a fent említett tanácsok egyike sem csodaszer, viszont sok kicsi sokra megy, és ha azt vesszük, hogy egy kis odafigyeléssel, különösebb lemondások nélkül fél, vagy egy literrel simán csökkenthetjük járművünk fogyasztását, az tízliteres (száz kilométerenkénti) étvágy mellett öt-tíz százalékos megtakarítást jelent, ami benzinben literenként körülbelül 15-30 forint mínuszt eredményez. Ön dönt: spórol, vagy élvezi a lóerőket.
Okos vezetéssel és az aranyszabályok betartásával ellensúlyozhatjuk a folyamatosan dráguló üzemanyagot
Fogyasztás-csökkentés elmebetegeknek
Ha már takarékoskodásra adjuk fejünket, alapvetően három sarokpontra kell ügyelnünk: a felesleges motorteljesítmény-lehívás elkerülésére, a tömegcsökkentésre valamint az ellenállás és a fogyasztók mérséklésére. Ezeknek már az autóválasztásnál is óriási szerepük van: a nagyobb felnik növelik a tömeget, csakúgy, mint az extrák. Egy 18 colos kerékkészlet, navigáció, elektromos ülésállítás plusz néhány opció, és máris összejön két könnyebb utasnyi extrasúly. Ez pedig egészen negatívan befolyásolja a fogyasztást.
Mi sem értjük komolyan, de a spóroláshoz közel áll a versenypálya; a lényeg a lendületmegtartás
Ha pedig már teljesen kifordulunk magunkból a zöldülés útján, akkor már ültethetünk is a karosszérián, csökkentve valamelyest a légellenállást - és a súlypontot, ami jól jön a gyors kanyarvételeknél. Gyors kanyarvétel? Igen, az a barátunk lesz, ugyanis ha nem lassítunk le és nem pazarolunk mozgási energiát fékezésre, akkor nem kell visszagyorsítanunk sem. Ez persze már erős sarkítás, és ahogy az alcím is mutatja, mi sem gondoljuk komolyan, de a spórolás bizony nem áll messze a versenypályától: a sarkalatos pont ugyanis a megszerzett dinamika megőrzése. /Szabó Péter/