A világ autórajongói között nincs és nem is lehet olyan, aki ne álmodott volna arról, hogy milyen csodálatos élmény is lenne egy hatalmas túrakupét birtokolni. Nincs ez másként szerkesztőségünk körein belül sem, ahol mindennapos vita, hogy milyen felújítandó típus megvásárlásával verjük magunkat örök adósságba.
Mert látszólag az élet csupa szépség és öröm, hiszen ilyen modellekben dúskál a piac, s a legelismertebb gyártók prémium termékein gyakorta nem egészen hétszámjegyű árcédula csábít a mennyei pokolba, hogy aztán sötét éjszakákon, rémálmok közepette anélkül talicskázhassunk milliókat egy feneketlen kútba, hogy valós eredményre juthatnánk.
Ha ez szerelem első látásra, akkor nem menekülünk német földre
Néhány kísértő francia, s tengerentúli szépségen túl ilyenkor mindenkinek a BMW, vagy éppen a Mercedes kétajtós modelljei jutnak eszébe, de az igazság az, hogy a különlegességfaktoron sokat csorbít, ha minden utcasarkon szembefutunk szívünk választottjával, melyhez ráadásul sok esetben negatív sztereotípia is társulhat.
Egy Jaguar persze egészen más tőről fakadna, hiszen a nagymacskáról a legtöbb ember továbbra is elérhetetlen nemesi négykerekűekre asszociál, melyeken legfeljebb csak grófok és hercegek járhattak. Ez persze súlyos tévedés, hiszen a brit márka új és használt portékái egy lapon említhetőek a minden tekintetben kommersz manufaktúrák büszkeségeivel, így aztán itt az ideje, hogy az álmokat nagyvonalúan válthassuk valóra.
Látszólag filléres mulatság a túrakupézás, mégis megfontoltságot igényel, hogy belevágunk-e
A Jaguar XJS például még a karácsonyfa alá is begördülhet, hiszen ebben a típusban mindenki megtalálhatja a maga választását. Mivel a modell 1975-től egészen 1996-ig volt gyártásban, a veteránrajongók is örömüket lelhetik benne, de azok igényei sem maradnak kielégítetlenül, akik egy viszonylag újabb autóra vágynak – igaz, a költségek mégiscsak csupán egy oldtimer esetében maradhatnának a józan megfontoltság talaján.
A négyliteres hathengeres a józan ész választásaMiközben a kötelező biztosítás díjaival szeretünk fukarkodni, a betevő falatot sohasem szabad sajnálni egy igazi ragadozótól, így ezzel a felvetéssel rögvest el is tekintünk a szerényebb hengerűrtartalmú, 3,6 literes változatoktól, s némileg a józanság talaján maradva egy öblösebb, négyliteres, soros hathengeres mellet voksolunk. Telhetetlenek persze szavazhatnak V12-es motorokra is, melyekben kétségtelenül több a szív, de több például a cserélendő gyertya is, s velük egyúttal valódi gazdagságot igénylő hedonizmussal térhetünk be a benzinkutakra is.
Ami az autó megjelenését illeti, sok szót nem is érdemes pazarolni rá, aki látott már harcra és ugrásra kész vadat, azt az XJS sem fogja hidegen hagyni. Mondanunk sem kell, a "kupé" szó önmagában a térpazarlás és a praktikus funkcióvesztés szinonimája, ugyanakkor a szépség kifejezése is egyben, s ez a hosszú, széles, ugyanakkor meglepően lapos és belül a külső méreteihez mérten kifejezetten szerény helykínálatú túrázóval sincs másként.
A hátsó lámpa szinte az egyetlen támpontA dizájn az évek során nem sokat változott, de a korai példányok függőleges beosztású, s felül háromszögben végződő hátsó lámpái mégis különböznek a nyugdíjazás előtt vízszintes búrákat kapott átiratoktól. Ilyen 1992-es évjáratú tesztalanyunk is, melynek motorházteteje felmenőihez hasonlóan látszólag a végtelenbe nyúlik, hogy az első benyomás a volán mögött már önmagában a pazarló életstílus megtestesítője lehessen.
Ínyencek persze nem mehetnek el szó nélkül a vaskos, ám kétségtelenül egyedi C-oszlopok mellett sem, amik aztán úgy simulnak a hátsó sárvédőkre ahogy azt a Volvo P1800-ason innen csak kevesen szemléltetik. Igen, jól látják, ilyet egy hidegvérű brit biztosan nem tudna megálmodni, így aztán a végső tervek a szenvedélyes Olaszország Vignale stúdiójában készültek.
Hamisítatlan brit, de egy kicsit olasz is
Az utastér ezzel szemben már a szigetország hagyományait képviseli, így a bőr és a fa ötvözetének időtlen hangulata valódi szalonhangulatot varázsol. Egyedi az a bensőséges összhatás is, amit a sportkupé körénk varázsol, hiszen az alacsony üléspozíció, a szerény belmagasság és a vaskos középkonzol ölelése valahogy a luxus és a sportosság harmonikus egyvelegével kényeztet.
Minezek tapasztalatával keltjük életre a hathengeres motor 222 tagú ménesét, ami korábban a Jaguar XJ 40 motorházteteje alatt is felnyerített, s ’83-ban nyomta el a szerényebb hengerűrtartalmú soros blokk kereplését. A négyliteres sima járása bizonyíték arra, hogy mégsem hoztunk nagy áldozatot a 12 hengeres egységekkel szemben, s a túrakupé jellegéhez kiválóan illő négyfokozatú automataváltó láttán is felcsillanhat a szemünk, hiszen a maga idejében ezért az opcióért az első tulajdonos nem kevesebb, mint 4.104 német márkát, azaz a teljes vételár ~4 százalékát csapta az asztalra.
Balkormányost találni sem könnyű, manuális váltóval még nehezebb a kutatás
Noha a kor divatjával ellentétben a négysebességes automata már elmaradt az éllovasoktól, ez csupán a Jaguar fennhéjázásának jele, hiszen az uraknak egyrészt eszük ágába sem volt lámpától-lámpáig tartó gyorsulási versenyekbe bonyolódni, s ha mégis így döntöttek volna, a motorok nyers ereje még mindig elegendő lett volna arra, hogy móresre tanítsa az Opel Calibrák volánja mögött vitézkedő fiatalokat.
A gyárilag 7,9 szekundumra taksált, ám napjainkra éppen 10 másodpercre növekedett sprintidőtől persze már senkinek sem nyílik tágra a szeme, de az XJS esetében a „mennyi?” kérdésnél sokkal fontosabb a „hogyan?”. Erre pedig a válasz az, hogy a kart ’D’ állásba tolva a világ megszűnik törtetőnek és tolakodónak lenni, s a finom váltások közepette átadhatjuk magunkat a gondtalan suhanás örömeinek.
Erre rímel az arany középutat járó futómű is, ami úgy komfortos, hogy semleges viselkedésre hangolva a sportos kiegyensúlyozottságot sem kerüli, így aztán az agilis autó terelgetése a közvetlen volánnal még a 13 méteres fordulókör dacára is élményszámba megy.
Fokozott figyelemre inkább a precíziós manőverek közben lehet szükség, hiszen a holttérfigyelő rendszereket mellőző időkben is léteztek beláthatatlan sarkok, melyekhez végeláthatatlan motorháztető, 4.860 mm-es hosszúság, valamint 1,79 méteres szélesség társul. Ha méreteit nem is, a 371 Nm-es nyomatéknak köszönhetően legalább 1.662 kg-os tömegét leplezi az XJS, melynek motorja 2000 és 4000 közötti fordulatszámokon van ereje teljében.
Menetteljesítményeiben megfelel a modern kor kívánalmainak is
Noha a 228 km/órás végsebességre képes autó átlagosan 12-14 liter hajtóanyagot küld a túlvilágra, vigasztaló lehet a tudat, hogy utazóautó minőségében remekel az XJS, hiszen 91 literes üzemanyagtartálya nem csak a benzinkutak, de a hatótávolság jóbarátja is egyben.
Mindezeken felbuzdulva persze még senki se szaladjon Jaguart vásárolni, mert bizony a megbízhatóság a legtöbb tapasztalat szerint hagy kívánnivalót maga után, s lendületes fejszénk a gyakorta hézagos szakértelem, illetve a nehézkes alkatrész-utánpótlás miatt igencsak kicsorbulhat a felújítási munkálatok során.
Megfizethetetlennek tűnő életérzés nem is elérhetetlen távolságban
Nagyjából erre utal az eladásra meghirdetett példányok viszonylag szerény vételára is, miközben befektetési szándékainkra cáfolatként a kínálat teteje is csak ritkán éri el a 10 milliós felső határt. Az örök bölcsesség persze ezúttal is él, mely szerint egy fájóan borsos vásárlással még mindig olcsóbban jövünk ki, mintha magunk fognánk a restaurációhoz, ám ettől függetlenül, mégsem tartunk vissza egyetlen szenvedélyes hobbistát sem. Igaz, veterános barátainktól tudjuk, hogy míg a német autók pártolói ételt, italt, pokrócot visznek a piknikekre, addig a jaguarosok csomagtartója szerszámokkal van teli, de tudjuk azt is, hogy küzdelem nélkül nincs győzelem - s nincs különc egyediség sem.