Az Opel friss szentgotthárdi fejlesztéseiről már több ízben számot adtunk Olvasóinknak: a vadonatúj Flex motorgyár avatására tavaly szeptemberben került sor, miközben a próbagyártás már több mint egy éve elkezdődött. Ám alighogy megindult 2013. február 8-án a sorozatgyártás, Joachim Koschnicke, az Opel alelnöke négy nappal később nagy örömünkre bejelentette az újabb előrelépést.
Az eredeti, 500 millió eurós befektetés további 136 millió euróval bővül, vagyis összesen körülbelül 185 milliárd forintos beruházásnak örülhetünk, s a világ egyik legmodernebb motorgyárát tisztelhetjük az igen rugalmas hazai üzem személyében. A jó hírek örömére tegnap látogatást tettünk az üzemben, ahol betekintést nyerhessünk a Flex-sor működésére.
Sorakozó - galériaAz aktuális, 136 millió eurós beruházás keretében a gyárépület 1600 négyzetméterrel bővül, és 80 új gépet/berendezést telepít az Opel az eddigiek mellé. Ennél is nagyobb öröm, hogy a fejlesztés mintegy 100 új munkahelyet teremt, ami azt jelenti, hogy az első fejlesztéssel együtt a márka közleménye szerint egy éven belül immár körülbelül 900 munkahelyet teremtettek. A Flex motorgyár termelési létszáma pontosan 77 fő, az üzem pedig a vadonatúj fejlesztésű benzines és gázolajos erőforrásokból jelenleg 15 műszakos munkarendben évente 460 ezer erőforrást lenne képes legyártani, szükség esetén pedig – 20 műszakban, a hétvégéket is beleértve – akár az évi 600 ezres darabszám is megközelíthető lenne.
Jelenleg természetesen jóval kisebb számokról szól a krónika. A Flex-sorok egyelőre felfutóban vannak, ami azt jelenti, hogy az idei terv csupán 12 ezer erőforrás legyártása, s idáig februártól alig 3000 új generációs motor hagyta el a gyártósort, amelyeket kivétel nélkül úgynevezett meleg tesztelésnek vetnek alá a dolgozók az esetleges hibák kiküszöbölése végett.
Érdekességképp szolgál, hogy a korábbi generációs négyhengeres benzinesek gyártása a régi soron továbbra is megmarad, ugyanis az új Euro6-os egységekre az öreg kontinensen kívül számos országban nincs szükség, és nem titok, hogy a a „Fam1” névre keresztelt erőforrások gyártása jelentősen olcsóbb.
Egyre csak nő a szentgotthárdi gyár - galériaA Flex-gyárra visszatérve, a jelenlegi portfolió 2 fő típusra osztható. A belső berekben MGE (közepes benzines) néven emlegetett motor a kereskedelemben 1.6 Turbo SIDI-ként ismert, s a szintén szentgotthárdi, korábbi 1,6 literes turbós benzinest („Fam1”) hivatott leváltani. Blokkja öntvény, hengerfeje alumínium, érdekessége pedig az úgynevezett alu „Bed plate”, ami az összes Flex-soron készülő egységre jellemző, és jellemző lesz. A megoldás egy, a blokk aljára ragasztott/csavarozott, rezgéscsillapító és járáskultúrát javító ’toldást’ takar, amely a főtengely alá kerül, így a klasszikus forgattyús házat hiába is keressük. A két vezérműtengelyes, láncos négyhengeres MGE család továbbá közvetlen benzin-befecskendezéssel, változó szelepvezérléssel és Eu6-os besorolással büszkélkedhet, így a kategória egyik legmodernebb tagjává lépett elő.
A „SIDI” alapesetben 170 lóerőt és 280 Nm-es csúcsnyomatékot tud (Overboost nélkül 260 Nm), miközben a nagyobb teljesítményű változat immár 200 lóerővel és 300 Nm-rel (Ob. nélkül 280 Nm) büszkélkedhet. Megtudtuk, hogy a benzinesek fel vannak készítve az E85-tel történő működésre is, bioetanol tankolása esetén pedig akár 210 lóerővel számolhatunk.
Csúcstechnika születik - galériaViszont miközben a lent sokkal kevésbé nyomatékos, és mintegy 15 százalékkal szomjasabb „Fam1”-es előd különféle teljesítményű, 150-210 lóerő közötti változatai mechanikailag egyazon formában hagyják el a gyártósorokat, a 200 lóerős 1.6 SIDI a 170 lovasnál nagyobb turbót és átalakított dugattyúkat kap, ráadásul kompressziója is csökkentett. Az Insignia számára különben idén nyártól két kiegyensúlyozó tengellyel építik az 1.6 SIDI-ket, amely lépés a gyártás terén komoly plusz erőfeszítést okoz. Azt is megtudtuk, hogy rövidesen érkezni fog a takarékosságra hangolt, alacsonyabb teljesítményű típus is.
A Németország helyett Olaszországban fejlesztett 1,6 literes gázolajos motor egyelőre a második fő szentgotthárdi típus. A magyar gyárban MDE-ként (közepes dízel) emlegetett 16 szelepes négyhengeres immár alumínium blokkot kapott, aminek köszönhetően segédberendezésekkel együtt alig 10 kilogrammal nehezebb, mint benzines társa. Az Opel Zafira Tourer-ben debütált dízelcsalád első változata 136 lóerős (320 Nm), turbója változó geometriájú, és szintén teljesíti az Eu6-os normákat, amiket a Flex-soron az összes erőforrás tud. Később az MDE-kínálat kiegészül egy két turbóval lélegeztetett, körülbelül 160 lóerős verzióval, és a gyáriaktól megtudtuk, hogy már elindult ugyanezen erőforrás 115 lovas (270-280 Nm), fix geometriájú turbóval ellátott olcsóbb kivitele, amely az előzetes információk szerint a Merivában fog debütálni.
Nem kérdés, hogy az új magyarországi egységek szép lassan elterjednek az Opel, valamint a többi GM-márka teljes palettáján, vagyis rövidesen szükség lehet az 5-600 ezres évi darabszám kiaknázására; látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy a friss fejlesztésű motorcsaládok Magyarországon kívül egyelőre sehol máshol nem készülnek. Ám ez még nem minden: a szintén teljesen új, úgynevezett SGE (kis benzines) család gyártásának előkészítése már nagyban folyik Szentgotthárdon, s a szakértők ottlétünk során gőzerővel készítették fel a robotokat a rövidesen érkező portékák produkciójának előkészítésére, amelyek a jövő évtől az MGE családdal egy soron készülhetnek.
A kisebb, kiviteltől függően Amerikában és Németországban fejlesztett SGE benzinesek kínálata első körben az 1,4 literes négyhengeresből és az egyliteres háromhengeresből áll. A blokkok az 1,6 literes dízelhez hasonlóan alumíniumból készülnek, miközben az SGE-k technikai arzenálja gyakorlatilag teljes mértékben megegyezik az MGE-motorokéval. Az 1,4-esek a korábbi, kissé elavult 1.4 Turbókat hivatottak leváltani, miközben a feltöltött egyliteres háromhengeres a jelenlegi négyhengeres szívómotorokat fogja nyugdíjba küldeni. Utóbbi egy helyi mérnöktől kapott információink szerint első ízben 100 lóerős csúcsteljesítménnyel kerül piacra, mégpedig az Opel Adam motorterében.
További érdekesség az SGE-családdal kapcsolatban, hogy a turbómotorokhoz idővel szívók is csatlakoznak, sőt, állítólag egy másfél literes SGE-t szintúgy köszönthetünk rövidesen a hazai sorokon, aminek értelmét nem látjuk, ám előállítása vélhetően olcsóbb lesz, s nem Európának készül majd.
További bővítésről egyelőre nem szól a fáma, de jó tudni, hogy amennyiben a vezetőség szerint érdemes lenne még több pénzt fektetni a szentgotthárdi Opel-üzembe, van hova építkezni, a 64 ezer négyzetméteres területnek ugyanis alig több mint egyharmada van beépítve. Mi mindenesetre nagyon büszkék lennénk egy sok-sok mérnöknek munkát adó fejlesztőközpont esetleges telepítésére, jelenleg ugyanis az Opelnél Magyarországon csupán a kapott alkatrészek megmunkálása, illetve összeszerelése történik. Reméljük tehát, hogy rövidesen újabb örömhírekkel szolgálhatunk, addig pedig legyünk büszkék az autóipar folyamatos hazai erősödésére.